Idén egyértelműen a lakossági fogyasztás húzza majd a magyar gazdaságot. Főként a rendelkezésre álló jövedelmek markáns bővülésének köszönhetően ez a szegmens dinamizálódhat és egyértelműen a növekedés motorjává válhat 2016-ban - állapította meg Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője legújabb előrejelzésüket bemutatva. A magyar reálbérek idén akár 6 százalékkal is nőhetnek, az előző három évben elért összesen mintegy 15 százalékos ugrás után - ha ez nem indítja be a fogyasztást, akkor semmi - véli Suppan.
Összességében kedvező a magyar gazdaság külső környezete, noha a világgazdaság növekedési kilátásaiban nem tapasztalható javulás. Az európai növekedés nem áll le, de csak igen mérsékelten élénkül, míg a régiós kilátások többnyire pozitívak. A külső finanszírozási helyzet támogató, és a magyar exportlehetőségek alakulása is biztató. A keresleti feltételek továbbra is jók azon szektorokban (főként a járműiparban), amelyekben számottevő kapacitásbővítés zajlott le az elmúlt években Magyarországon.
A legjelentősebb globális kockázatnak a növekedés - elsősorban ázsiai - motorjainak kifulladása tűnik. A korábbról meglévő geopolitikai konfliktusok mellett komolyabb kockázatot az EU-ból való esetleges brit kilépés (Brexit) hordozhat, amelynek lehetnek áttételes hatásai a magyar eszközárak alakulására, a közvetlen reálgazdasági hatásai azonban nem tűnnek számottevőnek. A magyar ipar januári "kisiklása" egyszerű eseménynek tűnik, az év egészében stabilan öt százalék feletti lehet a növekedés.
Csuklógyakorlat a nullás költségvetés 2017-ben
Jól állnak az államháztartási folyamatok. Eredményszemléletben vizsgálva az államháztartás nettó megtakarítói pozíciója hosszú évek óta a legjobb. Az ESA-szemléletű költségvetési deficit kényelmesen a GDP 2 százaléka alatt alakult 2015-ben - az egyszeri tételek nélkül 1,3 százalék körül lehetett. Idén is egy százalék alá mehetünk az egyszeri tételek nélkül. Az egyszeri tételekkel (bankeladások - MKB, Budapest Bank -, földárverések, növekedési adóhitel) pedig szerencsés esetben akár már a 2016-os büdzsé is nullszaldós is lehet - adott optimista prognózist a vezető elemző. Annyira kényelmes pályán halad a költségvetés, hogy miért ne legyen nyári költségvetés-elfogadás? - válaszolta a Napi.hu kérdésére Suppan.
A vártnál magasabb bevételek nyomán pedig a következő években sem várható az egyenleg romlása, sőt 2017-ben már 1 százalék közelébe csökkenhet a hiány. Csuklógyakorlat a nullás költségvetés elérése 2017-ben - véli Suppan, aki szerint a következő években a többletes tartományban maradhat a magyar büdzsé.
Az államadósság a GDP mintegy 75 százalékára mérséklődött 2015-ben, és a folyamat a következő két évben is folytatódhat, így a mutató 2018 körül süllyedhet a 70 százalékos szint alá.
Jövőre ismét élénkülhetnek a beruházások, miután a gazdaságpolitika felgyorsítja a 2014-2020-as EU-költségvetési keretben rendelkezésre álló külső források felhasználását. Emellett várhatóan a lakossági beruházások is érdemben növekednek a célzott programok - elsősorban az újlakások áfacsökkentése, valamint a csalási otthonteremtési kedvezmény (csok) - felfutása miatt. Idén összességében 2,5 százalékos gazdasági növekedés valószínű, az új gazdaságpolitikai impulzusoknak köszönhetően azonban jövőre ismét 3 százalék fölé emelkedhet a GDP bővülésének éves üteme. Továbbra is van még mit javítani a beruházási rátán - fogalmazott Suppan, aki különösen a lakossági beruházásokat hiányolja.
| Mutató | 2015 | 2016 | 2017 |
| GDP | 2,9 | 2,5 | 3,1 |
| Lakossági fogyasztás | 2,6 | 3,2 | 3,0 |
| Közösségi fogyasztás | 0,6 | 4,6 | 2,0 |
| Beruházások | 1,9 | -0,5 | 3,5 |
| Export | 8,4 | 5,2 | 5,5 |
| Import | 7,8 | 5,0 | 5,5 |
| Infláció | -0,1 | 1,1 | 2,6 |
| Munkanélküliségi ráta | 6,8 | 6,3 | 6,0 |
| Államháztartási egyenleg (ESA-95; GDP %-a) | -1,8 | -1,6 | -1,2 |
| Államadósság (GDP %-a) | 75,3 | 72,9 | 70,5 |
| Folyó fizetési mérleg (GDP %-a) | 5,0 | 5,5 | 5,2 |
| Bruttó külföldi adósság (GDP %-a) | 103,4 | 96,9 | 90,8 |
| Jegybanki alapkamat (év vége, %) | 1,35 | 0,9 | 0,9 |
| Euróárfolyam (forint, éves átlag) | 309,9 | 311,4 | 308,6 |
| Euróárfolyam (forint, év vége) | 313,1 | 310,0 | 307,5 |
| Forrás: TakarékBank | |||
A fasorban sincs az infláció
Marad a külső dezinflációs környezet, a szűk sávban mozgó, és a középtávú inflációs céltól jelentősen elmaradó maginfláció pedig arra utal, hogy belső forrásokból sincs felfelé mutató érdemi árnyomás. Az év első felében év/év árindex alig haladja majd meg a nullát, és a második félévben is megnyugtatóan a cél alatt maradhat. A 3 százalékos célértéket előreláthatóan csak 2017 végén közelíti meg az infláció. Az MNB emiatt indított újabb lazítási ciklust.
A TakarékBank elemzői szerint a március végi 15 bázispontos vágást követően - hat hónapon belül - további két 15 bázispontos csökkentéssel a jegybank 1 százalék alá viszi az alapkamatot. A magyar kamatszint így az egyik legalacsonyabb lehet a térségben. Ugyanakkor az MNB egyre aktívabban használhatja a kamatfolyosót a napi likviditás-szabályozásban, akár az alapkamat tényleges megváltoztatása nélkül is. Kamatemeléssel a 2017 végéig tartó előrejelzési horizonton nem számolnak.
Nagy forinterősödés jöhet két év múlva
Az egyensúlyi mutatók kedvező alakulása a forint erősödésének irányába hat, és ehhez az is hozzájárulhat, hogy idén akár két nagy hitelminősítő is a befektetési kategóriába emelheti Magyarország adósosztályzatát. Az inflációs cél elérése és a lazább monetáris kondíciók fenntartása szempontjából a forint erősödése nem érdeke az MNB-nek, amely nem konvencionális lépésekkel, illetve kamatcsökkentéssel próbál gátat szabni a magyar fizetőeszköz erősödésének.
A prognoszták 2016 végére a mostaninak megfelelő 310 forintos euró-árfolyamszintet tartanak valószínűnek, és 2017 végére is csak enyhébb mértékű forinterősödésre számítanak. A forint 2-3 év múlva pedig az erős fundamentumok miatt erősödésbe kezdhet, Suppan elképzelhetőnek látja idővel a 280-as euróárfolyamot is.
Erőteljes a javulás a külső egyensúlyi mutatókban is. Az energiaárak komoly esése, valamint az erőteljes EU-s forrásbeáramlás hatására Magyarország nettó külső finanszírozási képessége 2015-ben a Takarékbank elemzőinek becslése alapján alig maradhatott a GDP 10 százaléka alatt. A következő években az alacsonyabb EU-forrásbeáramlás hatására a nettó külső finanszírozási képesség GDP-arányosan valamelyest mérséklődik ugyan, de így is a régió legmagasabbjai közé tartozik majd. Ez pedig elsősorban a nettó, valamivel korlátozottabb mértékben azonban a bruttó külföldi adósságállomány gyorsuló ütemű leépülését is elősegíti.
Bár a munkaerőpiacon a korábbiaknál lassabban bővülhet a foglalkoztatottság, kedvező, hogy az elsődleges munkaerőpiac szerepe nő, míg a közfoglalkoztatásé csökken az állásteremtésben. A vállalati felmérésekből továbbra is a foglalkoztatás bővítésére irányuló szándék rajzolódik ki, míg az egyes ágazatokban a munkaerőhiány komolyabb bérfelhajtó hatású lehet. A tavaly 7 százalék alá került munkanélküliségi ráta a közmunkaprogram kiterjesztése nélkül is tovább csökkenhet 2016-2017-ben. Így 2017 átlagában már csak 6 százalék lehet a munkanélküliség. Az építőiparban olyan bérrobbanás lehet, amilyet nem láttunk évtizedek óta - fogalmazott Suppan.
Hosszú távon nem lehet nőhet banki (vállalati és lakossági) hitelezés nélkül a gazdaság és jelenleg egyelőre e törlesztések értéke nagyobb, ám már rövid távon is akadnak pozitív jelek - fogalmazott Oszlay András, a TakarékBank osztályvezetője.