Ez vár Magyarországra, a forintra és a bérekre - Új előrejelzés érkezett

Idén a magyar gazdaság ugyan csak 2,2 százalékkal nő, jövőre azonban már stabilan három százalék feletti lehet a tempó. Majd további gyorsulás jöhet 2018-ban és a GDP-növekedés üteme magas maradhat 2020-ig - állapította meg Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. vezető elemzője (képen jobbra) legújabb előrejelzésüket bemutatva. Az államadósságráta már 2018-ban a GDP 70 százaléka alá kerülhet. A következő években pedig a hitelminősítőknél folyamatosan távolodhat a bóvlitól felfelé a magyar gazdaság. Sok múlik azon hogy menyire lesz hiteles számukra a 2018-as költségvetés.

Idén nehéz lesz a két számjegyű visszaesést elkerülni a beruházásoknál, az alacsony bázis, uniós és hazai források, az ingatlanpiac élénkülése és az autóipari beruházások nyomán azonban nagy felpattanás, tíz százalékot elérő ütem következik jövőre. A beruházások a 2014-ben és 2015-ben csúcsra járatott EU-s forrásfelhasználást követően éves alapon több mint 20 százalékkal csökkentek - igaz, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a nettó export a fogyasztás mellett ismét komoly növekedési tényezővé vált.

A fogyasztás magas dinamikája az erőteljes reálbér-növekedés és a foglalkoztatási helyzet további javulása miatt az előrejelzési időszakban végig fennmarad. Ugyanakkor a nettó export növekedéshez való hozzájárulása valamelyest mérséklődik majd, hiszen a beruházások már 2017-től ismét erőteljesen élénkülnek. Ez a GDP-tempó fokozatos felzárkózást biztosít az EU fejlettebb gazdaságaihoz, így 2017 végére vásárlóerő-paritáson az egy főre jutó magyar nemzeti jövedelem elérheti az EU-28 átlagának 70 százalékát - prognosztizálják a Takarékbank elemzői.

Idén egyértelműen felhasználási oldalon a lakossági fogyasztás húzza majd a magyar gazdaságot. Főként a rendelkezésre álló jövedelmek markáns bővülésének köszönhetően ez a szegmens dinamizálódik és egyértelműen a növekedés motorja 2016-ban. Ezzel együtt a lakossági fogyasztás még mindig nem érte el a válság előtti csúcsot. A termelési oldalon pedig egyre erősebb a szolgáltatások hozzájárulása a növekedéshez.

Továbbra is rendkívül kedvezőek ugyanakkor a külső finanszírozási feltételek. Jellemző, hogy a június végi brit népszavazás (amellyel az Egyesült Királyság polgárai országuk EU-ból való kilépésére szavaztak) szinte semmilyen kedvezőtlen hatással nem járt eddig a magyar pénzügyi eszközök árazására, a forint pedig éves alapon a közép-kelet-európai térség legjobban teljesítő valutája. A külső finanszírozási feltételek alakulását pozitívan befolyásolhatja, hogy a Fitch után az S&P is befektetésre ajánlott kategóriába minősítette fel a szuverén magyar adósságot, így a legkonzervatívabb befektetési politikát folytató befektetési (és fedezeti) alapok is érdemben növelhetik keresletüket a magyar pénzügyi eszközök iránt.

Csak fokozatosan nő az infláció

Az infláció éves üteme az elmúlt három hónapban nem mozdult ki a negatív tartományból, és a külső környezet továbbra is dezinflációs jellegű. Az utóbbi időszakban jelentősen gyorsult hazai bérdinamika ellenére csak lassan épül fel kereslet oldali árnyomás. A korábbi években elhalasztott fogyasztás pótlása ugyanis részben még tart, emellett pedig a továbbra is alacsony energia- és élelmiszerárak is tartósan kismértékű inflációra utalnak.

Szeptembertől ugyan bázishatásoknak, valamint a dohány és az üzemanyag jövedéki adója növekedésének köszönhetően gyorsulni kezd a év/év alapú infláció, és decemberre 2 százalék közelébe is felszökhet, de az éves átlagos infláció így sem haladja meg 2016-ban a 0,5 százalékot. Az ismert adóváltozások figyelembe vételével valószínűsíthető, hogy 2017 elején ismét lefelé tart majd az éves fogyasztói árindex, és bár az év végén felpörög, a jövő évben átlagosan 2,1 százalékos infláció így sem jelent fenyegetést az MNB 3 százalékos középtávú céljára.

Menedékdeviza lesz a forint?

A forint csak átmenetileg érezte meg a meglepő eredménnyel zárult brit népszavazást, és a magyar fizetőeszköz azóta is nagyon stabilan teljesít. Az euróval szemben az utóbbi hetekben a 310-es árfolyamszint környékén tartózkodott, az S&P szeptember 16-i felminősítését követően pedig már a 305-310-es sáv közepén kereskednek a forinttal. A forintot továbbra is támogatja a makrogazdasági fundamentumok alakulása, továbbá az, hogy az év végén jó eséllyel már mindhárom nagy hitelminősítő intézetnél a befektetési kategóriában szerepel majd Magyarország. (A Moody's november elején vizsgálja felül a magyar adósságosztályzatot). Ezzel immár számos, Magyarországon korábban nem aktív befektetési alapnak is adott a lehetőség magyar pénzügyi eszközök tartására.

Így ha a Fed kamatot is emel idén, a forint abban az esetben is tartani tudja a 310 alatti szintet az euróval szemben 2016 végéig, 2017-ben pedig már akár mérsékelten erősödhet is - prognosztizálja a Takarékbank. Ha folytatódik a javulás és néhány éven belül a magyar gazdaság nettó hitelezővé válik, akkor a forint akár menedékdevizává is válhat - fogalmazott Suppan.

Hatalmas mozgástér van a költségvetésben

Idén ezermilliárd forint mozgástér van a költségvetésben, ebből részben már költött a kormány - fogalmazott az elemző. Az egyensúlyi folyamatok alakulása szempontjából továbbra is meglehetősen pozitív a kép. Eredményszemléletben vizsgálva nagyon kedvező az államháztartás nettó megtakarítói pozíciója: az év első felében mindössze 67 milliárd forintos finanszírozási szükséglet mutatkozott. Nemcsak egyszeri nagy bevételek (GE, földeladások, uniós források kifizetése) javítja az egyenleget. Bevételi oldalon az áfa- és szja-befizetések növekedése, kiadási oldalon pedig a kamatfizetések csökkenése segíti a deficit zsugorodását, amely idén már kényelmesen a GDP 2 százaléka alá ereszkedhet.

A bevételi oldal bővülése 2017-ben lehetővé teszi, hogy folytatódjon az adók mérséklése - főként egyes élelmiszerek, valamint vendéglátással kapcsolatos szolgáltatások forgalmi adója esetében lép életbe kedvezményes ráta -, valamint hogy kiadási oldalon több forrást lehessen biztosítani oktatásra és egészségügyre. Emiatt ugyan 2017-ben ideiglenesen ismét 2 százalék fölé kerül a deficit, de nem fenyegeti a GDP-arányos államadósság további csökkenését. Ez utóbbi 2017 végére már 72 százalék alá kerülhet. Továbbra is erőteljes a javulás a külső egyensúly mutatóiban is.

A folyó fizetési mérleg többlete még a korábban véltnél is erőteljesebben növekedhet: a tavalyi 4,4 százalékot követően idén 5,9 százalékon alakulhat a GDP-arányos többlet. Az EU-forrásbeáramlás idei átmeneti gyengülése miatt Magyarország nettó külső finanszírozási képessége ugyan a GDP egy százalékpontjával mérséklődik, ennek ellenére továbbra is a régió legmagasabbjai sorába tartozik majd, ami meghatározó a külföldi adósságállomány gyorsuló leépülésében. A legtágabb értelmű (a működőtőke-befektetések közé sorolt egyéb tőke tételeket is tartalmazó) bruttó külföldi adósság már idén év végére a GDP 100 százaléka alá kerülhet.

Tovább esik a munkanélküliség

Stabilan folytatódik a munkanélküliségi ráta süllyedése, a foglalkoztatás-bővülés üteme pedig továbbra is magas. A kedvező folyamatot az elsődleges munkaerőpiac meghatározó jelleggel befolyásolja, miközben mérsékelten bővül a közfoglalkoztatás is. Néhány ágazatban a munkaerő-kínálat elégtelensége már a foglalkoztatás bővítésének tényleges korlátját jelenti, ami például a kereskedelem vagy az informatika területén komolyabb bérfelhajtó nyomást alakít ki.

Ez, a személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkentése mellett idén különlegesen magas reálbér-dinamikát eredményez, ami a korábbi évekhez képest még 2017-ben is magas marad. A tavalyi 6,8 százalék után a munkanélküliségi ráta idén 5,3 százalékig süllyedhet, jövőre pedig már éves átlagban is 5 százalék alá kerülhet a mutató.

A kereseti adatok még nem mutatják a bérrobbanást, az csak fokozatosan "megy át" - véli Suppan. Lapunk kérdése nyomán elmondta: számításaik szerint a most zajló az egészségügyi béremelés önmagában 0,8 százalékponttal dobhatja meg a bérmutatókat. Prognózisuk szerint az idei 5,5-6 százalék után jövőre 5,4 százalékkal nőnek a bruttó bérek a magyar gazdaságban.

Arra a kérdésre pedig, hogy az állam az szja vagy a járulékok mérséklésébe kezdjen, a válasz:mindkettőre szükség van. A lényeg: a bérterheket, az adóéket mindenképpen csökkenteni kell, az ugyanis sokat jelent a versenyképesség javítása és a munkaerő itthon tartása végett - fogalmazott az elemző.

Mi lesz a hitelezéssel?

Beindult a lakossági hitelezés, az állományok lassan növekvőbe fordulnak - fogalmazott Oszlay András, a Takarékbank osztályvezetője (képen balra).

A vállalati hitelezésben viszont sem az állományok, sem a folyósítások szintjén nem látszik még a fordulat. A tőketörlesztések mellett az előtörlesztések is erősek. Az új folyósítások még nem dinamizálódtak, a január-július közötti újonnan nyitott hitelkeretek 5 százalékkal elmaradnak a tavalyitól.

Véleménye szerint a magyar tulajdonosok által dominált vállalati szektorban nincs igazán igény a növekedésre. Sok ugyanis köztük a kényszervállalkozás, amelyek 20-25 éve eldöcögnek, ám a folytatás jelenleg legalábbis kétségesnek látszik - többek közt a vállalkozás továbbadása, az öröklés miatt. Így nem csoda, hogy a kkv-k egy jó része nem akar hitelt felvenni. Az is rossz hír a bankok számára, a hitelképes kkv-k közül sokan most nem akarnak bankhitelt felvenni, számukra ugyanis jelenleg vonzóbbak az uniós források - mondta Oszlay.