Idén a forint végleg kilépett a legsebezhetőbbnek tekintett valuták köréből, bár némileg továbbra is érzékenyen reagál a nemzetközi hangulat változásaira - állapították meg legújabb prognózisukban a Takarékbank Zrt. elemzői. Az árfolyam változékonyságához az is hozzájárul, hogy továbbra is egyszerre hat rá a kedvező egyensúlyi folyamatok indokolta felértékelődési nyomás és az ezzel ellentétes irányú jegybanki érdek.
Emiatt rövid távon továbbra sem várható markáns eltérés a forint euróval szembeni árfolyamában az utóbbi időszakot jellemző 305-315-ös sávtól, de 2017 második felétől kezdve egy lassú, trendszerű erősödés minden előrelátható gazdasági hatást figyelembe véve mégis kibontakozhat. Ezt támogathatja, hogy a gyorsuló növekedés mellett a nagy hitelminősítők tovább javíthatják Magyarország adósosztályzatait, amelyek idén már így is kivétel nélkül visszakerültek a befektetésre ajánlott kategóriába.
Gyorsul a növekedés
Az idei harmadik negyedévben a magyar gazdaság a várakozásoktól elmaradva 0,3 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest. Ebben a már ismert okok - EU-források lehívásának, így a beruházásoknak a visszaesése - mellett az is megmutatkozott, hogy a termelésben, illetve az exportban meghatározó cégek egyedi fejleményei milyen erőteljesen hatnak a magyar gazdasági teljesítményre, és ez most éppen negatív irányban következett be.
Ugyanakkor a háztartási fogyasztás - a lendületes reálbér-emelkedéstől és a munkaerő-piaci helyzet javulásától hajtva - a növekedés vezető erejévé vált. Ez a következő két évben is így lesz, miközben jelentős pozitív fordulat várható a beruházásokban. Az ország ugyanis 2019-ig gyorsított ütemben hívja le az EU-forrásokat, az államháztartás megerősödött pénzügyi helyzete pedig az állami beruházásokat is fellendíti, emellett élénkülnek az ingatlanberuházások (csok, új lakás áfája alacsony), és a magánszektorban is számos nagy volumenű új beruházás valósul meg. Ez utóbbiak ismét számottevően bővítik az exportkapacitásokat is, de a növekedés húzóerejét 2017-ben és 2018-ban is a belső kereslet adja majd. Az idei 2,1 százalék után jövőre 3,6 százalékig, 2018-ban pedig akár 4 százalékig is gyorsulhat a gazdasági növekedés.
| Mutató | 2016 | 2017 | 2018 |
| GDP | 2,1 | 3,6 | 4,0 |
| Lakossági fogyasztás | 4,1 | 4,4 | 4,3 |
| Közösségi fogyasztás | 2,0 | 3,0 | 2,8 |
| Beruházások | -11,2 | 12,5 | 5,0 |
| Export | 6,0 | 5,1 | 6,5 |
| Import | 7,0 | 7,0 | 7,3 |
| Infláció | 0,4 | 2,1 | 2,8 |
| Munkanélküliségi ráta | 5,3 | 4,9 | 4,7 |
| Államháztartási egyenleg (ESA-95; GDP %-a) | -0,8 | -1,7 | -2,4 |
| Államadósság (GDP %-a) | 73,3 | 70,4 | 67,8 |
| Folyó fizetési mérleg (GDP %-a) | 6,2 | 4,9 | 4,6 |
| Bruttó külföldi adósság (GDP %-a) | 97,3 | 86,4 | 76,1 |
| Jegybanki alapkamat (év vége, %) | 0,90 | 0,90 | 1,50 |
| Euróárfolyam (forint, éves átlag) | 311,5 | 309,5 | 306,5 |
| Euróárfolyam (forint, év vége) | 312,0 | 307,5 | 305,0 |
| Forrás: Takarékbank | |||
A cél alatt marad az infláció
Az infláció éves üteme ugyan hosszú idő után 1 százalék fölé emelkedett, de a tényleges árnyomást jobban jelző maginflációban nem történt érdemi változás, és a külső környezet sem okoz inflációs nyomást - olvasható a friss előrejelzésben.
Az utóbbi időszakban jócskán felgyorsult bérdinamika ellenére a keresletoldali árnyomás csak fokozatosan épül fel, ugyanis részben még mindig a korábbi évek elhalasztott fogyasztásának a pótlása történik. Az éves átlagos infláció 2017-ben még 0,5 százalék alatt marad, s bár 2017 nagy részében az év/év mutató már 2 százalék közelében tartózkodik, ezzel együtt nem fog egyenletesen növekvő tendenciát mutatni. Így 2018 előtt nem várható, hogy a fogyasztói árak növekedésének éves üteme elérné az MNB középtávú céljaként meghatározott 3 százalékos értéket. Összességében jövőre 2,1 százalékos, 2018-ban pedig 2,8 százalékos éves átlagos infláció várható.
Tovább süllyed a munkanélküliség
A foglalkoztatás bővülését immár szinte kizárólagos jelleggel az elsődleges munkaerőpiac állásteremtése vezérli. A közfoglalkoztatás bővülése leállt, sőt, az utóbbi hetekben bejelentett gazdaságpolitikai lépések nyomán elkezdődhet az állomány csökkenése, egyre több közfoglalkoztatott kaphat állást az elsődleges munkapiacon.
Ezzel a munkanélküliségi ráta süllyedése mérsékeltebb ütemben ugyan, de stabilan folytatódhat. Ezt néhány ágazatban a munkaerő-kínálat elégtelensége korlátozhatja, ezért a bérdinamika nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, hanem a piaci béremelések következtében is magas marad. Idén 5,3 százalékig süllyedhet a munkanélküliségi ráta, jövőre pedig 5 százalék alá kerülhet, 2018-ban pedig még feszesebbé válhat a magyar munkaerőpiac - szól a prognózis.
Lent maradnak a kamatok, csökkennek a hozamszintek
Október óta az MNB már csak korlátozott mennyiségben fogad be banki forrásokat a betéti eszközeibe, így a továbbra is jelentős bankközi forintlikviditás a rövid hozamok szintjét jóval lejjebb szorította az alapkamat 0,9 százalékos értékénél. Mivel az MNB továbbra is elkötelezett a jegybankmérleg szűkítése ügyében, a bankok a likviditásfeleslegüket leginkább állampapír-vásárlással, hitelezési aktivitásuk növelésével, esetlegesen külföldi forrásaik leépítésével, vagy külföldi eszközök vásárlásával építhetik le.
Bármilyen kombinációt válasszanak is azonban, a rövid hozamok szintje a következő hónapokban továbbra is mélyen az alapkamat alatt, akár 0,5 százalék alatt is alakulhat, a jegybanki eszközökből való kiszorítás mértékének függvényében. Így a jegybanki alapkamat szintje hosszú ideig nem lesz effektív kamatszintnek tekinthető, és így - mivel az inflációs fejlemények nem indokolják módosulását - tartósan változatlan maradhat. A Takarékbank ezért 2018 második fele előtt nem számít a monetáris feltételek szigorítására. A külső egyensúlyi helyzet alakulása továbbra is a forint erősödését támogatja, ami bizonyos értelemben a monetáris kondíciók szigorodásának felel meg, s ez ellen az MNB a maga eszközeivel igyekszik továbbra is fellépni.
Óriási a mozgástér a költségvetésben
Az államháztartási egyenleg alakulása a legoptimistább várakozásokat is felülmúlta, így eredményszemléletben a hiány akár a GDP 1 százaléka alá is kerülhet idén. Míg bevételi oldalon az áfa- és szja-befizetések növekedése, addig kiadási oldalon a kamatfizetések csökkenése segíti a deficit számottevő mérséklődését. A már bejelentett foglalkoztatás- és jövedelempolitikai lépések hatása nem lesz jelentős a 2017-es egyenlegre, az elmaradó bevételekkel szemben ugyanis részben növekvő adóbevételek, részben csökkenő kiadások állnak. A kiadási oldalon ugyanakkor az oktatásra és egészségügyre fordítandó tételek növekedése miatt 2017-ben újra nő a deficit, és 2018-ban ismét a GDP 2 százaléka fölé kerülhet, azonban ez sem fenyegeti a GDP-arányos államadósság további csökkenését, ami 2017 végére 70 százalék közelébe mérséklődhet.
A külső egyensúly mutatói is kedvezően alakulnak: Idén kimagasló mértékben nő a folyó fizetési mérleg többlete, és az alacsonyabb EU-forrásbeáramlás ellenére is rekordot (a GDP csaknem 9 százalékát) érhet el az ország nettó külső finanszírozási képessége. Bár a belső kereslet erős növekedése miatt 2017-ben és 2018-ban a folyó fizetési mérleg többlete valamelyest mérséklődik, a gyorsított EU-forrásfelhasználás miatt az ország nettó külső finanszírozási képessége továbbra is a régió legmagasabbjai sorába tartozik majd, ami elősegíti a külföldi adósságállomány gyorsuló leépülését. Néhány éven belül nettó hitelező lehet az ország. A Takarékbank várakozásai szerint a legtágabb értelmű (a működőtőke-befektetések közé sorolt egyéb tőke tételeket is tartalmazó) bruttó külföldi adósság már idén év végére a GDP 100 százaléka alá kerül, 2018 végére pedig már csak annak mintegy háromnegyedét éri majd el.