Jövőre csak 0,5 százalékos gazdasági növekedés várható Magyarországon az idei 1,4 százalékos GDP-bővülés után - áll Európai Bizottság (EB) csütörtökön publikált prognózisában. Hab a tortán, hogy ezt a növekedési prognózist is lefelé mutató kockázatok fenyegetik.

A kormány cikkünk nyomán épp ma jelezte, hogy nem csökkentette 1,5 százalékról 0,9 százalékra 2012-es előrejelzését, ám az NGM az Európai Unió növekedési folyamataira való tekintettel reálgazdasági tervet készít.

A brüsszeli prognózis nem csak a GDP, de az infláció terén is rosszabb, mint a kormány forgatókönyve: a kabinet 4,2 százalékos előrejelzésével szemben 4,5 százalékot valószínűsít 2012-re.

A Bizottság előrejelzéséből a gyengébb növekedés mellett emelkedő adósságpálya is kirajzolódik, illetve a kormányzati terveknél nagyobb államháztartási hiányra számítanak Brüsszelben. (A kabinet az államadósság 1,9 százalékpontos csökkenését jósolta 2012-re, az EB - amely hivatalos adatok híján a számain még nem vezette át a nyugdíjpénztári vagyon konvertálását - 0,6 százalékpontos emelkedést vár.) Az idén még csökkenti az adósságot a magánnyugdíj-megtakarítások államosítása, ám jövőre az árfolyam- és a deficitprognózis alapján újra növekvő államadásság várható.

A tavaszi előrejelzéshez képest csökkentette az EB deficitprognózisát, 3,3 százalékról 2,8 százalékra, szemben a kormány által várt és rendre hangsúlyozott 2,5 százalékkal. A magasabb hiányelőrejelzést egyrészt a lassabb GDP-növekedés, a bevételi tervek óvatosabb kezelése indokolja, míg a kiadási oldalon az állami közlekedési társaságok, az úthálózat magasabb forrásigénye, a nagyobb kamatkiadások és a tetemesebb EU-befizetési kötelezettségek.

Magyarország szégyenpadon marad

Olli Rehn, az Európai Unió pénzügyi biztosa az Európai Bizottság prognózisát bemutató sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva kifejtette, hogy Magyarország nyolc éve a túlzott deficit eljárása hatálya alatt van. "Az ide évet többlettel zárja a költségvetés a nyugdíjreform rendszerszintű átalakítása miatt" - mondta a Portfolio.hu beszámolója szerint.

"A deficit jövőre ugyan 3 százalék alatt maradhat, de a jelenlegi információk alapján 2013-tól újra 3 százalék fölé mehet a hiány. Tehát az egyenleg nem fenntartható, nem javasoljuk a túlzott deficit eljárás megszüntetését" - jelezte a biztos Brüsszelben. "Az Európai Bizottság ezért további intézkedéseket javasol, amelyek biztosítják a fenntartható államháztartási folyamatokat" - magyarázta.

A deficitkilátások kapcsán megjegyzik, hogy a legutóbb bejelentett konszolidációs intézkedések bőven ellensúlyozzák a romló makrokilátások hatását. 2013-ban ugyanakkor újra növekedésnek indulhat a deficit, a válságadók (köztük a bankadó) kifutásával, amit nem ellensúlyoz majd a strukturális reformprogram kiadáscsökkentő hatása. A prognózis megjegyzi: ez a forgatókönyv nem számol az esetlegesen meghozandó újabb intézkedésekkel, amelyeket a kormány a 2013-as 2,2 százalékos deficitcél elérése érdekékben meghozhat. (Amint arról beszámoltunk, jövőre 200-250 milliárdos további megszorításokra kerülhet sor a lassabb GDP-növekedés miatt.)

Az idénre 3,6 százalékos áht-többletet vár az EB, ami alulmúlja a kormány által 2 százalékról 3,9 százalékra módosított prognózist. A két előrejelzés közötti eltérést főleg azzal magyarázza Brüsszel, hogy a tömegközlekedési cégek adósságának részleges állami átvállalására számít.

A Bizottság friss anyaga szerint úgy tűnik, hogy az szja-csökkentéssel nem sikerült élénkíteni a belső keresletet, valamint a belső kereslet negatívan hat majd a növekedésre 2011-ben. 2012-ben az export ereje nőni fog a Mercedes és Hankook gyáraknak köszönhetően, viszont a fiskális politika is nyomást gyakorol a növekedési kilátásokra (hiszen 1000 milliárd felett kiigazítást tervez a kormány - a szerk.).

Az EB prognózisa
201120122013
GDP-növekedés (év/év, %)1,40,51,4
Infláció (év/év, %)4,04,54,1
Áht-egyenleg (a GDP százalékában)3,6-2,8-3,7
Államadósság (a GDP százalékában)75,976,576,7
Fizmérleg-egyenleg (a GDP százalékában)1,73,23,8
Munkanélk. ráta (%)11,211,011,3
Forrás: Európai Bizottság

Az EB jelentése külön kitér a kedvezményes végtörlesztés lehetőségére is. Ezek szerint elsősorban azok a háztartások tudják igénybe venni ezt a lehetőséget, amelyeknek amúgy sem jelentett akkora gondot a törlesztőrészlet emelkedése. A végtörlesztés negatív hatással lesz a fogyasztásra, részben azért, mert a végtörleszteni nem tudók terhei egyre nagyobbak lesznek, a bankok az őket ért veszteségek miatt csökkenteni fogják a vállalati hitelezést - olvasható az anyagban, ami sok tekintetben megegyezik az Európai Központi Bank minapi, igen negatív értékelésével.

Pozitív fejlemény, hogy nő a munkaerőkínálat, hiszen az alacsony aktivitási ráta az egyik olyan kulcsfontosságú tényező, amely gátolja Magyarország gazdasági növekedését. A munkaerőpiaci intézkedések mára kezdik meghozni gyümölcseiket, ám azt, hogy mindezt hogyan lehet munkahelyteremtésre váltani, különösen rövid távon jelent kihívást. A jelentés megjegyzi, hogy miközben a munkahelyteremtés fő forrását a közmunkaprogramok jelentik, ez a megoldás nem növelte a résztvevők versenyképességét a munkaerőpiacon. A munkanélküli ellátások idejének drasztikus csökkentése mindemellett tovább nehezíti annak esélyét, hogy még azelőtt munkát találjanak, hogy a minimálbérnél kevesebbet fizető közmunka váljon fő jövedelmi forrásukká.

A minimálbér tervezett 18 százalékos emelése ráadásul épp abban a szegmensben csökkentené tovább a munkaerőkeresletet, ahol a legnagyobbak a foglalkoztatási kihívások. További kritika a minimálbér-emelési tervek kapcsán, hogy ez komoylan veszélyezteti sok kisvállalkozás létét. (A jelentés összeállításakor a minimálbér-emelés állami kompenzációs tervei még nem voltak ismertek - mai cikkünkben az elképzelésekről részletesen beszámoltunk.)

Az EB megjegyzi, makroprognózisát negatív és pozitív kockázatok is övezik. Egyfelől ha tovább romlik a makrogazdasági helyzet, bevételkiesést eredményezhet az államháztartásban, másfelől - főként 2013-ban - komolyabb megtakarításokat eredményezhet, ha a kabinet teljes mértékben végrehajtja a konvergenciaprogramban szereplő strukturális reformokat.