A magyar gazdasági növekedés a magánfogyasztásnak köszönhetően 2015-ben erős maradt, annak ellenére, hogy az agrárszektor lassulása az év közepén rontotta a növekedési adatokat. Majd 2016-ban lassulás várható, miután az uniós strukturális alapokból történő kifizetések lassulása és az új uniós pénzügyi ciklus indulása következtében az állami beruházások visszaesnek, illetve mert a költségvetési irányvonal kevésbé alkalmazkodóvá válik. A gazdasági növekedés 2017-ben viszont újra élénkülhet az újabb állami beruházások révén - állapítja meg az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss jelentése Magyarországról.
A magánfogyasztás meglehetősen erős marad a következő két évben. Az idei lendületet a bankok egyoldalú kamatemelései és költséges devizatranzakciók miatt fizetendő egyszeri kompenzációja segítette, újabb hasonló egyszeri hatással viszont nem lehet számolni. Ezt viszont legalább részlegesen ellensúlyozza a versenyszektor élénkülő munkaerő-kereslete és az alacsonyabb szja. A fogyasztói bizalmat és a pénzügyi stabilitást az OECD szerint javította a devizahitelek forintosítása.
A folyó fizetési mérleg többlete is tovább hízhat. Az export továbbra is bővül a gyenge forintnak, az autóipari kapacitásoknak és a német értékesítési láncba való integrálódásának köszönhetően.
| Mutató | 2015 | 2016 | 2017 |
| GDP-növekedés (%, év/év) | 3 | 2,4 | 3,1 |
| Magánfogyasztás (százalék) | 3 | 3,2 | 3,2 |
| Áruk és szolgáltatások exportja (a GDP %-ában) | 1,8 | 1,1 | 2 |
| Áruk és szolgáltatások importja (a GDP %-ában) | 7,3 | 4,9 | 5,2 |
| Nettó export | 0,7 | 1,1 | 1,3 |
| Költségvetés egyenlege (a GDP %-ában) | -2,3 | -1,9 | -1,5 |
| Bruttó államadósság (a GDP %-ában) | 99,6 | 97,9 | 95,4 |
| Maastrichti államadósság (a GDP %-ában) | 76,3 | 74,6 | 72 |
| Fogyasztói árindex (százalék, év/év) | 0,1 | 2,2 | 2,7 |
| Munkanélküliségi ráta (százalék) | 7 | 6,3 | 5,9 |
| Folyó fizetési mérleg (a GDP %-ában) | 4,3 | 5,5 | 6,4 |
| Forrás: OECD Economic Outlook 2015 | |||
A közmunkaprogram hasznos, de kevés
A foglalkoztatás növekedését egyre inkább támogatja a magánszféra munkaerő-kereslete, de a közmunkaprogram is hozzájárul a munkanélküliség csökkenéséhez. Az OECD szerint bár a közmunkaprogram a gazdasági növekedés erősíti, ám át kell alakítani ahhoz, hogy a sérülékeny csoportok - romák, alacsony képzettségűek - munkaerő-piaci kilátásait javítsa. Az elemzés szerint a fiatal nők munkaerő-piaci részvételi aránya is alacsony, de miközben a rugalmasabb munkabeosztás jó irányba tett lépésnek tűnik, ennél többre lehet szükség.
A bérdinamika eddig visszafogott maradt. A reálbéreket az energiaárak csökkenése emelte, amely viszont deflációt is eredményezett - igaz 2015 végén a deflációs időszak véget érhet. Az infláció 2017 végére elérheti a jegybanki 3 százalékos célt, a maginfláció pedig 2 százalék felett stabilizálódott.
Csökkenő pályán az államadósság
A költségvetési politika semleges, a GDP-arányos államadósság csökkenő pályán marad - bár az államadósság gyorsabb csökkentéséhez és a kedvezőtlen gazdasági sokkok idején szükséges mozgástér növeléséhez még konszolidáció szükséges.
Ezzel szemben a monetáris politika továbbra is alkalmazkodó marad az OECD szerint. Az elemzés megjegyzi, hogy a nemkonvencionális monetáris politika keretében az MNB átszabta, de megtartotta növekedési hitelprogramját (nhp).
| Mutató | 2015 | 2016 | 2017 |
| GDP-növekedés (%, év/év) | 3,1 | 2,5 | 3,1 |
| Költségvetés egyenlege (a GDP %-ában) | -2,4 | -2,0 | -1,7 |
| Bruttó államadósság (a GDP %-ában) | 74,9 | 73,9 | 71,3 |
| Infláció (százalék, év/év) | 0 | 1,6 | 2,5 |
| Strukturális egyenleg (a GDP %-ában) | -2,1(-1,6) | -1,6 | -1,4 |
| Forrás: 2015-ös konvergenciaprogram | |||
Az OECD szerint a banki portfóliók erősítése érdekében - egyebek mellett a rossz jelzáloghitelek és ingatlanok felvásárlásával, illetve a pénzintézetekre kivetett különadó folyamatos csökkentésével - további intézkedések várhatók. A kormány a lakossági fogyasztási devizahitelek önkéntes forintkonverzióját ösztönzi és mérsékli a bankadót. Ezek az intézkedések az OECD szerint élénkíthetik a hitelezést és lehetővé teszik, hogy a jegybank 2016 végére kivezesse az nhp-t. Mindezekkel együtt azonban a nemteljesítő hitelek aránya magas marad.
A szervezet megjegyzi, hogy a nem exportképes ágazatok beruházásainak hitelezését versenyösztönző, stabilabb szabályozási környezettel biztosítani lehet. Emellett a lassú jövedelemkonvergencia felgyorsítása - és ennek révén a magánbefektetések ösztönzése és a termelékenység javítása - érdekében is versenybarát reformokat szorgalmaz a szervezet a termékpiacokon.
A szén-dioxid-kibocsátás az elmúlt évtizedekben jelentősen esett, Magyarország mára a kibocsátási kvóta eladójává vált. Ez az OECD szerint a megújuló energia részesedésének 8 százalékra történő emelkedésének köszönhető, amelynek a részesedését 2030-ra 20 százalékra tervezi emelni a kormány. A cél elérésének költsége az OECD szerint az intenzív energiafelhasználók számára adott adókedvezmények csökkentésével mérsékelhető.
Kockázatok
A belföldi kockázatok főleg felfelé mutatóak. Amennyiben a laza monetáris politika hatása - különösen az nhp - a vártnál erősebb lesz, az üzleti és ingatlanpiaci beruházások a vártnál gyorsabb javulást mutathatnak. Amennyiben a foglalkoztatás növekedése pozitív meglepetést okoz, az a magánfogyasztások felgyorsulását is eredményezheti.
Ezzel szemben lefelé mutató kockázatok főként külső sokkok lehetnek. Ezek között az elemzés az autóipari termelés túlsúlyát említi, ami miatt jelenlegi dízelbotrányból fakadó termeléskiesés törékennyé teheti a gazdaságot. Az USA-ban egy vártnál gyorsabb monetáris politikai normalizálódás az MNB-t vártnál hamarabbi szigorításra kényszerítheti. Az OECD alapforgatókönyve 2017-ben vár szigorítást az inflációs nyomás kordában tartása érdekében a magasabb kamat és növekedési hitelprogram bővítésének felülvizsgálatával.
Így hatott a menekültválság
Az OECD-jelentés kitér a második világháború óta legnagyobb menekültválság munkaerő-piaci és költségvetési hatásaira is. A szervezet szerint idén az EU-ban több mint egymillió menedékkérő érkezhet a 2014-es 630 ezerrel szemben. Ebből az OECD szerint 350-450 ezren kaphatnak menekültstátust vagy más hunamitárius státust. Ez az EU népességének a 0,07-0,09 százalékát teheti ki.Az OECD megállapítja, hogy a menedékkérők beáramlása várhatóan nem hagy alább Törökországba sem, ahol a regisztrált menedékkérők száma csak a szíriaiak esetében 2 millió feletti főre emelkedett már idén. Hasonló mennyiségű beáramlással lehet számolni 2016-17-ben is - állítja az OECD.
A menedékkérők ilyen hirtelen nagyarányú megugrásának gazdasági hatásának becslése több okból is nehéz. Egyebek mellett a teljes bevándorlás közép távú költségvetési hatása nagy eltéréseket mutat tanulmányonként, de összességében nem mutatnak jelentős terheket: néhányuk nettó hasznot, néhányuk nettó költséget mutat ki a befogadó országok számára.
A válsággal érintett országok ugyanakkor relatíve visszafogott extra költségeket jelentettek be a menekültáradathoz kötődően.
- Németország erre az évre a GDP 0,25 százalékára, 2017-ig pedig évente 0,5 százalékos GDP-arányos többletköltségről jelentett.
- Ausztriának idén a GDP 0,15 százalékára rúgó költséget jelent, 2016-ban pedig ez a kiadás eléri a GDP 0,3 százalékát.
- Svédország jövőre a GDP-jének 0,9 százalékával tervezi ezen kiadások megemelését.
- Magyarország 0,1 százalékos GDP-arányos extra költséget jelentett be 2015-re a menedékkérők miatt megnövekedett költségek fedezésére.
- A török kormány a szíriai menekültek számára a 2014-es GDP-jének 0,8 százalékát költötte.
- Az Európai Bizottság a menekültválság kezelésére 9,2 milliárd eurónyi forrást különített el 2015-16-ra, ami az EU GDP-jének 0,1 százalékát teszi ki.