A magyar GDP 2015-ben továbbra is lendületesen, 3,3 százalékkal növekedhet Magyarországon. A gyengébb első negyedév ellenére minimálisan tovább bővülhetnek a beruházások, a következő negyedévekben pedig egyre inkább a magánfogyasztás lesz a belső felhasználás fő hajtómotorja - vélik a TakarékBank elemzői a legújabb előrejelzésükben.
Újra a nettó export húzta a magyar gazdaságot, miközben az első negyedévben a belső felhasználás - a beruházások lassulása miatt - szerényebb mértékben járult hozzá a bővüléshez. A beruházások - átmeneti - visszaesése az elmúlt évek erős dinamikája után várható volt, ezzel együtt 2015 egészében minimálisan még bővülhetnek a nemzetgazdasági beruházások az MNB növekedési hitelprogramjának kiterjesztése (nhp+), az uniós források továbbra is intenzív lehívása, valamint a lakossági beruházások élénkülése miatt. A belső felhasználást idén elsősorban a magánfogyasztás erősítheti, amely a következő két negyedben a növekedés motorjává válik a banki elszámolásnak és forintosításnak a rendelkezésre álló jövedelmekre gyakorolt kedvező hatása révén. Akövetkező években a hét rossz év után egyfajta fogyasztási felzárkózási időszak következhet, amikor átmenetileg a GDP-nél jobban nőhet a fogyasztás.
Éves összevetésben a magyar gazdaság a várakozásokat felülmúlva, 3,5 százalékkal nőtt az első negyedévben, és 2015-ben továbbra is viszonylag erőteljesen, 3,3 százalékkal bővülhet a GDP. (de a mezőgazdaság komoly pozitív kockázatot jelent, azaz még jobb lehet a végső szám). Ennek az ütemnek az elérését még mindig jelentős egyedi hatások is segítik, amelyek megszűnésével 2016-ban a gazdasági növekedés mértéke várhatóan 2,5 százalék lesz, mivel nemcsak idén, hanem már jövőre is látszanak pozitív kockázatok. Majd 2017-2018-ban újra gyorsulhat a gazdaság, bár számszerű prognózisunk még nincs, mivel az uniós források újra jönnek és következik az újabb választási esztendő - állapította meg Suppan Gergely, a TakarékBank szenior elemzője (képünkön). Az is jó hír, hogy az élesedő görög válságot megúszhatja Európa növekedése, mivel azt ma már főleg a belső fogyasztás hajtja - véli a szakértő. Úgy látja, hogy szerencsére nem jöttek görög bankok Magyarországra, így ilyen forrásból nincs veszély Csupán az az áttételes hatás fenyeget bennünket, hogy a német gazdaság mégis lassul a görög válság miatt. Mindez azonban nem jelent számunkra kezelhetetlen problémát.
Újra megérkezett az infláció
Az infláció gyorsan emelkedésnek indult a januári mélypontról Magyarországon is, ebben főleg a monetáris politika hatókörén kívül eső tételek játszottak szerepet (olajár, idényjellegű élelmiszerárak, bázishatás, egyes termékeknél adóemelés), ezért a prognoszták szerint az MNB még a meglepően erős májusi inflációs adat ismeretében sem vizsgálja felül a márciusban újrakezdett kamatcsökkentési pályát. Ugyan a 2015-ös infláció a korábban gondoltnál magasabb (0,4 százalék) lehet, de még így sem valószínű, hogy az inflációs cél sérüljön két éven (a jegybank beavatkozási horizontján) belül.
Tovább enyhíthet ezen a monetáris politikai eszköztár közelmúltban meghirdetett átalakítása, ami az állampapírpiac hosszabb lejáratainak kedvez, és lefelé irányuló nyomást fejt ki a hozamgörbe hosszú végén. Így nőtt annak a valószínűsége, hogy az alapkamat tovább csökken, de az emelkedő külső hozamkörnyezetre, valamint a 2016 végére a jegybanki cél közelébe erősödő inflációra tekintettel a TakarékBank elemzői arra számítanak, hogy az MNB 1,5 százalékon nyilvánítja befejezettnek a kamatvágást. Mivel ez a kamatszint hosszabb távon is különösebb feszültségek nélkül tartható, a Monetáris Tanács várhatóan csak 2016 utolsó negyedévében nyúl majd a kamatemelés eszközéhez.
Végre nagyot eshet az államadósság
Az idei államháztartási (áht) hiánycél teljesülését nem fenyegeti érdemi veszély, tekintettel arra, hogy az adóbevételek nagyobb része az év második felében folyik be, a kiadási oldalon pedig a tavalyinál alacsonyabb kamatkörnyezetben csökkenő kamatkiadások segíthetnek. Az elfogadott költségvetési módosító indítványokat figyelembe véve az első negyedéves előrejelzéshez képest valamivel magasabb, 2,2 százalékos GDP-arányos áht-hiány várható 2015-ben, míg 2016-ban 2 százalékos deficit valószínűsíthető. A tavalyinál erősebb forint, és az MNB önfinanszírozási programjának segítségével tovább mérséklődhet a devizaadósság aránya, így az államadósság markánsabban csökkenhet, ami 2016-ban is folytatódhat. Így 2014 végéhez képest akár 4 százalékponttal is eshet a GDP-arányos bruttó államadósság a jövő év végéig.
Egy turbulensebb időszak után kedvezőnek tartom, hogy korán lesz elfogadott költségvetés, mivel most már a korábbihoz képest egyértelműbben látható, hogy mi fog történni a következő évben - mondta lapunk kérdésre Suppan, aki nem lát érdemi kockázatot a büdzsében. Ahogy pedig telik az idő, kedvező esetben a tartalékok egy részéből akár újabb adócsökkentés is jöhet az ősszel.
Idén és jövőre is folytatódhat a külső egyensúlyi helyzet javulása is. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlegeként előálló nettó külső finanszírozási kapacitás a tavalyi évi 7,8 százalékról a GDP 9 százalékáig emelkedhet. A kedvező trendhez hozzájárul a korábban feltételezettnél jobb export és az alacsonyabb világpiaci energiaárak miatti cserearány-javulás is. Ez utóbbi ugyan 2016-ban részben már visszájára fordul, de még így is a GDP 7 százaléka körül várható a gazdaság nettó külső finanszírozási képessége. A külső sebezhetőség szempontjából jobban figyelt bruttó külföldi adósság pedig 2016 végére kényelmesen a GDP 100 százaléka alá kerülhet. Az ország nettó külföldi adóssága idővel akár el is tűnhet 4-5 éven belül, a cseh példához hasonlóan - vélik az elemzők.
Mikor erősödik végre a forint?
Egy ideig nem várható a forint tartós erősödése - állapította meg Oszlay András, a TakarékBank osztályvezetője. Az MNB monetáris politikai eszköztárának megváltoztatása átmenetileg inkább a gyengülés irányába hat, ráadásul a Fed kamatemelésével kapcsolatos várakozások is nyomás alatt tartják a feltörekvő devizákat. Az USA-ban még az idén elkezdődik a kamatemelés, de mivel a Fed várhatóan utal rá, hogy a a szigorítás fokozatos lesz, emiatt nem várható erőteljes piaci hatás.
A forint a jelenlegi 305-315 forintos sávól a harmadik negyedév vége felé térhet ki lefelé - mondta a szakértő. A kedvező gazdasági folyamatok láttán ugyanis a nagy hitelminősítők kis lépésekkel, fokozatosan közelíthetik a magyar adósbesorolást a befektetési kategóriához. Szintén a forinterősödést támogatja hosszabb távon az adósságon belüli devizaarány csökkenése a külső sérülékenység mérséklődésén keresztül. A Takarékbank várakozásai szerint 2015-öt a forint a 300-as szint közelében zárja majd az euróval szemben, az erősödés pedig 2016-ban is folytatódhat, amikorra Magyarország adósbesorolása akár az összes nagy hitelminősítőnél újra a befektetési kategóriába kerülhet. Úgy vélik, hogy idén ősszel már egy, jövőre pedig mindhárom nagy hitelminősítőnél újra a befektetési kategóriába lesz az ország - mondta Oszlay.
Megnevezés | 2015 | 2016 |
GDP | 3,3 | 2,5 |
Lakossági fogyasztás | 3,1 | 2,6 |
Közösségi fogyasztás | -0,9 | 1,5 |
Beruházások | 1,0 | -1,0 |
Export | 8,5 | 5,3 |
Import | 7,8 | 6,2 |
Infláció | 0,4 | 2,5 |
Munkanélküliségi ráta (%) | 7,2 | 7,0 |
Államháztartási egyenleg (ESA 95; GDP %-a) | -2,2 | -2,0 |
Államadósság (GDP %-a) | 74,5 | 72,8 |
Külker egyenleg (milliárd euró) | 8,35 | 8,1 |
Folyó fizetési mérleg egyenlege (GDP %-a) | 5,9 | 5,3 |
Külső finanszírozási képesség (GDP %-a) | 9,1 | 7,0 |
Bruttó külföldi adósság (GDP %-a) | 104,4 | 98,0 |
Jegybanki alapkamat (év vége, %) | 1,5 | 1,8 |
Euró/forint (éves átlag) | 307,55 | 298,50 |
Euró/forint (év vége) | 302,0 | 295,0 |
Forrás: TakarékBank |