Kevésbé derűs, de korántsem borús - ezzel a címmel mutatta be a TakarékBank Zrt. őszi makrogazdasági prognózisát Suppan Gergely, a bank elemzője. Az év második felében gyorsulhat, 2015 egészében pedig 3,1 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság. Jövőre átmeneti lassulásra, 2017-ben pedig ismét erősödő gazdasági növekedésre számítanak a TakarékBank elemzői.
Az átlagos infláció 2015-ben 0,2 százalék körül várható. Az államháztartási hiány a 2,4 százalékos GDP-arányos terv alatt maradhat, miközben a külső egyensúlyi mutatók a korábban vártnál is erőteljesebben javulnak. A forint a várakozásoknak megfelelően stabil, javulására hosszabb távon lehet számítani. A folyó fizetési mérleg egyenlegére és az adósságcsökkenés ütemére vonatkozó várakozásaikon is javítottak, ami elhozhatja a felminősítéseket, majd az évtized végére újra az A-kategóriába kerülhetünk.
A külső környezet alapvetően továbbra is támogatja Magyarország gazdasági növekedését - annak ellenére, hogy az eltelt negyedévben romlottak a világgazdasági kilátások. A kínai gazdaság bővülési ütemének csökkenése áttételesen Európára és Amerikára is hat; egyrészt korlátozza az export növekedési lehetőségeit, másrészt az alacsony olajárakon keresztül pozitívan befolyásolja az európai belső keresletet.
Az Európai Központi Bank (ECB) legutóbb lefelé módosította az euróövezet növekedésére adott prognózisait a következő két évre, de kész az eddiginél is határozottabb gazdaságélénkítő lépéseket tenni. Így a következő akár másfél-két évet is a szigorító fázisba lépő amerikai és a tartósan lazító fázisban maradó európai monetáris politika ellentéte jellemzi majd. Magyarország 2017-ig vegyes külső hatásokkal szembesül. Az export termékszerkezete révén azonban a legfontosabb felvevőpiacok továbbra is képesek bővülésre és a finanszírozási környezet sem romlik komolyabb mértékben.
Beruházások, GDP
Idén 2015 második negyedévében a mezőgazdaság teljesítménye lassította a magyar GDP-növekedést termelési oldalról, miközben a 2014-ben megélénkült növekedési dinamikát fenntarthatóvá tevő folyamatok is késnek. Az agráriumot kivonva a képből, tartósan 3-3,5 százalékos növekedés látszik, de ebben is lassulás várható - fogalmazott Suppan. A beruházások első negyedévi visszaesését követően jelentős emelkedést generáltak az európai uniós forrásokra támaszkodó állami beruházások. A vállalati hitelezés zsugorodása miatt 2015 első félévében a magánszektor beruházásai nem voltak átütőek. Egyelőre a lakosság fogyasztása is elmarad attól, ami a kiskerforgalom intenzív bővülése alapján prognosztizálható volt.
Messze nem beszélhetünk már arról, hogy az EU éllovasai lennénk, de erős középmezőnyben vagyunk és meghaladjuk az unió átlagát - fogalmazott Suppan. Ha jól alakulnak a folyamatok, vásárlóerő-paritáson elérhető az idén az EU-átlag 70 százaléka, a görögöket hamarosan biztosan lehagyjuk.
Oszlay András, a bank szakértője a prognózis kapcsán megjegyezte: 2016-ra nem változtattak az előrejelzésen, a kockázatokkal szemben állnak olyan lehetőségek, amelyek reálissá teszik a 2,5 százalékos várakozást. Az idén Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Románia nagyobb gazdasági növekedésre számíthat, mint Magyarország és ugyanez valószínű jövőre is. Annyit legalább elértünk, hogy a magyar gazdaság már nem leszakadó, hanem felzárkózó pályán van az EU-magországokhoz képest - fogalmazott Oszlay.
GDP-prognózisok
Az év második felében az év/év GDP-növekedés 3 százalék közelébe kúszik vissza, így 2015 egészében 3,1 százalék lehet. Jövőre a lakossági fogyasztás élénkülése ellenére a korábbi két évben csúcsra járatott uniós forrásfelhasználás csökkenése miatt 2,5 százalékra lassulhat a növekedés üteme is. A TakarékBank elemzői azonban számítanak a magánszektor erősödő beruházási aktivitására és az állami beruházások dinamizálódására, így 2017-ben újra gyorsuló gazdasági növekedést és 2,8 százalékos GDP-bővülést tartanak lehetségesnek.
Egyelőre 2017-re nem mernék 3 százalékos növekedést jósolni, de vannak felfelé mutató kockázatok, például a kormány szja-csökkentésbe foghat - fogalmazott Suppan.
Infláció, jegybanki kamat
A február és május közötti átmeneti gyorsulást követően az infláció júniustól ismét erőteljesen lassult, sőt, augusztusban havi alapon 0,6 százalékkal csökkent. Éves alapon a fogyasztóiár-index így ismét stagnált, és a következő két hónapban ez nem is változik.
Azzal együtt, hogy erős bázishatások miatt az év végére 2 százalékig emelkedhet a 12 havi infláció, 2015 egészében mindössze 0,2 százalékos átlagos infláció valószínű. A fogyasztói árak 2016-ban sem emelkednek lendületesen, sőt a továbbra is dezinflációs hatású külső környezet és a tervezett adócsökkentések miatt 2,4 százalékos, vagy akár annál is alacsonyabb infláció várható és 2017-ben is csak közelítjük majd a 3 százalékos középtávú célt.
Az MNB önfinanszírozási programjának köszönhetően a külső sérülékenység enyhül, sőt az ország kockázati megítélésének javulásával a forint kisebb mértékű erősödésére is számítani lehet, ezért a jegybank leghamarabb csak 2016 utolsó negyedévében kezdhet fokozatosan kamatemelési sorozatba. Így 2017 végén 2,5 és 3 százalék közötti kamatszint valószínű.
Tovább javul a foglalkoztatottság
A munkaerőpiacon folytatódott a foglalkoztatás dinamikus bővülése. Ehhez az utóbbi hónapokban ismét a közfoglalkoztatás felfutása járult hozzá legerőteljesebben, miközben vállalati felmérések alapján a foglalkoztatási szándék egyaránt erősödik az ipari és a szolgáltató szektorok többségében.
A fő munkaerő-piaci mutatók tovább javulhatnak, a munkanélküliségi ráta a 2014-es 7,7 százalékról már idén 7 százalék alá kerülhet, és tovább csökkenhet a következő két évben a közmunkaprogram további kiterjesztése nélkül is. A TakarékBank elemzőinek prognózisa szerint 6,4 százalékos munkanélküliség várható 2017-ben.
Államháztartás
Szemben a 2008-as pénzügyi válságot megelőző időszakkal, az elmúlt évek átlagánál gyorsabb gazdasági növekedés az egyensúlyi folyamatok javulása mellett megy végbe. Ugyan a pénzforgalmi szemléletű államháztartási egyenleg az európai uniós kifizetések késleltetése miatt nyáron nagyobb deficiteket mutatott, eredményszemléletben azonban egyre szűkül a deficit: az államháztartás nettó megtakarítói pozíciója hosszú évek óta a legkedvezőbb (a GDP-arányos hiány alig haladta meg az 1 százalékot a második negyedévben).
Van pénz a lakásáfa-csökkentésre?
Az új lakások és a lakásfelújítások áfájának 5 százalékos csökkentése sokkal nagyobbat lendítene az építőiparon, mint a csok és jelentős fehérítő hatással is járna - véli Suppan Gergely, aki szerint az élénkülő használtlakás-piaci forgalom és az emelkedő árak hamarosan beindíthatják a lakásépítéseket is. Úgy látja, erre az áfacsökkentésre volna mozgástér a költségvetésben.Ha a 900 milliárd forint feletti hiányból levonjuk a brüsszeli források csúszása miatti 500 milliárdos tételt, sokkal jobb a kép, hiszen az EU-bevételeken túl minden más költségvetési bevételi terület jól áll - fogalmazott Suppan. Ez azt jelenti, hogy a prognosztizáltnál is kisebb lehet a hiány, akár a 1,5 százalék sem kizárt, vagyis volna tér adócsökkentésre.
Így 2015-ben az ESA-szemléletű deficit a tervezett 2,4 százalék alatt maradhat GDP-arányosan. A javuló tendencia az adóbevételeknek részben a gazdaság bővüléséhez, részben kifehéredéséhez köthető emelkedése miatt tartós marad, Majd 2017-re már 2 százalék alatti államháztartási deficitet várnak. Noha az államadósság 2015 közepére ismét 80 százalék közelébe emelkedett, a jövőre várható magasabb lejáratok előfinanszírozása szükségessé teszi az ehhez hasonló év közbeni rugalmasságot. Az év végi adósságállomány adatok ereszkedő trendpályán maradnak, és a devizában denominált adósságrész zsugorodásával 2016-2017-ben már erőteljesebben csökkenhetnek, így 2018-ra 70 százalék alatti GDP-arányos mutatóra számíthatunk.
Ha minden így megy tovább, Magyarország néhány év múlva - 2020 környékén - nettó hitelezővé válhat a külső adósságot tekintve - fogalmazott Suppan.
Az államadósság alakulása
Szép marad a fizetési mérleg
Határozottan javulhatnak a külső egyensúlyi mutatók - vélik az elemzők. A jelenlegi adatok alapján nettó külső finanszírozási képességünk a korábban várt 2 százalékpontnál is nagyobb mértékben emelkedhet, ugyanis a tavalyihoz képest is jelentősebb többlet mutatkozik az uniós források beáramlását tükröző tőkemérlegben. Ennek és a folyó fizetési mérlegnek az együttes többlete idén meghaladhatja a GDP 10 százalékát.
A többletek valamelyest ugyan mérséklődnek a következő években, de így is a régió legmagasabbjai sorába tartoznak majd, elősegítve elsősorban a nettó, kisebb mértékben a bruttó külföldi adósságállomány gyorsuló leépülését is.
Mi lesz a forinttal?
A Fed kamatemelése már akár most szeptemberben bekövetkezhet, de a TakarékBank szerint ennek nem lesz érdemi nyomása a forintra, amely kiszakadni látszik a külsőleg sebezhetőbb feltörekvő piaci devizák kockázati csoportjából. Suppan megjegyezte: a kamatemelést biztosra veszi a piac, így inkább a Fed döntést követő kommunikációja lesz majd fontos.
Ráadásul a javuló gazdasági fundamentumok miatt egyre inkább nő a valószínűsége annak, hogy Magyarország adósságosztályzatán javítanak a nagyobb hitelminősítők, ami 2016-ban már a befektetésre ajánlott kategóriába való visszasorolást kell, hogy eredményezze. Így a Fed szigorítása ellenére a magyar pénzügyi eszközárakra háruló nyomás mérsékelt lehet, hosszabb távon még erősödést is várnak a forinttól a TakarékBank elemzői, akik szerint a lengyel zlotyval együtt felülteljesítheti a régiót.
A feltörekvő piaci devizák teljesítménye