A Kopint-Tárki Zrt.-nek a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) támogatásával készült friss konjunktúrajelentését bemutató szerdai sajtótájékoztatón Ádám Zoltán, a társaság ügyvezető igazgatója kiemelte: az ipar a növekedés húzóereje marad idén és jövőre is, mellette a szolgáltatási szektor is hozzájárul a GDP növekedéséhez. Felhasználási oldalon a fogyasztás és a kedvező ipari teljesítményhez kapcsolódó nettó export is jelentősen hozzájárult a GDP növekedéséhez - tette hozzá.

Ádám Zoltán elmondta: az építőipar termelése inkább visszaesik, ami megkérdőjelezi a növekedés fenntarthatóságát hosszabb távon. Kedvező adat ugyanakkor, hogy bővült az alkalmazottak száma, ami nemcsak a közfoglalkoztatásnak köszönhető, hanem a magánszférának is.

Az infláció élénkülni látszik, az október-novemberi adatok kissé meghaladták a várakozásokat - mondta a Kopint-Tárki ügyvezetője. Az intézet nulla százalékos éves átlagos inflációt vár 2015-re, szemben a korábbi deflációs jóslatokkal, míg jövőre 1,6 százalékos inflációt prognosztizálnak, ami némi gyorsulást jelez, de továbbra is a jegybank 3 százalékos célja alatt van.

Óvatosak a háztartások

Érdekes módon nagyon óvatosak a háztartások, miközben nő a reálkereset, a fogyasztási kiadások nem bővülnek ennek megfelelő mértékben - jegyezte meg. Az idei év legnagyobb csalódását a beruházások jelentik - mondta Ádám Zoltán. Miközben az állami beruházások "tartják magukat", a magánszektor beruházásai negatív tartományba fordultak. Ugyanakkor előnyös, hogy továbbra is "impresszívek" az export és az import volumenindexei.

Az államháztartás továbbra is stabil helyzetben van, aminek egyik fő oka, hogy jelentősen növekedtek az adóbevételek éves alapon, ami lehetővé teszi a 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél elérését - emelte ki Ádám Zoltán. Jövőre a hivatalos hiánycélnál magasabb, 2,2 százalékos államháztartási hiányt prognosztizálnak az intézet szakértői, azonban nem kizárt, hogy sikerül elérni a 2 százalékot - jegyezte meg. Az államadósság szintje "lassan araszol lefelé", 75,5, jövőre 74,5 százalékos GDP-arányos szintet prognosztizál az intézet - ismertette Ádám Zoltán.

Nagy Katalin, a Kopint-Tárki vezető kutatója a világgazdasági trendekről szólva elmondta: növekedtek a lefelé mutató kockázatok. Hiányzik a kínai növekedés húzóereje, ahol - bár továbbra is 6 százalék körüli a gazdasági bővülés - tartósnak ígérkezik a lassulás és a szerkezetátalakulási folyamatok is fékezik a növekedést - vélekedett.

Nagy Katalin kitért arra, hogy a magyar gazdaság szempontjából kiemelten fontos német konjunktúra továbbra is az egyik legrobosztusabb Európában, jövőre itt 2 százalék körüli növekedést prognosztizál az intézet. A bővülés alapvetően a belső kereslet, valamint az import növekedésén alapul, azonban "nem jó hír", hogy a német ipar, ezen belül a gépjárműgyártás kezdi megérezni a Volkswagen-botrány következményeit - mutatott rá a Kopint-Tárki vezető kutatója.

Századvég: EU-átlag felett a magyar gazdaság

Az idén és jövőre is az EU-átlag felett teljesíthet a magyar gazdaság, amely 2015-ben 2,9, 2016-ban 2,3 százalékkal bővülhet a Századvég Gazdaságkutató Zrt. prognózisa szerint. Közleményükben hangsúlyozzák, hogy a kedvezőtlen külső környezet miatt romlottak a rövidtávú növekedési kilátások, a GDP-növekedést idén az export, jövőre már a fogyasztás vezérelheti.

Érdemi inflációs nyomás jövőre sem várható, így az árstabilitás elérése mellett a jegybanknak lehetősége nyílhat a gazdaság további ösztönzésére - állapítja meg az intézet legfrissebb konjunktúraelemzésében, amely szerint a jegybanki alapkamat 1,35 százalék lesz az idén, és jövőre is az év végén.

A korábbinál visszafogottabb GDP-előrejelzésük mellett is úgy látják, fontos pozitívum, hogy az idei harmadik negyedévi 2,4 százalékos GDP-növekedés kiegyensúlyozott szerkezetet mutat. Megjegyzik azt is, hogy a beruházások a III. negyedévben visszaesést mutattak: az uniós források és az NHP csúcsra járatása olyan magas bázist generált, amelyről már nehéz tovább bővülni.

Jelentős béremelkedés, szolid infláció mellett

A fogyasztás jövőre fellendülhet, amelyben döntő szerepet játszik a rendelkezésre álló jövedelem bővülése. A nyomott inflációs környezet, a bérrendezések, valamint a munkát terhelő adók csökkentése miatt a nettó reálbérek jelentősen emelkednek, ami növeli a fogyasztási hajlandóságot. Emellett a banki elszámolások áthúzódó hatása is lökést adhat a lakossági fogyasztásnak. Prognózisuk szerint a háztartások fogyasztási kiadása az idén 3,0 jövőre, 3,2 százalékkal bővül, amit megalapoz, hogy a bruttó bérek idei 3,8 százalékos emelkedése után jövőre 5,5 százalékkal bővülhet, 0,1 idei árcsökkenés, illetve 1,8 százalékos 2016-os infláció mellett.

A tartósan nyomott inflációs környezet elsődleges okát az olajárak tartósan alacsony szintjében látják, sőt a gazdaságkutató elemzői az olajárak további csökkenésére számítanak. Azonban a rezsicsökkentés bázisba kerülése és az egyébként széles bázisú inflációs nyomás felépülése következtében 2016 folyamán fokozatosan erősödő inflációra számítanak. A munkanélküliségi ráta éves átlagos szintjét az idén 6,8, jövőre 6,1 százalékra várják a Századvég kutatói.

A beruházások ugyanakkor jövőre visszafoghatják a gazdaságot, mivel a 2007-2013-as programozási időszak kifut, így magas bázist okoz, továbbá a 2014-2020-as forrásokra kiírható programok csúszásban vannak. Az MNB bejelentett növekedéstámogató programja segíthet oldani a hitelezési korlátokat, de ez önmagában nem lesz képes pozitívba fordítani a beruházási folyamatokat - áll az elemzésben.

Csökkenő pályán az államháztartási hiány

Jövőre az elemzők szerint az export növekedését számos kockázat övezi, amelyek közül a legfontosabb a keleti fejlődő régió (főként Kína) gazdasági teljesítményének lassulása és annak áttételes hatása a magyar gazdaságra. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlegét 7,4 milliárd euróra várják az idén, és 8,6 milliárdra jövőre, míg a folyó fizetési mérlegét a GDP százalékában 5,1, illetve 5,5 százalékra becsülik.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. meglátása szerint a növekvő bérkiáramlás, és a gazdasági növekedés adóbefizetésekre tett markáns hatásának köszönhetően, idén és jövőre is biztonságban van a költségvetési hiánycél teljesülése. A kutatók úgy vélik az államháztartás hiánya az idén 2,3 százalék, jövőre 1,9 százalék lesz, a kormányzati tervekkel összhangban. Prognózisuk szerint azonban az államadósság-ráta leszorításához és a vonatkozó fiskális szabályok betartásához beavatkozás válhat szükségessé, amelyre azonban a kellő szándék és az eszközök is biztosítottak.