A fogyasztás és a beruházások ösztönzésének kifutásával a gazdasági növekedés is lassulni fog Magyarországon, de ennek ellenére elég erős marad - derül ki az OECD gazdasági előrejelzéséből. Ami a kopogós számokat illeti: a GDP a 2014-es 3,6 százalék után idén 3 - a tavaly novemberi 2,1 százalékos várakozásával szemben -, jövőre 2,2 százalékkal bővülhet, ami 0,5 százalékponttal magasabb a novemberi előrejelzésnél. Az export a 2014-es 8,7 százalékos növekedés után idén és jövőre is 5,7 százalékkal nőhet. A folyó fizetési mérleg GDP arányos többlete a tavalyi 4,1 százalékról 2015-ben 4,8, 2016-ban 5,1 százalékra hízik.
A munkanélküliségi ráta enyhe csökkenésére számít a nemzetközi szervezet: a tavalyi 7,7 százalékos mutató 2015-ben 6,9, 2016-ban 6,2 százalékra mérséklődhet. Amint az energiaárak csökkenésének hatása elhalványodik, az infláció fokozatos emelkedésének indul, és az idei 0,2 százalékos defláció után jövőre 2,7 százalékra emelkedhet a pénzromlás üteme.
Kapcsolódó
Kisebb kockázat
Az OECD megállapítja: a forint gyengülése már kisebb kockázatot jelent, mint az elmúlt időszakban, ami főleg a devizahitelek forintosításából és az euró gyengüléséből adódik. Az feldolgozóipar egyre erősebb autóipari fókusza erősíti a növekedést, de növelheti a kibocsátási volatilitást - figyelmeztet a jelentés. A bankok működési környezetének javulása a hitelezés vártnál gyorsabb növekedését eredményezheti a belső fogyasztás növekedése mellett.
Az OECD szerint a költségvetési hiány idén is és jövőre is 3 százalék alatt maradhat (2,8 százalék), a Maastrichti kritériumok szerint számolt államadósság pedig a 2014-es 76,5 GDP-arányos szintről idén 76,7 százalékra emelkedhet, míg 2016-ban 76,1 százalékra mérséklődhet.
A nemzetközi szervezet úgy látja, hogy a strukturális hiány 2014-ben bekövetkezett romlása után a döntéshozóknak nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a költségvetés fenntarthatóságára, azaz az adósság fenntarthatóbb csökkentésére és a fiskális mozgástér növelésére kellene koncentrálniuk. Az előrejelzési horizont végén az inflációs nyomás kordában tartása érdekében a jegybanknak kamatemelésre kényszerülhet.
Reformok 1.
Az erősebb gazdasági növekedéshez az OECD szerint a reálgazdaságban a versenyt támogató strukturális reformokon keresztül vezet az út. A bérekre rakódó adókat tovább kellene csökkenteni a foglalkoztatás növelése érdekében, a bankszektor üzleti környezetének javítását és a portfólióik tisztítását célzó tervezett intézkedéseket pedig teljes mértékben végre kell hajtani - ajánlja a nemzetközi szervezet.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás az elmúlt két évben élénk növekedést mutatott, főleg a kormányzati beruházásoknak és az exportorientált gyártásba történt külföldi működőtőke-befektetéseknek köszönhetően. Ezzel szemben az ingatlanpiac és a belső piacokra hagyatkozó szektorok kevésbé tértek magukhoz. Az OECD szerint az állami beruházások akár csökkenhetnek is. A magánberuházások széles körű növekedéséhez a pénzügyi szektort és a reálgazdaságot is érintő reformok szükségesek - hangsúlyozza a jelentés.
Reformok 2.
Eközben a világgazdaságban az OECD erősödő gazdasági növekedéssel számol 2015-re és 2016-ra, de ennek tempója várhatóan elmarad a válság előtti ütemtől. A fellendülést az erősen támogató monetáris környezet, a viszonylag lassú fiskális konszolidáció, a pénzügyi rendszer helyrerázódása és az alacsony olajárak támogatják. A világgazdaságban az OECD a tavalyi 3,3 százalékos növekedés után idén 3,1, jövőre 3,8 százalékos bővülést vár.
Reál GDP-növekedés (év/év, százalék) | 2014 | 2015 | 2016 |
Világgazdaság | 3,3 | 3,1 | 3,8 |
OECD | 1,8 | 1,9 | 2,5 |
USA | 2,4 | 2 | 2,8 |
Eurózóna | 0,9 | 1,4 | 2,1 |
Japán | -0,1 | 0,7 | 1,4 |
Kína | 7,4 | 6,8 | 6,7 |
Munkanélküliségi ráta (százalék) | 7,3 | 6,9 | 6,6 |
Infláció (év/év, százalék) | 1,5 | 0,7 | 1,7 |
Forrás: OECD |
Az amerikai dollár erősödése jelentős átrendeződést eredményezett 2014 közepétől az valutaárfolyamokban. Az ezt követő relatív árhatás a globális keresletet Európa, Japán és néhány feltörekvő piac felé tolta. A feltörekvő piacokon lassulást valószínűsít az OECD, elsősorban a Kínához, Brazíliához és Oroszországhoz köthető speciális tényezők miatt - e piacok növekedése az elmaradt strukturális reformok miatt gyenge is marad.