Az inflációs várakozás nem változott, az idén 2,5 százalék, jövőre 2,9 százalék, 2020-ra 3,0 százalékos inflációval számol a jegybank. A mostani előrejelzés szerint a GDP 2020-ban 2,7 százalékkal bővül majd.
Az MNB legutóbbi, decemberi jelentése a gazdasági növekedést 2018-ban 3,9 százalékra várta, úgy számolták, hogy utána lassul: 2019-ben 3,2 százalék, 2020-ban 2,7 százalék lesz.
A monetáris tanács (MT) megítélése szerint a belső kereslet élénkülésével párhuzamosan a hazai kibocsátás a potenciális szintje közelében alakul. A magyar gazdaság növekedése 2018-ban tovább élénkül, majd az aktuális előrejelzés feltevései mellett 2019-től fokozatosan lassul. Az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható.
A gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének. Az idei gazdasági növekedést a költségvetés és az uniós források beruházásokat élénkítő hatása is támogatja. A tanács szerint a GDP bővülése 2018-ban a tavalyinál magasabban, 4 százalék felett alakul, majd 2019-től fokozatosan lassul.
Az utóbbi hónapokban a piac által árazott hozamgörbe rövid oldala felfelé tolódott, miközben a laza monetáris kondíciók tartós tartására vonatkozó jegybanki iránymutatás nem változott. A hazai hosszú felárak az év elején megfigyelt nemzetközi hozamemelkedéssel párhuzamosan nőttek, hosszabb horizonton vizsgálva azonban az euroövezeti és régiós hozamokhoz viszonyított felárak érdemben csökkentek.
Az MT megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. Az idei első negyedévben az átlagos kiszorított likviditás meghaladta a tanács által 2017 decemberében meghatározott 400-600 milliárd forintos értéket. A célszintnél magasabb kiszorításra volt szükség ugyanis a laza monetáris kondíciók fenntartásához. A testület fenntartja a három hónapos betétállomány 75 milliárd forintos mennyiségi korlátját. Emellett a 2018 második negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás mértékét legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg.
A tanács a monetáris politikai kamatcsereeszköz 2018 első félévében rendelkezésre álló keretösszegét 600 milliárd forintban határozta meg. Célja, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbének nemcsak a rövid, hanem hosszabb szakaszán is érvényesüljenek. Ennek biztosítása érdekében a jegybank mind a jelzáloglevél-vásárlásokat, mind a monetáris politikai célú kamatcsereeszközt programszerűen, folyamatosan és hosszú ideig kívánja működtetni, a monetáris politikai eszköztár szerves részeként.
Az MNB szerint a inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható. Az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza rövid és hosszú oldali monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. A tanács kiemelt figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását, és a kibővített eszköztár alkalmazásával biztosítja a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását - olvasható a közleményben.
Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2018. április 11-én 14 órakor jelenik meg.