Támogatások nélkül a napenergia egyelőre nem versenyképes a fosszilis forrásokkal, Magyarország pedig nagyon nagy elmaradásban van a napenergia hasznosításának terén, még a környező országokkal összehasonlítva is. A szakma szerint egy stabil, kiszámítható kötelező átvételi rendszer lenne a leginkább megfelelő megoldás.

A jelenlegi helyzet szerint a lakossági pályázatokra a szükségesnél nagyságrendekkel kevesebb forrás jut, és az új Széchenyi terv gazdasági társaságoknak, intézményeknek szóló konstrukcióival is hasonló a helyzet. A fotovoltaikus, vagyis áramtermelő rendszerek esetében a fogyasztó eladhatja a megtermelt villamos energiát a hálózatba, de a fogyasztását meghaladó mennyiségre már jóval alacsonyabb tarifa érvényes - így nem igazán éri meg nagyobb szabású fejlesztésekbe fogni.

Kapcsolódó

Nem is kellene pályázat?

Egyáltalán nem lenne szüksége beruházási támogatásra a szektornak, amennyiben sikerülne kidolgozni egy egységes, átlátható zöldáram-átvételi rendszert, amilyen például a németországi - fogalmazott Illés Gábor, a MaNap Iparági Egyesület elnöke. A szervezet vezetője szerint általánosságban igaz, hogy az energetikai pályázatok magyarországi rendszere katasztrofális; borzalmasan nehéz sikeres pályázatot írni; és mire a pályázat beadásáig eljut valaki/a cég, addigra többnyire elfogy a pénze. Az új Széchenyi terv legnépszerűbb pályázataira rendelkezésre álló keret roppant hamar kimerült, emiatt Illés Gábor azon a véleményen van, olykor jobb lenne, ha nem is írnák ki a pályázatot. Ugyanis sokan a szűkös keretű, pár napra elegendő pályázatokra számítva/várva folyamatosan elhalasztják beruházásaikat, és végül pedig gyakran nem is részesülnek támogatásban. A kvótapénzek fölhasználásáról is rossz véleménye van a szervezet elnökének, szavai szerint igazán sikeres zöld programot eddig nem sikerült finanszírozni belőle.

A körvonalazódó új kötelező átvételi rendszer (amely a MeTáR, megújuló támogatási rendszer nevet viselheti) a jelenlegi elképzelések szerint az 50 és 500 kilowatt közötti teljesítményű rendszereket támogatná - mondta Illés Gábor. A szakember szerint az ennél kisebb rendszereket sem lenne szabad kihagyni, akár a 2 kilowatt teljesítményűeket is, mivel a lakosság nagyrészt ebben a nagyságrendben lehetne aktív szerinte. Egyelőre azonban a politika részéről csekély hajlandóság mutatkozik a sáv kiszélesítésére; így viszont csak beruházási támogatásokkal együtt várható jelentősebb előrelépés. A beruházási támogatások ellen szól azonban, hogy nagy adminisztrációs költséggel jár, sok a kiskapu, és a korrupciós veszély is nagyobb.

Értesüléseink szerint az új átvételi rendszerről július közepén tartották a legutóbbi egyeztetést a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, a szakmával folyó tárgyalások szeptemberben folytatódhatnak. A terv szerint az új rendszert januártól indítanák el. (A kát-rendszer jövő év eleji átalakításával 15 éves támogatási futamidővel számolhatnak a napelemes befektetők, legalább is Bencsik János energiaügyi államtitkár korábbi bejelentése szerint.)

Hárommilliárdos forrás nyílhat meg

Valamivel jobb a helyzetről alkotott véleménye Kiss Ernőnek, a közelmúltban alakult Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnökének, aki szerint kezd jó irányba haladni a hazai támogatási rendszer, a 30-50 százalékos támogatási intenzitás megfelelő. Az elnök szavai szerint a mindössze pár nap alatt elkapkodott Zöld Beruházási Rendszer 1,6 milliárd forintos pályázati kereténél ugyanakkor lényegesen nagyobb összeg is elkélne ilyen célra. A pályázatokra forrást az állami széndioxidkvóta-bevételekből lehetne biztosítani, ám az elnök szerint eddig főleg a biomasszát támogatta az állam.

Jó hír viszont, hogy kifejezetten a napenergia-felhasználás növelését szolgáló támogatást tervez a szakpolitika. A várhatóan pályázati formájú dotáció nagyobb összegű - 3 milliárd forintos keretű, de kisebb támogatási intenzitású konstrukció lehet a szakember szerint.

A szövetség céljai között szerepel egyebek mellett a hazai piac egyfajta megtisztítása is, miután Magyarországon megjelentek az itteni adottságoknak nem feltétlen megfelelő rendszerek is, például a mediterrán éghajlatra tervezett, a fagyot nem toleráló technológiák.