Ez vár Magyarországra - többet költhetünk

Átlagban 1,7 százalékos gazdasági növekedést várnak 2014-ra a hazai gazdaságkutatók, ám a prognózisokban erős szórás tapasztalható. Egy biztos tavaly már mind Európában, mind idehaza megszűnt a recesszió, így jövőre magyar gazdaság lassú növekedésbe válthat, ám ahhoz rendkívül kevés lesz, hogy az elmúlt szűk egy évtizedben összeszedett lemaradásából bármit is behozzon, és meglehetősen kérdéses a növekedés tartóssága.

Nem meglepő módon a kormány - és a tőle teljesen független MNB - látja a legoptimistábban a magyar gazdaság helyzetét. A kormány készülő költségvetése 2 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos inflációval számol 2014-re. Az inflációs prognózisát a kormány a múlt héten csökkentette a korábbi 2,8 százalékról - ezzel már átvezetve a rezsicsökkentések várható hatásait. A Költségvetési Tanács viszont a 2 százalékos gazdasági növekedésről annyit írt, hogy bár elérhető, de ez a lehetőségek felső sávjában helyezkedik el. Ennek ellenére az MNB kedden nyilvánosságra hozott prognózisában 2,1 százalékos növekedést jósol, mindezt 2,4 százalékos infláció mellett.

Századvég: növekvő fogyasztás, beragadó munkanélküliség

A kormányhoz közel húzó némileg optimista prognózissal állt elő Századvég Gazdaságkutató Zrt. A cég szerint a gazdasági növekedés 1,8 százalék lehet, amit a nemzetközi konjunktúra mellett az élénkülő belső fogyasztás is húzhat. A fogyasztásnak lendületet ad a a reáljövedelmek emelkedése, amely a pedagógus béremelésből és a devizahitelesek újabb várható támogatásból találkozhat. A cég szerint a háztartások fogyasztása az idei 0,3 százalékos növekedés után 2014-ben már 1,5 százalékkal is emelkedhet.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A gyorsuló uniós lehívásoknak köszönhetően - az évek óta tartó csökkenés után - 2014-ben 1,7 százalékkal nőhetnek a beruházások, ez lehet a harmadik pillére a 1,8 százalékos gazdasági növekedésnek. A Századvég inflációs várakozásai 2,8 százalékon ragadtak - mint ismert ez volt a kormány prognózisa is egészen a múlt hétig. A foglakoztatás terén érdemi változást nem vár a cég, előrejelzésük mind idénre, mind jövőre 10,6 százalékos munkanélküliséget jósol.

Pénzügykutató: növekedhet a foglalkoztatás a versenyszférában is

Jóval pesszimistábban látja a magyar gazdaság közeljövőjét a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Pénzügykutató Zrt. A Pénzügykutató szerint a gazdasági növekedés a 1,-1,5 százalékos sávba emelkedhet 2014-be, a előrejelzés centruma 1,3 százalék, az idei fél százalékos gazdasági növekedést követően. A pénzügykutató szerint is megduplázódik a lakossági fogyasztás, ami nem is annyira a reálbérek növekedésének, hanem az óvatosság csökkenésével magyaráznak. A növekvő fogyasztás következtében várhatóan mérséklődik a lakossági megtakarítási kedv.

A javuló konjunktúra révén a Pénzügykutató szerint a munkaerőkereslet bővül a magánszférában is, ugyanakkor a választások miatt a közszférában nem lesznek elbocsátások, így a foglakoztatás éves átlagban 0,7 százalékban emelkedhet, az elöregedő lakosság miatt így 10,4 százalékra csökkenhet a munkanélküliség.

A Pénzügykutató élénkülést vár a beruházások pontosabban a cégberuházások körében is elsősorban a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a kereskedelem, szállítás területén. Stagnálnak a közszféra beruházásai és csökkenek a kormány gazdaságpolitikája által sújtott ágazatokban, vagyis a pénzügyi- és energiaszektorban.

A kutatócég szerint a veszélybe kerülhet jövőre 3 százalékos államháztartási hiánycél: a makrogazdasági kockázatok (adóelmaradás és többletkiadás) és az MNB 2013. évi hiányának megtérítése esetén a deficit a GDP 3,1 százalékára ugorhat . Ahhoz, hogy a 2,9 százalékos hiánycél teljesüljön, mintegy 90 milliárdos megszorítást kell a költségvetésbe beépíteni. Ezt valószínűleg megteszi a kabinet. A jelek szerint a benyújtandó költségvetésben a nominális GDP felültervezése biztosíthatja szükséges forrást, amit aztán majd szükségszeren követnek a kiigazítások.

GKI: perspektíva nélkül döcög a magyar gazdaság

A GKI szerint teljesíthető a kormány által megcélzott 2,9 százalékos államháztartási hiány, ám könnyen lehetséges, hogy jövő nyárig évközi kiigazításra lesz szükség. A gazdaság növekedése az európai konjunktúra javulása és a belföldi kereslet - átmeneti, mesterséges, fenntarthatatlan - élénkítése hatására időlegesen az EU átlagát megközelítő, 1,3 százalékra gyorsulhat.

Valódi munkahelyet csak a vevő, a kereslet tud teremteni, a foglalkoztatás és a munkanélküliségi ráta érdemben stagnál, statisztikailag azonban a közfoglalkoztatás növekedése révén javul. A bruttó keresetek a GKI prognózisa szerint 2014-ben a 2013. évi 3,5 százalék után 4,5 százalékkal emelkednek. A gyorsulást főleg a közszférában a választásokkal is összefüggésben várható (6 százalék körüli) bérkiáramlás magyarázza, a versenyszektorban az ütem 4 százalék körüli lesz. A reálkeresetek 2,5%-os infláció esetén a 2013. évihez hasonlóan, 2 százalékkal emelkednek. A családi adókedvezmény igénybevételi lehetőségének kiterjesztése további mintegy 0,7 százalékponttal növeli nemzetgazdasági szinten a keresetnövekményt. A reáljövedelem 2 százalékos, s a fogyasztás 1,5 százalék körüli emelkedése valószínű.

Az inflációra a választásokig a piacgazdaságokban szokatlan mértékben, de az elmúlt hónapokban kialakult tendenciáknak megfelelően elsősorban az állami döntések hatnak. Az erőltetett rezsicsökkentés és a piaci folyamatok akadályozása, illetve a különböző hatósági tehernövelések mégiscsak elkerülhetetlen továbbhárítása a következő hónapokban összességében bőven 2 százalék alatt tartja az áremelkedés ütemét. Ugyanakkor a vásárlóerő megindult szerény növekedése, a lassan, de folyamatosan gyengülő forint, a költségnövekedés továbbhárításának piaci kényszere fokozatosan növeli az infláció elfojtása elleni erőt. Ezért az önkormányzati választások után új áremelkedési hullám várható, a I második félévben 3 százalék körül, 2014 egészében 2,5 százalék körül lehet az infláció - a GKI prognózisa szerint.