Az eddigi tapasztalatok szerint nem volt jellemző a munkaerőpiacon, hogy a közszférában dolgozók önként váltottak volna a versenyszektorba. A váltást szinte minden esetben valami kényszer hatására tették meg - összegzett a Napi.hu-nak Lipcsei András, a Dr. Pendl & Dr. Piswanger vezetői tanácsadó cég ügyvezetője. A közszolgák átlépésre tett első kísérlete sok esetben kudarcba fullad. A második kísérlet viszont már rendszerint sikerül, mivel idő kell az adaptációhoz.

A nehézségek fő oka, hogy a versenyszférában sokkal több a kiszámíthatatlan tényező: az ügyféligények, megrendelések váltakozása állandó bizonytalanságot okozhat, a dolgozókra bármikor váratlan többlettevékenység zúdulhat. Ezzel szemben a közszférában a feladatok jól körülhatároltak, leszabályozottak, s e keretrendszer kiszámíthatóbb, nyugodtabb munkamenetet tesz lehetővé. A magánszférában jóval több kreativitásra, egyéni kezdeményezőkészségre van szükség, míg a közszférában jellemzően a szabálykövetést honorálják - magyarázta a szakértő.

Feszültségforrás lehet, hogy az állami alkalmazottak sok esetben autoriter döntési mechanizmusokhoz szoktak, s gyakran ismeretlen hátterű utasításokat kell végrehajtaniuk. Az előre gyártott hivatalos panelek gondolkodás nélküli alkalmazása rugalmatlanságra kondicionálhat.

A jelentős különbségek ellenére azonban Lipcsei optimista, szerinte a közszolgák tudása átültethető, ha új munkáltatójuk kellően türelmes.

Kik kényszerülhetnek vándorlásra?

A Miniszterelnökség úgy tervezi, hogy az egymillió főnyi állami alkalmazottból100-200 ezer főt még ebben a választási ciklusban "átirányít" a piaci szférába. Hogy a bürokráciacsökkentő csomag pontosan milyen munkaköröket fog érinteni, egyelőre ismeretlen.

Az Index.hu által megszerzett előterjesztés szerint már 2016 júliusára mintegy 6 ezer fővel csökkenhet az állami bürokrácia, a vágások pedig ezután is folytatódnak. A tervezet mellékletéből az is kiderül, hogy a karcsúsítás a minisztériumok alatt működő központi hivatalokat és a költségvetési szerveket érinti. Ezen belül azonban nem terjed ki az a oktatásra, a rendvédelmi és nemzetbiztonsági feladatkörökre, illetve egyebek között a Mentőszolgálatra sem.

Így valószínűleg jellemzően adminisztrációs alkalmazottak serege gyarapíthatja majd a munkakeresők táborát.

Főbb eltérések a verseny- és közszféra között

(A kijelentéssel egyetértők aránya az összes válaszadón belül, százalék)

Forrás: RSM,  köz- és versenyszféra kutatás

Mit szól majd a piac?

A helyzet első látásra annyiban tűnhet kedvezőnek, hogy a hazai munkapiacon akut dolgozóhiány alakult ki . A leginkább keresett hiányszakmákban - műszaki/mérnöki, vagy informatikai területeken, illetve sales munkakörökben - azonban sem képesítésüknél, sem habitusuknál fogva nem várható a közszolgáktól az elhelyezkedés. Szintén nem életszerű, hogy az ugyancsak komoly emberhiánnyal küzdő gyáripar és a kereskedelem szívná majd fel őket.

S miközben a munkáltatók leginkább szakmunkásokat lasszóznak, addig a munkavállalók részéről - továbbra is - éppen az adminisztratív feladatok a legkeresettebbek. A Profession.hu adatai szerint 2015-ben az adminisztratív, asszisztensi feladatkörökre beadott állásjelentkezések tették ki az összes felhasználói pályázat 17 százalékát, amely a legnagyobb részarány - ismertette Sámson Dorottya, az állásportál karrier-tanácsadója. Bár e szakterületeken sok a nyitott pozíció is.

Nagyobb esély a felvételre a pénzügyi, számviteli, illetve jogi területeken lehet a versenyszférában, bár kiterjedt üresedés ezekben a pozíciókban sincs.

Van kivétel

A kereslet és a kínálat egy ponton találkozna biztosan: Magyarországon rendkívül dinamikusan fejlődik a szolgáltató központok (ssc) iparága. A már mintegy 35 ezer főt foglalkoztató ágazat tavaly 3300 új munkahelyet hozott létre, többet, mint bármelyik másik hazai ágazat, beleértve az autóipart is - mondta Suhajda Attila, a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) elnöke. Az ssc-k a következő két évben további évi 2-2 ezer fő körüli bővítést terveznek, az iparágban jelenleg a munkaerőhiány is nagy.

Az ügyfélszolgálatok mellett nagyobb kvalifikációt igénylő munkakörökben is igény mutatkozhat az egykori közszolgákra. Ilyen például a hr-, a belső kontrolling-, és minőségbiztosítási folyamatmenedzsment. Egyebek mellett a pénzügyi kintlévőségkezelésben is keresettek lehetnek - részletezte Suhajda.

A korábban Navracsics Tibor által kezdeményezett közigazgatási reform keretében sok új informatikai és humán készséget szerezhettek a közszolgák, amelyek az ssc-k igényeivel is találkozhatnak. Az ssc munkakörökben azonban kiemelt elvárás a felsőfokú idegennyelv (mindenekelőtt angol) tudás, a HOA-nak ugyanakkor nincs rálátása arra, hogy e kompetenciát egyáltalán megszerezték-e szélesebb körben a közszféra adminisztratív munkatársai.

A lehetőségért meg kell dolgozni

Úgy látjuk, hogy ma már a tapasztalat mellett az emberi hozzáállás vált a leginkább figyelt kompetenciává. A munkaadók például a nyitottságot, a rugalmasságot, a tanulékonyságot és az alkalmazkodó-készséget jobban díjazzák, mint a papírok halmozását - fogalmazott Sámson. Az álláskeresőnek azonban a siker érdekében pontosan meg kell határoznia azokat a készségeket, melyeknek a birtokában van.

Lipcsei András szerint mindenképpen erőfeszítésekre, főként kockázatvállalásra és kitartásra van szükség, ahhoz, hogy valaki át tudjon lépni a költségvetési szektorból a magánszférába úgy, hogy tartósan ott is tudjon maradni. A személyes tulajdonságokat nézve a közszolgák fő erőssége lehet, hogy fegyelmezettek és szabálykövetők. Ezeket minden munkáltató díjazza. Összességében az állam és a jövendőbeli munkáltatók részéről egyaránt sok segítségre lesz szükség ahhoz, hogy a kormányhivatalokban dolgozók elhelyezése zökkenőmentes legyen.

A Miniszterelnökség önkéntes kilépési program indul a közszférában, akár 5-10 millió forintos "lelépési pénzeket" is fizetnek, amennyiben a versenyszférában helyezkedik el a köztisztviselő. A minisztérium bürokráciacsökkentő programját az NGM-mel együttműködve a Karrier híd programmal egészítené ki, amely adó- és járulékkedvezménnyel támogatná az egykori közszolgák alkalmazását. Emellett átképzési programokat finanszírozna, illetve állami kezességvállalással sőt hitelnyújtással segítené, hogy a kilépők vállalkozóvá váljanak.