Munkabalesetek szempontjából nem zárt jó negyedévet az ország, hiszen az év első négy hónapjában 4182 esetet regisztrált a hatóság. Ez az utóbbi öt év legrosszabb adata, 2012-ben például ezer balesettel kevesebbet jelentettek be a cégek.
Halálos balesetből ugyanakkor kevesebb volt: idén 15 végzetes katasztrófa történt, ami a tavalyinál (18), illetve a 2011-es adatoknál (22) is kedvezőbb. Itt érdemes megjegyezni, hogy ezek a számok a feldolgozott eseményeket jelentik, így elképzelhető, hogy idővel valamivel nőhet ez a szám. (A 3 napot meghaladó munkaképtelenséget okozó balesetről készült jegyzőkönyvet a tárgyhót követő hónap 8. napjáig a munkáltatónak meg kell küldenie a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi felügyelőség részére. A munkabaleseti adatokat a munkavédelmi felügyelőségeken tárgyhót követő hónap végéig dolgozzák fel, a feldolgozottsági arány hozzávetőleg a 95 százalékot éri el.).
A munkabalesetek többségénél, azaz mintegy negyedénél 7-13 napra esik ki a dolgozó, de sokan voltak (667), akik akár három hétig is munkaképtelenek voltak. Az egy és három hónap közötti kiesés 429 magyarországi dolgozót érintett, míg fél éven túl csak 11-en maradtak munkaképtelenek.
A balesetekkel kapcsolatban a hatóság 42 esetben szabott ki munkavédelmi bírságot, összesen közel 12 millió forint értékben. Ezen felül eljárási bírság néven 380 ezer forintnyi befizetésre kötelezték a vállalatokat, míg egy esetben bűnvádi feljelentést is tettek.
A budapesti feldolgozóipar a legveszélyesebb?
A legtöbb munkabaleset a fővárosban történt, egészen pontosan 563, de nem lehet túl büszke a számaira Borsod-Abaúj-Zemplén (298), illetve Győr-Moson-Sopron megye (288) sem. A lista másik végén Nógrádot találjuk, ahol mindössze 82 baleset az év első négy hónapjában. Amennyiben a halálos baleseteket nézzük, úgy nagyjából hasonló eredményeket látunk minden megyében: a legtöbb, két halálos baleset Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, illetve külföldi munkavégzés során történt. A legtöbb ilyen jellegű baleset (5) nem meglepő módon az építőiparban keletkezett, de hárman haltak meg "szárazföldi, csővezetékes szállítás" közben is.
A statisztika szerint a legtöbb baleset (1399) a 50-149 fő közötti vállalatoknál történik, de nincsenek sokkal lemaradva a 10-49 főt foglalkoztatók (1164) sem. A nagy, 500 főnél több emberrel dolgozó cégeknél már jóval kevesebb, 599 baleset történt, ahogy a mikrovállalatoknál (523) is kevesebb ilyen esetet regisztráltak. A legtöbb eset természetesen a gazdasági társaságoknál történt (3233), de hétszáz felett zárt a "helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek", illetve a "központi költségvetési irányító és költségvetési szervek" összesített adata is.
A szektorokat nézve, úgy azt láthatjuk, hogy a legtöbb munkabaleset, szám szerint 296 a kiskereskedelemben történt - az esetek nagy része azonban szerencsére nem volt súlyos baleset, a statisztikában mindössze egy csonkolásos szerencsétlenségről olvashattunk.
Az első negyedévben az élelmiszergyártás (270), a fémfeldolgozási termék gyártása (263), valamint a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (249) területén mértek magas balesetszámot, ahogy a közúti jármű gyártása (246) sem tartozott a legbiztonságosabb szakmák közé.
Jó hír ugyanakkor, hogy az idei első negyedévben nem történt baleset a háztartásokban, a szerencsejátékoknál, az utazásszervezőknél, a műsorszolgáltatóknál és a kiadóknál, ahogy bányászati területen sem. A teljes lista ide kattintva érhető el.