Hivatalosan is bejelentette az államháztartási hiány megemelését a Pénzügyminisztérium. Kedden reggel már nyolc órakor elküldött közlemény szerint a GDP-arányos hiány az eredeti 3,9 százalékos érték helyett 5,2 százalék lesz.

A bejelentés nagy meglepetést nem okozott, hiszen Varga Mihály pénzügyminiszter nem olyan régen már jelezte, hogy a hiánycél megtartásához lépésekre lenne szükség, így akár a bankadóhoz is hozzá nyúlt volna a pénzügyi tárca vezetője a stabilitás megtartása érdekében. Ezt azonban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, és Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azonnal magánvéleménynek minősítette, ami előre vetítette, hogy inkább a deficitet módosítják felfelé.

Kapcsolódó

A kormányzati kommunikáció tehát egyértelművé teszi, hogy elsődlegesen a növekedés beindítását akarják támogatni, ehhez pedig a hitelezés felpörgetését tartják fontosnak. Ennek érdekében is fontos bejelentés érkezett, a bankoktól ugyanis elvárják egy önkéntes kamatplafon bevezetését a lakossági hiteleknél.

Visszatérve az államháztartás hiányára:

az első nyolc havi adatok is azt mutatták, hogy az idei évre tervezet bevételi és kiadási különbözet nem lesz tartható.

Az államháztartás központi alrendszerei együttesen 3298,7 milliárd forintos hiánnyal zárt a nyolcadik hónap végére. Ezen belül a központi költségvetés 3330,8 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 125,1 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 93,0 milliárd forintos deficitet mutattak.

Amennyiben összehasonlítjuk a tavalyi évvel az idei folyamatokat, akkor az látható, hogy mind a két évben rendkívül sok volt a plusz teher az államháztartásban. A 2022-es évben azonban júliusban és augusztusban picit már jobban alakult a hiány, míg az idei évben rekordmértékű lett az augusztusi deficit.

Fontos a költségvetési fegyelem

Az elhúzódó háború és a szankciós energiaválság ellenére a kormány a következő években is folytatja a hiány és adósságcsökkentő politikáját – jelentette ki Varga Mihály a Joint Venture Szövetség Makro Konferenciáján. A Pénzügyminisztérium közleményben hangsúlyozta: a költségvetés a rendkívüli kiadások mellett is biztosítja a családok támogatását, a rezsivédelem fenntartását és a nyugdíjak értékének megőrzését. Az infláció letörésével szeptembertől újra nőhetnek a reálbérek, a külkereskedelmi egyenleg rekordot dönthet idén és továbbra is magas a foglalkoztatottság. A közlemény szerint az egész gazdaság számára kulcsfontosságú a költségvetési fegyelem, ezért a kormány évről-évre csökkenti a hiányt, amely jövőre már 2,9 százalékra mérséklődhet. Az államadósságot is tovább csökkentik, a PM várakozásai szerint már idén 70 százalék alá javulhat a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya.

A hiány megemelésének bejelentése egybeesett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss első féléves számaival, így könnyű levonni a következtetéseket is. Az adatokból egyértelműen látszik, hogy a kiadási oldal növekedése jelentősen meghaladja a bevételi oldalét. Idén az év első felében ugyanis a bevételek 1605 milliárd forinttal, 11,7 százalékkal nőttek, míg a kiadások 3232 milliárd forinttal, 22,4 százalékkal emelkedtek meg.

Az államháztartás központi alrendszerei együttesen 3298,7 milliárd forintos hiánnyal zárt a nyolcadik hónap végére. Ezzel szinte az éves hiány teljesült.

Egy kicsit mélyebben megnézve az is látszik, hogy a bevételeken belül abszolút értékben legnagyobb növekedés a termelési adóknál volt, ezek értéke közel 14 százalékkal 790 milliárd forinttal bővült. Jól látszik azonban, hogy az emberek költési hajlandóságának csökkenése miatt az általános forgalmi adó (áfa) bevételek csupán 5,5 százalékkal emelkedtek, ez 172 milliárd forintot jelentett. Ez pedig komoly érvágás a költségvetés számára, hiszen ez az egyik legnagyobb bevételi forrása. A jövedelemhez kapcsolt adóbevételek eközben 365 milliárd forinttal, 16,1 százalékkal emelkedtek.

Kiadási oldalon a pénzbeni társadalmi juttatások 778 milliárd forinttal emelkedtek, ez 23,1 százalékkal magasabb a bázisnál. Ezt elsősorban a nyugellátásra kifizetett összegek növekedése okozta. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 1429 milliárd forinttal, 47,5 százalékkal növekedtek, főként az energiaszolgáltató cégeknek nyújtott támogatások megugrásának betudhatóan.

Az egyenleg így az előző év azonos időszakához képest 1627 milliárd forinttal, vagyis GDP-arányosan 4,2 százalékponttal lett kedvezőtlenebb fél év alatt. Mindezek fényében tehát az 1,3 százalékpontos hiány emelés nem is olyan rossz, főleg, hogy ez így még mindig alacsonyabb lesz a tavalyi 6,1 százalékos deficitnél. (Ebben azonban benne van egy nagyobb földgázbeszerzés is, ami nélkül a hiány 4,9 százalék lett volna.)