Ezek az ország legnagyobb pénznyelői - itt a teljes lista

Az önkormányzatok többségét érintette az elmúlt négy évben lezajlott konszolidáció, ám meglehetősen eltérő mértékben - ez derül ki abból a 31 oldalas listából, amit az NGM bocsátott - közérdekű adatigénylés keretében - a Napi.hu rendelkezésére. Az önkormányzatok adósságkonszolidációja négy ütemben, 2011 vége és 2014 májusa között zajlott, összesen 1 368,9 milliárd forintot - a mai GDP mintegy 4,5 százalékát - vállalta át a költségvetés. A bruttó államadósságot az ügylet nem érintette, hisz az önkormányzati adósság is beletartozik abba. Ugyanakkor a probléma nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy a teljes államadósság (idén végén) a GDP 85,1 százalékára rúgott - és ebbe már beletartozott ez a 4,5 százaléknyi rész is. Vagyis a teljes államadósság kis szeletét tették ki az önkormányzati adósságok.

A konszolidációval párhuzamosan szigorodtak az önkormányzati adósságfelvétel szabályai is, így 2013-tól a települések már csak kormányengedéllyel vehetnek fel hitel. Korábban nem volt ilyen korlát, így az olcsó pénzbőség idején a 2000-es évek elején számos önkormányzat kontroll nélkül vett fel hiteleket, bocsájtott ki kötvényeket, amelyeket a befektetők vidáman megvásároltak. Mivel a forinthitelnél jóval olcsóbbnak tűnt akkor számos önkormányzat sjúnius vájci frankban adósodott el - kötvények kibocsátásával.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Az önkormányzatok egyharmada adósságot sem csinált

A KSH adatai szerint 3173 önkormányzat volt 2013-ban, az NGM most kiadott listája szerint a konszolidáció 2106 települést és megyei önkormányzatot és önkormányzati társulást érintett. Egymilliárd forintnál magasabb adósságot alig 194 település halmozott fel - ezt teszi ki a konszolidált adósság 89 százalékát. Százmillió forintnál kisebb adósságot 1550 település halmozott fel. Ez utóbbi két adat egyrészt arra mutat rá, hogy a szükség nagy úr elv alapján, azaz ahol kemények a költségvetési korlátok - magyarán nincs pénz -, ott nem keletkezik az adósság, hisz nincs hitelező. A néhány tízmilliós adósságok viszont arra is rámutatnak, hogy sok kistelepülésen a költségvetési finanszírozás átalakításával, akár már évi plusz 10-20 milliárd forintból vélhetően érzékelhető változást lehetne elérni. A legkisebb konszolidált adósság 200 ezer forint volt - ami a 82 fős Nagyhutánál és 1619 lakosságú Bátmonostornál keletkezett.

A legnagyobb adósságot - nem meglepő módon - Budapest halmozta fel, három lépésben 217,7 milliárd forintot vett át az állam. Ugyanakkor Budapest esete speciális, hisz itt teremlik meg a GDP kétötödét, a város egészen ez elmúlt évekig évi 400-500 milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodott. Ezzel együtt a főváros gazdálkodása feszített volt - további eladósodásra már nem lett volna lehetősége. A város nagyságából származnak hátrányok is, a magas működtetési költségek. A konszolidáció most májusban zajlott, ám a kormány elvileg már engedélyt is adott egy újabb hitelfelvételre - a 3-as metró kocsijainak felújításra, amely a becslések szerint 50-60 milliárd forint forintos hitelt jelentene, vagyis a főváros korábbi adósságának negyede akár pár hónapon belül újratermelődhet. Legalábbis elvileg, ugyanis a hitelfelvételi engedély mellé nem érkezett meg az állami garanciavállalás - amely ekkora hitel felvételéhez még Budapest esetében is nélkülözhetetlenen.

(A táblázat után a cikk folytatódik.)

A legeladósodottabb városok első öt helyén sincs meglepetés, hisz az ország legnagyobb lakosságú települései találhatóak. Talán egyedül Pécs lóg ki ebből a sorból: 45 milliárd forintos adóssággal a második helyet sikerült megszereznie, amit sem a város nagysága, sem gazdasági ereje nem teljesen indokol. Az adóslista 6-10. helyén viszont már több problémás önkormányzat is szerepel: az esztergomi 24,6 milliárd forintos adósságba a település gyakorlatilag belerokkant. A város vezetése politikai válságba került, odáig fajult a helyzet, hogy egy ideig az alapvető közösségi szolgáltatások - tömegközlekedés, közvilágítás (!) - sem működtek. Szintén magas adósságot halmozott fel Hódmezővásárhely - az olvasót ez sem lepi meg, hiszen a város korábbi polgármestere Lázár János jelenlegi kancelláriaminiszter volt - emiatt is sokat szerepelt a híradásokban a város adóssága.

A lista 10-30. helyén messze felülreprezentáltak a megyei önkormányzatok - ezek közül is a Pest megyei 19,1 milliárdos adósságával, ami azért is figyelemre méltó, mert Pest megye önállóságának értelmét számtalanszor megkérdőjelezték. Még 2010 előtt a megyei önkormányzatok - így Pest megyei is - komoly intézményfenntartó volt, kórházakat, egészségügyi intézményeket gimnáziumokat felügyelt - évről-évre zsugorodó bevételből -, ez vezetett a megyei önkormányzatok eladósodásához. Az önkormányzati konszolidáció első lépése a megyék adósságának átvállalása volt. Mára a megyei önkormányzatok kiüresedtek, megszűntek intézményfenntartóként működik: a Pest megyei önkormányzat idén 700 millió forintból gazdálkodik, ami az önkormányzat is a hivatal fenntartásán kívül néhány projekt támogatására elegendő.

Alsómocsolád is az élén végzett - egy másik listán

Az egy főre vetített adósságot nézve egy kis baranyai megyei falu, Alsómocsolád volt Magyarország legeladósodottabb települése, ugyanis minden egyes lakosára 1,26 millió forint adósság jutott. A 356 lelkes kis település 451 millió forintos konszolidáción esett át. A település polgármesterének elmondása szerint a 20-25 éves futamidejű, svájci frank alapú kötvénykibocsátásokból befolyó összeget az uniós pályázatok önrészeire fordították, ezek segítségével falu vagyona a többszörösével bővült, ráadásul az idegenforgalmi beruházások többletbevételt generáltak. A polgármester szerint az adósságot a befolyó adókból tudták volna törleszteni.

Hasonló a helyzet a második helyezett Bükkszék esetében is: a konszolidáció során 781 millió forint adósságtól szabadult meg az önkormányzat - ebből a 750 millió forint a fürdő fejlesztésre ment el. (Bükkszéken fakad a híres Salvus gyógyvíz, erre épül a falu fürdője) A hitelt az önkormányzat az MFB Zrt.-től vette fel, vagyis még árfolyamkockázatot sem vállaltak fel. A városi fürdő és strand számos új munkahelyet teremtett, ráadásul a működési nyereségből a strand kitermelte a hitel törlesztéséhez szükséges forrásokat is, ezzel együtt nagy segítség az önkormányzatnak a hitelkonszolidáció - mondta a Napi.hu-nak Zagyva Ferencné, Bükkszék polgármestere.

Az egy főre jutó adósságot nézve egy másik fürdőváros, Harkány is dobogóra került: az önkormányzat még 2007-ben bocsátotta ki a Harkány I. svájci frank alapú devizakötvényt, 17 millió frank értékben. A kötvényt 152,3 forintos svájci frank árfolyamon hívták le az - Állami Számvevőszék jelentése szerint -, így csak az árfolyamveszteség 1,8 milliárd forintra nőtt. A kötvényt 2011-2027 között kellett volna törleszteni - befolyó összegből vásárolta meg az önkormányzat a fürdő felét a megyei testülettől, illetve fejlesztési kiadásokra fordították.

Az egy főre jutó listán Alsómocsolád és Bükkszék alig pár száz millió forintos adóssággal került az élre, a negyedik helyre Esztergom került maga 30 milliárd forintos adósságával, amely egy főre vetítve 818 ezer forintot jelent. Előkelő helyen szerepel még Hódmezővásárhely és a budapesti Belváros-Lipótváros is, de ide került a pest megyei agglomeráció egyik leggazdagabb települése, Veresegyház és a mellette fekvő Szada is.