Az elmúlt években megnőtt a kelet-közép-európai kötvénypiac jelentősége, ugyanis a térségbeli államok relatív besorolása az euróövezettel szemben javult, a cds-felárak pedig zsugorodtak. Idén elsősorban a kelet-közép-európai államkötvények emelkedtek ki a legjobban teljesítő európai eszközök közül, köszönhetően a fundamentumaikhoz, illetve besorolásukhoz viszonyítottan magas hozamuknak és a historikusan alacsony piaci volatilitásnak - állapította meg az Erste Group kelet-közép-európai kötvényekkel foglalkozó friss elemzése.
Jelenleg az alacsony kamatkörnyezet az egyik legfelkapottabb beszédtéma, ezért egyre több intézményi befektető diverzifikálja állományát, s e folyamat közben a kelet-közép-európai államkötvények is szóba kerülnek. Mivel a régiós kötvénypiaci kapitalizáció jelentős mértékben nő, úgy döntöttünk, hogy két kelet-közép-európai kötvényindexet vezetünk be, amelyek segítségével könnyebben nyomon követhető a térség államkötvényeinek teljesítménye. Legfontosabb megállapításunk, hogy a kelet-közép-európai államkötvények Európa legjobban teljesítő eszközei közé tartoznak, s a kelet-közép-európai eurókötvényekből álló kosárba eszközölt befektetés jelentős mértékben csökkentheti a volatilitást anélkül, hogy a hozamok terén túl nagy engedményeket kellene tennie a befektetőnek - jelentette ki Juraj Kotian, az Erste Group kelet-közép-európai makroelemzési csoportjának vezetője.
Nagyon jól megy a régió
Az Erste Kelet-közép-európai eurókötvény index szerint a régiós államok által kibocsátott eurókötvényekbe történt befektetések idén nagyobb hozamot biztosítottak (6,9 százalékot), mint az Erste kelet-közép-európai nemzeti valuta kötvényindex által követett, helyi devizában jegyzett kötvények euróban számítva (5,3 százalék). Mindkét index azt mutatja, hogy a régiós kötvények jobban teljesítettek, mint az ötéves német és francia állampapírok, hiszen azok csak 3,8, illetve 4,6 százalék hozamot értek el (az év eddig eltelt időszakában, beleértve a tőkenövekményt is). A két indexben szereplő országok: Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia (e két utóbbi nem szerepel az nemzeti valuta kötvényindexben, mivel mindketten euróövezeti tagok).
A helyi devizában denominált kötvények mezőnyében a 9,8 százalékos teljes hozamot kínáló ötéves román kötvény messze túltett az egész régión. Ez jórészt annak köszönhető, hogy az ország nemzeti valutája nem gyengült (hiszen a jegybank a sávon belül tartja), és a fölös likviditás nyomán csökkentek a hozamok. Míg a forintban denominált kötvények az régiós nemzeti valuta kötvényindex szintje alatt teljesítettek, a magyar kibocsátású eurókötvények szélesebb értelemben véve a legjobb teljesítményt nyújtották, hiszen évi 10 százalékos hozamukkal még az olasz, spanyol és szlovén kötvényeket is lekörözték. A magyar állam eurókötvényei nyertek a legtöbbet az európai állampapírok folytatódó felárcsökkenésén - mondta Kotian.
Az idei negyedik negyedévben egyes országok a visszavásárlás vagy az elsődleges kibocsátási volumen visszafogása révén várhatóan csökkentik az államadósság szintjét annak érdekében, hogy megfeleljenek az adósságfék-szabályoknak (Szlovákia, Magyarország). Más országok komoly mértékű tartalékokkal rendelkeznek (Csehország, Szlovénia), így számukra lehetővé válik, hogy ne bocsássanak ki kötvényt 2014 negyedik negyedévében, és talán az azt követő időszakban sem.
A külföldi kézben lévő kelet-közép-európai adósságállomány mértéke stabil marad vagy akár nőhet is, amit az ECB további lépesi segíthetnek elő. A bankok étvágya a várakozások szerint továbbra is hangsúlyos marad, mivel a kelet-közép-európai bankrendszerekben nagyfokú likviditás áll rendelkezésre. Ez alól kivétel lehet Magyarország, ahol a devizahitelek forintosítása nyomán növekedhet a forintlikviditás iránti igény, ezáltal csökkentve a bankok étvágyát az államkötvényekre.
Mi lesz Magyarországon?
Bár a jövő év végéig az MNB várhatóan nem változtat a jelenlegi kamatpolitikáján, a hosszú lejáratú forintkötvények esetében 2015-ben már hozamemelkedésre lehet számítani. A forintban kibocsátott államkötvények kínálata várhatóan nő, mivel a kormány jövőre nem akar devizaalapú kötvényt kibocsátani, a lejárókat pedig forint alapú kötvények kibocsátásával fedezi. Idén 5,4 milliárd, míg jövőre 2,4 milliárd euró értékű devizakötvény jár le.
A keresleti oldalon ugyanakkor csökkenés várható. A külföldi befektetőknek sok forintkötvénye van, azonban kérdéses, hogy a forint volatilitás növekedésével és a hozamkülönbözet csökkenésével továbbra is olyan vonzóak lesznek-e a kötvények. A Fed kamatemelésére vonatkozó várakozások nyomán az amerikai hosszú kötvények hozama is emelkedik, melyet a magyar piac esetében is benchmarkként használ sok befektető.
Eközben a helyi kereslet is csökkenhet, ugyanis a bankok forintlikviditása is jelentősebb mértékben eshet. A devizahitelek konverziója és a növekvő hitelezési aktivitás is többlet forintlikviditást igényel a bankok részéről, melyek a forintban denominált állampapírok legnagyobb tulajdonosai.
Emellett az MNB önfinanszírozási programja növelik a belső keresletet. A befektetési alapokhoz pedig egyre több pénz áramlik, növelve a forintkötvények keresletét. Ez a trend jövőre már változhat, ami szintén a hozamok emelkedéséhez vezethet - véli a szakember.
A cikk megjelenését az Erste Bank támogatta.