A HVG felsőoktatási rangsorának első helyére idén is az az Eötvös Loránd Tudományegyetem került. Az ezüstérmet a Szegedi Tudományegyetem, a bronzot pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szerezte meg. Korábban ez a két intézmény a HVG szerint egyszerre osztozott a dobogó második fokán.

A negyedik helyre a Debreceni Egyetem, az ötödikre a Semmelweis Egyetem, a hatodikra a Budapesti Corvinus Egyetem került – nyilatkozta az InfoRádiónak Szabó Fruzsina újságíró, a HVG Diploma kiadvány felelős szerkesztője.

Számít hova jelentkeznek első helyen a legtöbben

Szabó Fruzsina elmondta, a felsőoktatási rangsor összeállításakor figyelembe vették az oktatói kiválóságot. Ekkor olyan adatokból dolgoztak, mint az adott felsőoktatási intézményben dolgozó oktatók tudományos fokozatainak száma. Ezen belül is külön vizsgálták, hogy köztük mekkora az MTA-doktorok aránya. Illetve azzal is számoltak, hogy egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra hány hallgató jut.

A kiadvány szerkesztői a hallgatói kiválóságnál az elsőhelyes jelentkezők számát különösen lényeges szempontnak tartották, ahogy azt is nézték, hogy a hallgatók hány százaléka rendelkezik már elsőévesként nyelvvizsgával, és hoz magával a középiskolából tanulmányi versenyen elért eredményeket.

Valamint azt is figyelembe vették, hogy az egyes magyar egyetemek hol szerepelnek, szerepelnek-e egyáltalán a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban.

Nagyot lépett előre a Semmelweis Egyetem

Október közepén derült ki, hogy magyar felsőoktatási intézmény most először szerepel a Times Higher Education (THE) világrangsorának legjobb, 250-es mezőnyében. A Semmelweis Egyetemet – a tavalyi eredményén 41 helyet javítva – a legújabb nyilvánosságra hozott, 2023-as világrangsorban már az első 250 közt tartják számon.

A Semmelweis Egyetem a tavalyi 250-300. közötti tartomány helyett most a 200-250. pozíció között szerepel, ezzel ismét a legmagasabban rangsorolt magyar egyetemnek számít.

A világrangsor készítői hagyományosan öt terület mutatói alapján mérik az intézményeket, melyek az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció. A Semmelweis a legtöbb indikátorban javítani tudott, legjelentősebbet az idézettség és a kutatás terén.

A Semmelweis Egyetem az elmúlt négy évben folyamatosan javított pozícióján a THE világranglistáján:

2019-ben a 491. helyre sorolták,

2020-ban a 457. helyen állt,

2021-ben a 426. helyre lépett,

2022-ben már a 277. volt, innen lépett előre most a 236. helyre.

Összesen 11 hazai egyetem került fel a listára, a Semmelweis a legelőkelőbb helyen jegyzett hazai intézmény, az első ezerbe bekerült egyetemek közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 601-800., a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, valamint az Óbudai Egyetem a 1001-1200 helyen szerepel a rangsorban.

A Corvinus is hasít

Az összesített rangsor élén az Oxford, a Harvard, valamint harmadik helyen, holtversenyben a Stanford és a Cambridge Egyetemek állnak, de a Corvinus is nagyot hasít a nemzetközi terepen.

Szeptemberi fejlemény, hogy továbbra is a világ száz legjobb üzleti képzése között listázza a Financial Times a Corvinus vezetés és szervezés mesterszakát, sőt, a karriertámogatásban idén a 9. helyen, ár-érték arány szempontjából pedig a 22. helyen végzett.

A közép-kelet-európai régióból csupán öt intézmény – köztük Magyarországról egyedül a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) képzése – jutott be a válogatásba. A környező országokból még egy cseh, egy osztrák, egy szlovén és egy lengyel képzés kerülhetett a legjobbak közé.

A világ több száz üzleti iskoláját monitorozva a Financial Times idén is összeállította nemzetközi rangsorát a legjobb menedzsmentképzésekről, amelyen a BCE-n elvégezhető vezetés és szervezés mesterszak 2005-től kezdve, a lista első elkészítése óta szinte megszakítás nélkül szerepel.

A svájci St. Gallen-i Egyetem által vezetett listán a Corvinus képzése a neves brit üzleti lap Masters in Management globális rangsorán idén az összesített 98. helyet foglalta el.

 

 

 

 

...