A Magyarországon működő amerikai tulajdonú cégek harmada szerint javult az ország versenyképessége - mondta a Napi.hu-nak Lippai-Nagy Írisz, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) ügyvezető igazgatója. A cégek régiós összehasonlításban Magyarországot egyelőre kevésbé látják versenyképesnek, mint Ausztriát vagy Csehországot, de Bulgáriánál és Romániánál kedvezőbb helyzetben van. Az AmCham immár harmadik alkalommal készítette el az üzleti és befektetői környezetre vonatkozó felmérését, az idei eredményeket még nem dolgozták fel teljesen.

A kilencvenes évek közepén a kelet-európai régióban Magyarország az egyik, gyakran a legkedveltebb célpont volt a külföldi befektetők körében. Mára azonban felzárkózott több ország is, amely korábban még a befektetői térképen sem szerepeltek - fogalmazott lapunknak a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) is. Ezek után nem meglepő, hogy a DUIHK saját, 16 térségbeli országban végzett felmérése alapján a magyar feltételrendszer "inkább átlagosnak" nevezhető. Bár egy-két éve ismét javuló tendencia látszik, de "tudomásul kell venni", hogy nemcsak itthon, hanem máshol is fejlesztik a képzési rendszereket, javítják az infrastruktúrát, nyújtanak támogatást. A verseny tehát folyamatos, ám a német kamara szerint néhány szektorban, így például a járműgyártásban, és néhány más feldolgozóipari ágazatokban, igen jól szerepel Magyarország.

Vannak sikeres exportálók, de ez nem elég

Az országban ma sok vállalat van, amely sikeresen szállít a nemzetközi piacokra, azaz versenyképes - emelte ki a DUIHK lapunk kérdésére. Azt is hozzátették azonban, hogy a vállalatok egy része még nem érte el azt a fejlettségi szintet, amellyel érdemben tudna versenyezni nemzetközi viszonylatban. Az utóbbi csoport felzárkóztatásának egyik hatékony eszköze a beszállítóvá válásának segítése lehet, első lépésben hazai környezetben, később már nemzetközi vevők felé is. Ez nemcsak pénzügyi támogatások kérdése, hanem szükség van szervezeti, vállalatvezetési, innovációs vagy minőségbiztosítási megoldások elősegítésére is.

Egyetértett e megállapítással Nicholas Sarvari, a Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara (KMKK) elnöke, aki szerint régiós összevetésben jól látható, hogy a környékbeli országok cégei hatékonyabban terjeszkednek külföldre. Példaként említett egy torontói élelmiszer-kiállítást, amelyen egy magyar cég sem vett részt, miközben a lengyelek minden agrárterméket felvonultattak, de román, bolgár és szlovén cégek is képviseltették magukat. Európában ugyanakkor jobban jelen vannak a magyar cégek - ismerte el Sarvari. Ezzel együtt a jelenlét lehetne erősebb is. A magyar termékeknek volt egyfajta minőségi jelentése egy időben, így például Svájcban lehet makói hagymát kapni, ami itthon már csak álom - említett egy példát az KMKK vezetője, aki szerint ezért is kísérik várakozással és nagy figyelemmel a jelenlegi külgazdasági vezetés átszervezését. Talán most elindulhat Magyarországon egy pozitív elmozdulás, amely első helyre emeli a nemzetgazdaság felzárkózását, a munkahelyteremtést, és a transzparenciát - tette hozzá Sarvari.

Ami vonzó...

Kedvező az ország elhelyezkedése, fejlett infrastruktúrával rendelkezik, stabil a gazdasági és politikai környezet, elindult a megfelelő szabályozási és vállalkozási környezet kialakítása, észrevehetőek az ágazaton belüli és kormányzati együttműködés jelei, markánsan megjelennek a városfejlesztéssel kapcsolatos szándékok, a kínálat újrapozícionálása folyik a közép-európai versenytársak és piacok figyelembevételével, színvonalas a munkaerő képzettsége, a munkaügyben béke uralkodik, egyre hangsúlyosabb szerepet kap a szakképzés az oktatáson belül, kulturális és gasztronómiai téren folyamatosak a spontán kezdeményezések, az országnak hagyományosan jó a külföldi megítélése és magas az életminőség színvonala - válaszolta Lippai-Nagy arra a kérdésünkre, hogy milyen előnyei vannak Magyarországnak, felidézve az AmCham Mitől vonzó Magyarország? című workshopjának eredményeit. Az eseményt azzal a céllal szervezték, hogy tiszta, egyértelmű válaszok szülessenek a címadó kérdésre, három szektor - gyártó, szolgáltató és turisztikai - szemszögéből.

A külföldiek számára a beruházási hajlandóságot nemcsak a költségek szintje - beleértve a munkaerőköltséget, a refinanszírozási költségeket vagy az adózást is - határozza meg, hanem az üzleti környezet, az általános gazdaságpolitikai feltételrendszer és az infrastruktúra is - hangsútyozta a DUIHK. Magyarország ilyen szemmel is számos előnyt tud felmutatni: például elég fejlett a közlekedési, a logisztikai és az IKT-infrastruktúra, valamint és kedvező a munkapiaci "ár-érték arány" is, azaz elfogadható költségek mellett minőségben és termelékenységben megfelelő termelést/szolgáltatást lehet folytatni/nyújtani.

...és ami kevésbé az

Nagyon fontos lenne támogatni a cégeket abban, hogy egyáltalán elgondolkozzanak az exporton, hiszen vannak olyan magyar termékek, szolgáltatások, melyek manapság is versenyképesek lennének a világversenyben - állapította meg Sarvari. Ehhez azonban szükség van a "természetes fejlődési betegségek" megszüntetésére, hiszen máig állandó problémát okoz, hogy sok cégvezetőnek nincs ilyen irányú tapasztalata, ahogy a nyelvtudás és a megfelelő munkaerő - például sales-es - megtalálása is gyakran nehéz feladat.

A KMKK elnöke úgy látja, hogy bár akad megfelelő képzett munkaerő és olyan az üzleti környezet, amelyben megfelelően lehet dolgozni, több hiányosság is látszik. Így egy ideköltöző multinacionális nagyvállalatnak nehéz találnia például egy olyan szerszámkészítő vagy hegesztő céget, amely az általa kívánt munkát nem csak megfelelő minőségben, hanem mennyiségben is el tudja készíteni. Az sem segíti a külföldi nagyvállalatok beruházásait Magyarországon, hogy nem kiszámítható a jogalkotás, egyik pillanatról a másikra születnek jogszabályok, melyeket nem egyeztetnek a gazdasági szereplőkkel. Márpedig azokat a külföldi cégeket is meg kellene hallgatni, melyek rendkívül sok munkahelyet teremtenek az országban - fogalmazott Sarvari.

A DUIHK is úgy látja, hogy az elmúlt évek gyors, gyakran gyökeres jogszabályváltozásai általános - bár az ágazattól függően eltérő mértékű - bizonytalanságot okoztak a vállalatok körében. Emiatt a bizonytalanság csökkentése, a hosszútávú kiszámíthatóság, megbízhatóság és bizalom erősítése segítené a legjobban a beruházási kedvet. Ez pedig nem egy egyszeri imázskampány függvénye, hanem a folyamatos együttgondolkodásé, együttműködésé - vélik a német befektetők.

Magyarország számára a kitörési pont az oktatás és az innováció lehet - véli Lippai-Nagy. A képzett és tapasztalt munkaerő továbbra is komoly vonzerő a befektetők számára, ám nagyobb hangsúlyt lehetne helyezni a műszaki és informatikai képzésre, valamint a nyelvtudás erősítésére is. Ma már nem csak nagy tömegekben olcsó, betanítható munkaerőhöz akarnak jutni az idetelepülő gyárak, központok. A cégek is hosszút ávra terveznek és a képzett magyar agyakat keresik, vadásszák. Ám jelenleg az eszkimó mint a fóka: a speciálisan képzett mérnökökért, informatikusokért hatalmas a verseny. Hazánkban még ma is rendkívül alacsony az idegen nyelveket beszélők aránya, márpedig a magyar egy nehezen tanulható nyelv, amelyet külföldiek csak ritkán tanulnak meg tökéletesen - fogalmazott az Amcham ügyvezető igazgatója. A szervezet több éve országosan futó Nyelvi nagykövet programja is erre a problémára válaszként született és mára több ezer diákot ért el, középiskolák tucatjaiban.

A workshopon arra is keresték a választ, hogy miben lehetne javulni - idézte fel Lippai-Nagy. A javaslatok alapján a kormánynak el kellene gondolkodnia az adminisztrációs terhek csökkentésén, valamint ezzel párhuzamosan pedig a bürokratikus rendszer, azaz a jogszabályi környezet egyszerűsítésén. A kormányzat nyitottsága, a párbeszédek kezdeményezése, illetve a potenciális befektetők kezdeményező, célzott megkeresése itt is felmerül, ahogy az energiaköltségek csökkentése, vagy az úgynevezett "soft" tényezők erősítése a potenciális befektetési célhelyeken.