A külföldi diákok 61 százaléka az alacsony árak, 40 százaléka Budapest vonzereje, 26 százaléka pedig az aktív és színes hallgatói élet miatt választotta Magyarországot tanulmányai színhelyéül. A külföldiek többsége (60 százalék) szerint Magyarország 10 év múlva versenyképes gazdasággal, és egyre több álláslehetőséggel rendelkezik majd. A magyar válaszadók jóval pesszimistábbak: szerintük Magyarország ebben a tekintetben nem fog változni az elkövetkező egy évtizedben, sőt, többen gyengébb gazdaságra, szűkülő munkalehetőségekre is számítanak.
A külföldi és magyar hallgatók közötti különbségek élesen rajzolódtak ki a kutatás néhány kérdésénél. Míg a magyarok számára elsősorban a család, második helyen pedig az anyagi megbecsülés és az egészséges élet egyenlő mértékben jelenti a sikert, a külföldiek számára a siker legerősebb jele a független időbeosztás. A külföldiek szerint a munkában a legfontosabb tulajdonság a kreativitás és az innovatív gondolkodásmód, míg a második helyen a szakmai tudás gyakorlatban történő alkalmazása és a tanulásra való hajlandóság áll.
Arra a kérdésre, hogy milyen pozícióban látják magukat 1-3 évvel a diploma megszerzése után, a külföldiek 57 százaléka azt válaszolta, hogy saját vállalkozás tulajdonosaként képzeli el magát. A hazai kitöltők 42 százaléka ezzel szemben a középvezetői pozíciót jelölte meg válaszként, ha a rövid távú tervekről van szó. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a METU korábbi, Karrierterv kutatása azonban azt bizonyította, hogy hosszú távon a magyar fiatalok is a saját vállalkozás létrehozását tartják a legvonzóbb jövőképnek.
A külföldi hallgatók 37 százaléka saját bevallása szerint a tandíjon kívül havonta több mint 150 ezer forintot költ magára, a lakhatással együtt. A magyar METU-s diákok 38 százaléka ezzel szemben havonta 30 ezer forintból kijön. Ezt a különbséget jelentős részben az magyarázza, hogy lakhatásra a magyar válaszadók 62 százaléka egyáltalán nem költ, míg a külföldiek egy két- vagy háromágyas kollégiumi szobáért havi közel 60 ezer forintot fizetnek. Arra a kérdésre, hogy átlagosan mennyit költenek egy hónapban szórakozásra, mindkét csoportnál az 5 és 20 ezer forint közötti értéket jelölték meg a legtöbben. Utazásra mindkét csoport többségében ötezer forint alatt költ havonta.