A 180 milliárd forintot kitevő belföldi édességpiacon továbbra is a kekszek, a táblás és a szeletes csokoládék képviselik a legjelentősebb hányadot, forgalmuk egyenként több mint 25 milliárd forint. Az ostyák, chipsek, desszertek és cukorkák további mintegy 20-20 milliárd forint forgalmú termékcsoportot jelentenek. Táblás csokoládékból tavaly 7 százalékkal több fogyott, a desszertekből pedig 10 százalékkal nagyobb értékben vásároltak 2014-ben a fogyasztók, mint 2013-ban. Emelkedés volt a különböző szezonális termékek esetében is.

A szövetség a növekedés okát főként a gazdaság kifehéredésében látja, valamint abban, hogy több fogy a magasabb minőségű termékekből, amelyek felfelé húzzák a piacot. Ugyanakkor még mindig csak a piac "visszanövekedéséről" van szó, az eladások csak most közelítik meg a gazdasági válság előtti szintet.

A karácsonyi szezonról Benke Anna, a szövetség titkára adott tájékoztatást, aki elmondta, hogy az idén három fontos változást észleltek a szezonális édességek választékában. Az egyik a jelentős választékbővülés, az idén egészen rendkívüli a kínálat nemcsak Mikulás-figurákból, hanem szaloncukorból és egyéb szezonális termékekből is. A másik fontos tapasztalat, hogy látványosan javult a termékek minősége, az idén már alig lehet bevonómasszából készült, gyengébb minőségű termékeket találni. Az arány az elmúlt tíz évben 50 százalékról több mint 90 százalékra változott a valódi csokoládé javára. A harmadik változásként azt emelte ki, hogy ebben az évben a cukorbetegek és egyéb táplálékérzékenységben szenvedő emberek is nagyon sokféle termék közül válogathatnak. Még úgynevezett paleo-Mikulás is felbukkant a polcokon. A figurás termékeknél az utóbbi időben folyamatosan emelkedik az étcsokoládé aránya. A szaloncukrok között a legnépszerűbb ízesítés a zselés, a marcipános, a kókuszos és a karamellás.

A tavalyi karácsony szezon során a fogyasztók minden addiginál nagyobb összeget, 3,1 milliárd forintot fordítottak édességekre. Értékben az előző évihez hasonló, 650 tonna volt a forgalom. Mivel számottevő áremelkedésről nem lehet beszélni a piacon, ez azt jelenti, hogy a vásárlók egyre inkább előnyben részesítik a magasabb minőségű és a prémium termékeket.

Sánta Sándor a Nielsen kutatási adatait idézve elmondta azt is, hogy az ünnepi édességekből a boltok bevétele a tavalyi utolsó két hónapban 16 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki, addig rekordnak számító forgalmat. Az emberek leginkább a nagy üzletekben, a hiper- és szupermarketekben vásárolják meg az édességet, a Nielsen felmérése szerint tavaly a hipermarketek karácsonyi édességekből 19 százalékkal nagyobb bevételt értek el, mint tavalyelőtt. Az édesség-értékesítésben ezzel a hiper- és szupermarketek piaci részesése 55 százalékra emelkedett. A jelentős piaci koncentrációt mutatja, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb üzlettípusok együtt 85 százalékos részesedést mondhatnak magukénak a decemberi ünnepekhez kapcsolódó édességek teljes belföldi bevételéből.