A megállapítás azért is kissé meglepő, mert a konvergenciajelentésben szereplő statisztikák zárásának napja 2014. május 15., azaz bőven az áprilisi magyar országgyűlési választások után volt.

Az Európai Bizottság által közzétett konvergenciajelentésben nyolc tagállamnál értékelték, hogy azok milyen mértékben készültek fel az euróövezethez való csatlakozásra. A tagállamok egyenetlen eredményt mutatnak fel, de Litvánia kiemelkedik e csoportból, mivel megfelel a konvergenciakritériumoknak.

Az elemzés szerint további felfelé mutató kockázatot jelentenek a világpiaci nyersanyagáraknak esetleges megugrása, a globális pénzügyi piacokon észlelhető feszültségek. Az ECB szerint a lefelé mutató kockázatot közé tartozik a banki és a háztartási szektorokban zajló mérlegkorrekciós folyamat, valamint a fiskális teher, amelyek várhatóan visszafogják a belföldi kereslet élénkülését. Az infláció pályáját övező kockázatok összességében egyensúlyban vannak.

Kapcsolódó

A következő években pedig valószínűleg a felzárkózási folyamat befolyásolja az infláció, illetve a nominális árfolyam alakulását, hiszen Magyarországon az egy főre jutó GDP és az árszínvonal még mindig alacsonyabb, mint az euroövezetben. A felzárkózási folyamat hatásának pontos mértékét azonban nehéz felmérni - olvasható a dokumentumban. A nagyobb nemzetközi intézmények legfrissebb előrejelzései a 2014-2015-re az infláció fokozatos emelkedését prognosztizálják, a 0,5 és 1,0 százalék, illetve a 2,8 százalék és 3,0 százalék közötti sávban.

A 2014-es alacsony inflációhoz a visszafogott belső kereslet mellett hozzájárult az élelmiszerárak lassulása, az alacsony importált infláció, valamint a 2013-2014-es szabályozottár (rezsi)-csökkentés hatására mérséklődő energiaárak is. Összességében bár a magyar infláció jelenleg jóval alacsonyabb a maastrichti referenciaértéknél, az inflációs konvergencia fenntarthatósága aggályos - vélik az ECB elemzői.

A deficitcélt tartani kell

Tavaly a 2,2 százalékos magyar GDP-arányos államháztartási (áht) hiány a 3 százalékos elvárás alatt volt. A bruttó államadósság 79,2 százalékon állt, amely meghaladta viszont a 60 százalékos referenciaértéket. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2014-ben a költségvetési hiány a GDP 2,9 százalékára emelkedik, az államadósság aránya pedig 80,3 százalékra. Fontos, hogy Magyarországnak gondoskodnia kell arról, hogy tartsa magát a középtávú céljához (1,7 százalékos GDP-arányos strukturális hiány), valamint segítse az államadóssági mutatót határozottan csökkenő pályára állítani. Több nehéz fiskális feladattal is meg kell az országnak birkóznia - olvasható a dokumnetumban.

Az utóbbi két évben a forint euróban kifejezett árfolyama nagymértékű volatilitást mutatott. A rövid lejáratú kamatlábaknak a három hónapos EURIBOR-hoz viszonyított különbözete magas volt, bár az MNB többszöri kamatcsökkentése után fokozatosan mérséklődött, miközben az euróövezettel összehasonlítva csökkent az inflációs különbözet. Idén 2014 áprilisban mind a forint reáleffektív árfolyama, mind az euróval szembeni reálárfolyama a megfelelő tízéves, hosszú távú átlag alatt tartózkodott. A 2013 májusától 2014 áprilisáig terjedő referencia időszakban az átlagos hosszú lejáratú kamatláb 5,8 százalék volt, tehát nem haladta meg a kamatkonvergencia-kritérium 6,2 százalékos referenciaértékét.

És mit tegyen az MNB?

A fenntartható konvergenciával összeegyeztethető gazdasági környezet megteremtéséhez Magyarországnak - többek között - stabilitásorientált monetáris politikára van szüksége - szögezte le az ECB. Ennek része kell legyen az intézményi háttér stabilitása, amely fenntartja a piaci szereplők bizalmát, miközben tiszteletben tartják a jegybank függetlenségét.

A magyar jog még nem felel meg maradéktalanul a jegybanki függetlenségre, a monetáris finanszírozás tilalmára, az euró egységes helyesírására, valamint az eurórendszerbe történő jogi integrációra vonatkozó követelményeknek - olvasható a jelentésben.