A megállapítás azért is kissé meglepő, mert a konvergenciajelentésben szereplő statisztikák zárásának napja 2014. május 15., azaz bőven az áprilisi magyar országgyűlési választások után volt.
Az elemzés szerint további felfelé mutató kockázatot jelentenek a világpiaci nyersanyagáraknak esetleges megugrása, a globális pénzügyi piacokon észlelhető feszültségek. Az ECB szerint a lefelé mutató kockázatot közé tartozik a banki és a háztartási szektorokban zajló mérlegkorrekciós folyamat, valamint a fiskális teher, amelyek várhatóan visszafogják a belföldi kereslet élénkülését. Az infláció pályáját övező kockázatok összességében egyensúlyban vannak.
A következő években pedig valószínűleg a felzárkózási folyamat befolyásolja az infláció, illetve a nominális árfolyam alakulását, hiszen Magyarországon az egy főre jutó GDP és az árszínvonal még mindig alacsonyabb, mint az euroövezetben. A felzárkózási folyamat hatásának pontos mértékét azonban nehéz felmérni - olvasható a dokumentumban. A nagyobb nemzetközi intézmények legfrissebb előrejelzései a 2014-2015-re az infláció fokozatos emelkedését prognosztizálják, a 0,5 és 1,0 százalék, illetve a 2,8 százalék és 3,0 százalék közötti sávban.
A 2014-es alacsony inflációhoz a visszafogott belső kereslet mellett hozzájárult az élelmiszerárak lassulása, az alacsony importált infláció, valamint a 2013-2014-es szabályozottár (rezsi)-csökkentés hatására mérséklődő energiaárak is. Összességében bár a magyar infláció jelenleg jóval alacsonyabb a maastrichti referenciaértéknél, az inflációs konvergencia fenntarthatósága aggályos - vélik az ECB elemzői.
A deficitcélt tartani kell
Tavaly a 2,2 százalékos magyar GDP-arányos államháztartási (áht) hiány a 3 százalékos elvárás alatt volt. A bruttó államadósság 79,2 százalékon állt, amely meghaladta viszont a 60 százalékos referenciaértéket. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2014-ben a költségvetési hiány a GDP 2,9 százalékára emelkedik, az államadósság aránya pedig 80,3 százalékra. Fontos, hogy Magyarországnak gondoskodnia kell arról, hogy tartsa magát a középtávú céljához (1,7 százalékos GDP-arányos strukturális hiány), valamint segítse az államadóssági mutatót határozottan csökkenő pályára állítani. Több nehéz fiskális feladattal is meg kell az országnak birkóznia - olvasható a dokumnetumban.
Az utóbbi két évben a forint euróban kifejezett árfolyama nagymértékű volatilitást mutatott. A rövid lejáratú kamatlábaknak a három hónapos EURIBOR-hoz viszonyított különbözete magas volt, bár az MNB többszöri kamatcsökkentése után fokozatosan mérséklődött, miközben az euróövezettel összehasonlítva csökkent az inflációs különbözet. Idén 2014 áprilisban mind a forint reáleffektív árfolyama, mind az euróval szembeni reálárfolyama a megfelelő tízéves, hosszú távú átlag alatt tartózkodott. A 2013 májusától 2014 áprilisáig terjedő referencia időszakban az átlagos hosszú lejáratú kamatláb 5,8 százalék volt, tehát nem haladta meg a kamatkonvergencia-kritérium 6,2 százalékos referenciaértékét.
És mit tegyen az MNB?
A fenntartható konvergenciával összeegyeztethető gazdasági környezet megteremtéséhez Magyarországnak - többek között - stabilitásorientált monetáris politikára van szüksége - szögezte le az ECB. Ennek része kell legyen az intézményi háttér stabilitása, amely fenntartja a piaci szereplők bizalmát, miközben tiszteletben tartják a jegybank függetlenségét.
A magyar jog még nem felel meg maradéktalanul a jegybanki függetlenségre, a monetáris finanszírozás tilalmára, az euró egységes helyesírására, valamint az eurórendszerbe történő jogi integrációra vonatkozó követelményeknek - olvasható a jelentésben.