A klímaváltozással összefüggő katasztrófák 2015-re 375 millió embert érintenek majd közvetlenü, 2020-ig pedig nemzetközi szinten közel 700 milliárd amerikai dollár értékű befektetés várható a területen, az éghajlatváltozás minden kétséget kizáróan a legnagyobb politikai kihívás, amivel a világ valaha is szembesült - állapítja meg a a Transparency International (TI) Magyarország szerdán bemutott Globális Korrupciós Jelentése. A szervezet szerint globálisan az éghajlatváltozás enyhítése érdekében évente 50 ezer milliárd forint értékű befektetés áramlik ellenőrizetlen piacokon keresztül.

A korrupciós kockázat a probléma komplexitása és újszerűsége miatt kimagaslóan magas - teszik hozzá. A jelentés üzenete, hogy a kormányzati ellenőrző mechanizmusok erősítése képes csökkenteni a korrupciót, valamint hatékonyabbá és sikeresebbé tudja tenni a klímapolitikát, ehhez azonban elsősorban a döntéshozatali folyamatokat kell átláthatóbbá tenni - mondta Földes Ádám, a TI magyarországi tagozatának igazgatója. Földes szerint az egyik legnagyobb kihívást a jogszerűtlen érdekérvényesítés és a lobbierők diverzifikáltsága jelenti. A kutatás szerint 2009-ben az Amerikai Egyesült Államokban az olaj- és gáziparban érdekeltek nyolcszorosan múlták felül lobbierőben a környezetbarát energia szektorát. Hasonló a helyzet Magyarországon is, a jelentés az átláthatatlan érdekérvényesítési folyamatokra hívta fel a figyelmet, a szén-dioxid-kvótakereskedelemmel kapcsolatos visszaéléseket, az uniós szabályozás hiányosságait és a magyarországi szennyező létesítmények kibocsátási egységeit szabályozó Nemzeti Kiosztási Tervvel kapcsolatos problémákat említve.

Az Európai Unió Kibocsátás Kereskedelmi Rendszerének (ETS) problémái világítottak rá arra, hogy a piac jogellenes lobbitevékenysége túlzott mértékű engedélykiadást eredményezett, az ETS révén 6-8 milliárd eurónyi nem várt profit Európa négy legnagyobb energiaszolgáltatójánál realizálódhatott - állapítja meg a TI. Magyarországon a klímaváltozással kapcsolatos korrupció legfőbb okaként jelölhető meg az elmúlt időszak többszörös szervezeti átalakítása, a személycseréi, az egyeztetési időszakok irreális lerövidítése és a rendszerszemlélet hiánya - hangsúlyozta Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek ombudsmanja. A kvótakereskedelemből befolyó összeg felhasználásával kapcsolatos problémák orvoslására Fülöp egy klímaalap felállítását javasolta.