Schmuck Erzsébet LMP-s képviselő azt vetette fel, hogy a Fidesz ellenzékben még az állami vezetők fizetésének csökkentését szorgalmazta, most viszont emelésre készül, lehetővé teszik, hogy akár bruttó 5 millió forintot is keressen egy vezető és prémiumot kapjon. Szóvá tette, hogy mindeközben a közszféra illetményei nem emelkednek, nő a szakadék a bérek között. Azt kérdezte, miért nem a létminimum alatt keresőknél kezdik az emelést.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára az emelést azzal indokolta, hogy Magyarország már nincs csődhelyzetben, tartós a gazdasági növekedés és ennek eléréséből az államicég-vezetők is kivették részüket. Kitért arra is, hogy a visegrádi négyekhez és a versenypiachoz kell közelíteni a béreket annak érdekében, hogy a vezetők ne a - magasabb fizetéssel járó - üzleti szférát válasszák.

MSZP: "pofátlanság" az emelés

Burány Sándor (MSZP) pofátlanságnak ítélte azt a gyakorlatot, hogy a kormány a megelőző kabinet által kinevezett állami cégvezetők bérét korábban lecsökkentette, a saját kinevezettjeiét pedig most megemeli. A Magyar Nemzeti Bank alelnökének címezve szavait azt kérdezte: mivel indokolják, hogy magukra nézve megszüntették az alacsonyabb jövedelemkorlátot.

Nagy Márton, a jegybank alelnöke úgy felelt: nem tud a jövedelemkorlát feloldásáról a nemzeti banknál, az elnök fizetése továbbra is bruttó 2 millió forint, míg az alelnököké 1,6, illetve 1,4 millió forint havonta. Mint mondta, az alapítványoknál alkalmazott bérekre válaszul kijelentette: azok ellenőrzése a kuratórium feladata, nem a jegybanké.

LMP: a kormány nem cselekszik

Szél Bernadett (LMP) ismertetése szerint ötezren töltötték ki pártja kivándorlásról szóló kérdőívét, e szerint a kivándoroltak több mint fele nem tervezi a hazatérést, és többségük a magasabb fizetés miatt távozott külföldre. Az ellenzéki képviselő szerint a kormány nem hajlandó cselekedni, pedig láthatóan közbe tud avatkozni, ha érdeke, például az állami vezetők fizetésének megemelésével. Hogy lehet, hogy a dolgozói szegénység pont ezen szegmensét találták meg? - firtatta.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára egyetértett a probléma súlyosságával, de a statisztikai hivatal adataira hivatkozva azt mondta, a 2009 után kivándoroltak alig 10 százaléka mondta, hogy nem tervezi a hazatérést. Több kormányzati intézkedést is felidézett, így a munkahelyvédelmi akciót vagy a diplomamentő programot is.

MSZP: azonnali fizetésemelést!

Tóbiás József (MSZP) arról beszélt, hogy a szegénység mértéke 1990 óta nem látott méreteket öltött, az emberek a fizetésükből nem tudnak a megélni, a fiatalok pedig elhagyják az országot. Az ellenzéki politikus azonnali fizetésemelést követelt. Szerinte erre van is pénz, hiszen futja az állami vezetők fizetésemelésére, illetve presztízsberuházásokra.

Nettó százezer forintos minimálbért javasolt, illetve azt is kezdeményezte, hogy átlag 50 százalékkal emeljék meg a szociális ágazatban, az egészségügyben, az oktatásban dolgozók, a rendőrök bérét. Létre kell hozni a garantált illetményt, ami nettó 150 ezer forint lenne, a felsőfokú végzettségűek esetében nettó 170 ezer, az egyetemi végzettségűeknél 200 ezer forint lenne - ismertette.

Rétvári Bence válaszában azt vette a szocialista politikus szemére, hogy csak ellenzékben vannak jó ötleteik, kormányon azonban csak kifogásaik vannak, hogy miért nem teszik azt. Példaként azt hozta fel, hogy a jelenlegi kormány sokkal nagyobb mértékben emelte a minimálbért, mint a szocialisták 8 év alatt. Szerinte az adócsökkentés is azt a célt szolgálja, hogy több pénze maradjon azoknak, akik bérből élnek.