Az idén világgazdasági szinten mélypontot ért el a növekedés, jövőre az EU-n kívüli régiókban 4-5 százalékos bővülés várható, míg az unióban 1 százalék feletti, 2015-ben 2 százalék közeli ütem valószínű - mondta Becsey Zsolt, a Külügyminisztérium külgazdasági koordinátora a Napi.hu és a Napi Gazdaság által szervezett mai makrogazdasági konferenciáján. Az EU-27 magasabb ütemre számíthat az új tagországok tempósabb növekedése révén, jövőre itthon 2 százalék körüli ütem várható. Az EU növekedése remélhetően az importéhséget is növelni fogja, és ez a magyar gazdaságot is pozitívan érintheti.

Pozitív számunkra, hogy az USA-ban és Japánban növekedés indult el, ami egy makrogazdasági stabilizációs pályával is összefügg - igaz, az amerikai költségvetési plafonnal kapcsolatos bizonytalanság még megvan és a Fed-stimulus sem tarthat örökké. Némi optimizmussal tölthet el bennünket, hogy az amerikai politikusok tudják, hogy a növekedést a kiigazításra kell kihasználni - fogalmazott Becsey.

Kapcsolódó

Kulcskérdés, hogyan tudunk az induló német konjunktúrára rácsatlakozni. Köztudott, hogy a németországi kivitelünkön keresztül indirekt módon az exportunk egy része Ázsiába kerül - ez a német cégek nélkül nem valósulhatna meg. Úgy látszik, hogy Ázsiában a 20-25 éves exportorientált növekedési modell filozófiaváltáson ment keresztül, több országban a szédületes bővülési tempó csökkent, ami a gazdaságpolitikai vezetést arra késztette, hogy modellváltáson gondolkodjon, a belső fogyasztást, az erre épülő beruházások felfuttatására koncentrálva. Ez azt jelenti, hogy nekünk is azon kell gondolkodni, az így megtámogatott belső fogyasztásban és beruházásokban hogyan tudnak részt venni a magyar vállalatok - ennek a hagyományos agrárexport nem felel meg.

Magyarország EU-15-ök piacaitól való külkereskedelmi és FDI-függősége csökkent, 90-es években mért 80 százalék fölötti szintről 54 százalékra, míg a kelet-európai országok súlya a magyar exportban 23 százalék körülire nőtt, a magyar tulajdonú cégek kivitelének 68-70 százaléka a "nagy környékre" (környező országok, Németország, stb.) kerül. A magyar gazdaság szempontjából így elképesztően fontos, hogy utóbbi országok gazdasága hogyan teljesít.

Ami a tőkebefektetéseket illeti, a 90-es évekre jellemző hatalmas zöldmezős beruházások kora lejárt - sajnos -, sokkal inkább az újrabefektetéseké lehet a főszerep. A következő uniós támogatási időszakban a források 60 százalékát gazdaságélénkítésre költené a kormány, ennek keretében a beszállítói kör erősítése kiemelten fontos - fogalmazott Becsey Zsolt.

Becsey Zsolt 2014-2015-re mérsékelten optimista: azzal számol, hogy a következő két évben tartható marad a jelenlegi pozitív külső mérleg annak ellenére, hogy a fogyasztás és az export várt élénkülése az import bővülésével is jár. Ehhez megfelelően kell alkalmazni a nyugati gazdaságdiplomáciai eszközöket és az erőteljesebb állami szerepet követelő keleti nyitást, ám a német kapcsolatoknak domináns szerepe marad.

A magyar tőkeimport rövid távú növeléséhez finomított eszközrendszerre van szükség, fejlettségi szintünkhöz képest és régiós összehasonlításban az infrastrukturális helyzetünk - közte az autópályahálózat - már viszonylag jó. A finomhangoláshoz tartozik az ipartelep-program és a bekötőutak javítása, a reinvesztíciós tevékenység segítése, a duális képzés és a mérnökképzés tőkevonzó szerepe.