A világ számos országában elterjedt gyakorlat az egészségügyi teljesítményértékelés, amely minőségi indikátorok segítségével ad korrekt képet, s ezzel alapot a döntéshozóknak a beavatkozásra. Magyarországon most készült el először az átfogó jelentés, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) koordinálásával, minisztériumi teamek munkájával összeállított anyag 76 indikátort használ a 2013-15 közötti időszak elemzésére, s fogalmaz meg súlyos megállapításokat az ellátórendszerről,  annak hozzáférhetőségéről, finanszírozásáról, a lakosság egészségi állapotáról és életkilátásairól.

A magyar lakosság egészségi állapota javuló tendenciájú, de nagyok az országon belüli különbségek, az átlag pedig továbbra is elmarad az Európai Unió legtöbb tagállamának szintjétől, a kevésbé tehetős háztartásoknak pedig gyakran jelentős anyagi terhet okoz az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés - összegez az értékelés. A javulás ellenére nőtt a lemaradásunk az EU-28 átlagától több kiemelkedő, súlyos terhet jelentő halálokban, közte a keringési rendszer betegségei miatti halálozásban, a nők körében számos daganattípushoz köthető halálozás esetén (méhnyak-, mell-, gége-, légcső-, hörgő-, tüdőrák), a férfiaknál pedig a vastagbél- és a végbélrák esetén.

Kapcsolódó

Nő a lemaradás az EU-tól

Növekszik az uniós átlagtól való lemaradás mindkét nemnél a légzőrendszer betegségei, valamint a mentális és a viselkedészavarok miatt bekövetkező halálozásban.

A várható élettartamot illetően az EU-28 tagállamának rangsorában a magyar férfiak a huszonnegyedik, a nők a huszonhatodik helyen álltak 2014-ben, amikor a magyar férfiak születéskor várható élettartama 72,3 év, a nőké pedig 79,4 év volt.

A halálozásért elsősorban a keringési rendszer betegségei, illetve a daganatos megbetegedések a felelősek, a 65 évesnél fiatalabbak halálának leggyakoribb oka valamilyen rosszindulatú daganatos betegség. Az iszkémiás szívbetegségek okozta halálozásban hazánk az EU-28-as listán a huszonhatodik, a rosszindulatú daganatok miatt bekövetkezett halálozásban az utolsó helyen áll, azaz a legrosszabb adatokat produkálja.

Jelentősek a regionális különbségek a várható élettartamban és az egészségesen várható élettartamban egyaránt. Utóbbit illetően a férfiaknál közel 7, a nőknél több mint a 8 év a különbség a legjobb kilátásokat nyújtó közép-magyarországi és a legrosszabbat biztosító észak-magyarországi régió között.

Ennél is markánsabb az iskolázottság szerinti eltérés. Egy alapfokú végzettségű férfi 12, egy ugyanilyen végzettségű nő 5,6 évvel él rövidebb ideig, mint felsőfokú végzettségű, azonos nemű honfitársa. Az alapfokú végzettségű anyák csecsemőinek halandósága háromszorosa a felsőfokú végzettségű anyák csecsemői halandóságának.

Egy jobb ellátórendszer ennyi életet menthetne meg

2014-ben egy jobb ellátórendszerrel, azaz időben és megfelelő ellátással a halálozások 14, népegészségügyi beavatkozásokkal további 12 százalék életét lehetett volna elkerülni, a több mint 32 ezer haláleset egy kisvárosnyi lakosnak felel meg. A 65 évesnél fiatalabbak körében minden második haláleset elkerülhető lett volna megfelelő népegészségügyi beavatkozásokkal - állapítja meg az értékelés. E számokkal Magyarország a harmadik legrosszabb eredményt produkálta az EU-28 tagországának rangsorában 2013-ban.

Brutálisak a régiós különbségek

A teljesítményértékelésben vizsgálták, hogy milyen anyagi megterheléssel jár a lakosság számára az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés.

Magyarországon az egészségügy finanszírozását nagyobb részt a társadalombiztosítás fedezi. Azonban míg a hasonló rendszert működtető országokban a közvetlen lakossági kiadás nem haladja meg az összegészségügyi büdzsé 15 százalékát, nálunk annak 28,3 százalékára rúg. A háztartások kiadásaik 5-6 százalékát egészségügyre költik. Magas és növekvő trendet követ (2014-ben 21,6 százalék volt) a katasztrofálisnak minősíthető egészségügyi kiadásokat elszenvedő háztartások aránya, különösen az alsó két jövedelmi ötödben. E téren is óriásiak a regionális különbségek, Nyugat-Dunántúlon a lakosság17 százaléka, Észak Magyarországon a háztartások 29 százaléka szenvedett katasztrofálisnak minősíthető egészségügyi kiadásoktól.

Az ellátórendszerhez való hozzáférés kapcsán az értékelés megállapítja, a szakellátási kapacitások, különösen a járóbeteg-szakellátásban, erősen koncentráltak, a magánellátók összes engedélyezett járóbeteg-kapacitása pedig meghaladja a közfinanszírozott ellátásét. Ugyanakkor arról nincs adat, hogy valójában milyen kapacitású és minőségű ellátást nyújtanak a magánrendelőkben, hiszen ez a szám csak az engedélyezett kapacitásokat jelenti.

Sok szempontból nagyon nem mindegy, ki hol él

Országos átlagban megfelelőnek tartja az anyag a sürgősségi fekvőbeteg- ellátáshoz való földrajzi hozzáférést, a lakosság 83 százaléka közúton elméletben 30 percen belül ér el ilyen ellátót. Regionális szinten azonban Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, és Észak -Magyarország gyenge teljesítményt nyújt.

Szintén koncentrált és nemzetközi összehasonlításban alacsony a CT és MRI diagnosztikai kapacitás, ugyanakkor magas fokban kihasznált.

Nemzetközi viszonylatban átlagosnak ítéli az értékelés az orvosok összlétszámát, hosszú távon aggasztónak tartja azonban a kor szerinti megoszlást, különösen a középgeneráció hiányát. Az egészségügyi szakdolgozóknál pedig a fiatal korosztály fogyatkozó létszámát emeli ki, az ápolók lakosságszámra vetített aránya az EU átlagánál alacsonyabb.

A problémás területek között említi az értékelés a várólistákat, melyeknél a regionális különbség a két szélső értéket felmutató régiók között több mint háromszoros volt 2015-ben. Közép-Magyarországon 31 napot, Dél-Dunántúlon 110 napot kellett várni átlagosan, az országos átlag pedig 53 nap volt.  Szürkehályog, térd- és csípőprotézis műtétre a leghosszabb a várólista. Megyei szinten még markánsabb az eltérés mint a régiók között, legjobban Baranya marad le 154 nappal, Vas megye a második 125 nappal. A régiós sereghajtóhoz, az észak-magyarországi régióhoz tartozó Borsod-Abaúj-Zemplénben viszont 43 nap az átlagos várakozási idő.

Meglepő? Több mint háromszor annyi szegény nem jut ellátáshoz, mint gazdag

A szükségesnek vélt egészségügyi ellátás elmaradása 2014-ben átlagosan a lakosság 7 százalékát érintette. Az elmaradás esélye 2015-ben a romák esetében 2,2-szer haladta meg a nem romákét, az alapfokú végzettségűek körében 1,8-szor volt nagyobb, mint a felsőfokú végzettségűeknél, a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozókat  pedig 3,9-szer többször érintette, mint a legmagasabb jövedelmi ötödbe tartozókat - olvasható az anyagban.

Az egészségügyi ellátás minőségi indikátorainak eredményei közül kiemelik az alacsony kockázatú szüléseknél végzett császármetszések növekvő arányát, ami több mint 35,6 százalék volt 2015-ben, s az összes császármetszés 82 százalékára alacsony kockázatú szüléseknél került sor, ami nem csak az anya egészségére nézve kockázatot, de a források felhasználását illetően is  - hangsúlyozza a jelentés.

Ellátják, de hogyan?

A kórházi kezelés minőségi mutatója, hogy az aktív ellátásból hazakerülő betegek hány százaléka kerül vissza a fekvőbeteg-ellátásba 30 napon belül. A sürgősségi újrafelvételi arány országos átlaga 5 százalék, a tüdőgyógyászati és az intenzív terápiás osztályokon az országos átlag kétszerese. Az ellátással összefüggésben keletkező kórházi fertőzések kapcsán megállapítják, több mikrobiológiai vizsgálatra lenne szükség.

Szintén az ellátás minőségi indikátora az aktív ellátást követő halálozási ráta, az elemzésben a szívinfarktus, a stroke, és a combnyaktörés utáni egy éven belüli halálozását, valamint a rákbetegek ötéves túlélését vették górcső alá. A stroke-ot elszenvedő betegek egy éven belüli 26 százalékos halálozási rátája a jelentés szerint a nemzetközi mezőnyben közepesnek a számít, a szívinfarktusos betegek ugyanekkora halálozási rátája viszont rosszabb a nemzetközi adatoknál. A megyék mutatói között másfélszeres az eltérés.

Jelentős a területi különbség a combnyaktörést követő egy éven belüli halálozásban, az országos átlag ebben 35 százalék, a rákbetegek ötéves túlélési aránya a 2010-ben megbetegedettek körében 61 százalék. Az éven belüli halálozásra jelentős hatással lévő rehabilitációra 2014-ben átlagosan csak a betegek egyharmada került 3 hónapon belül, de ebben is nagyok a területi különbségek.

Az állam keveset, a lakosság sokat költ az egészségre

A jelentés is megerősíti, nemzetközi összehasonlításban a közkiadások 4,8 százalékos GDP arányos részesedése alacsony, a lakosság közel 30 százalékos közvetlen finanszírozása pedig magas. A gyógyszerfinanszírozásra kiemelten jellemző a háztartások kiadásainak magas szintje. A járóbetegszakellátásban a lakosság közvetlenül a költségek 43 százalékát, az állam pedig körülbelül az 53 százalékát finanszírozza. A kórházi ellátásban mintegy 90 százalékos a kormányzati alrendszer szerepe. 2015-ben a kórházak országos szinten kevesebb mint 2 százalékkal lépték túl a megengedett finanszírozási keretet (TVK), a járóbetegrendelőkben ezzel szemben finanszírozás nélkül is jelentős mennyiségű ellátásra került sor.

A közkiadások alacsony szintje miatt a rendszer fenntarthatósága nincs veszélyben, ugyanakkor a betegközpontúságra, hozzáférésre, minőségre vonatkozó elvárások teljesülését vizsgálni kellene - hangsúlyozzák az elemzők, s indokoltnak tartják az állami források növelését. A közkiadások alacsony kétharmados aránya ugyanis a potenciális egészségnyereség elérését akadályozhatja - írják.

Magyarországon az egészségügyi kiadások részesedése a kormányzati kiadásokból az egyik legalacsonyabb az EU-n belül, 2014-ben 10,4 százalék volt, szemben 13,9 százalékos uniós átlaggal.

Igazságos?

Az egészségügyi rendszer igazságosságának fogyatékosságát mutatja, hogy az iskolai végzettség 12 évvel téríti el a várható élettartamot, amelyet az is erőteljesen befolyásol, hogy melyik régióban él az illető. A csecsemőhalandóságra pedig az anya képzettsége mellett a településszerkezet gyakorol jelentős hatást, szintén az igazságosság fogyatékosságát jelezve, akárcsak a betöltetlen védőnői állások aránya, amely Nógrádban közel 24 százalék.

Területi aránytalanság jellemzi az orvossal, fogorvossal, gyógyszerésszel való ellátottságot, e téren Észak-Magyarország és Közép-Dunántúl helyzete a legrosszabb. Általános hozzáférési probléma, hogy 11,6 százalék az olyan településeken élő 18 évesnél idősebb lakosság aránya, ahol nincs felnőtt, vagy vegyes háziorvosi rendelő.

Igazságossági szempontból is problémás a közvetlen egészségügyi kiadások magas szintje, amely az alacsony jövedelmű háztartásokra jelentős terhet ró. 2014-ben az összes háztartás 22 százalékát sújtotta katasztrofális mértékű egészségügyi kiadás - sorolja a jelentés az igazságosságot sértő tényezőket.

A teljes jelentés itt olvasható el.