Az idei télen a magyar családok 40 százaléka havi 30 ezer forintnál is többet költött fűtésre, 15 százalékuk pedig 45 ezer forint feletti fűtésszámlát volt kénytelen otthona melegére költeni. Ennek ellenére, a január 4. és 10. között készült felméréséből az derült ki, hogy 10-ből mindössze 2 ingatlantulajdonos érzi otthona hőmérsékletét megfelelőnek. A megkérdezettek csaknem kétharmada úgy nyilatkozott, ha tehetné, hőszigeteltetné otthonát, ám közülük minden második család ezt csak támogatás vagy pályázat segítségével tudná megtenni - állapítják meg a tanulmányban.

Sokaknak a buksza mélyére kell nyúlni

A megkérdezettek csaknem a fele tapasztalja úgy, hogy fűtésköltsége folyamatosan növekszik, a stagnáló gáz- és energiaárak ellenére is. Míg a tavaly ilyenkor elvégzett felmérésben csak minden harmadik, az idén már minden második ingatlantulajdonos nyilatkozott úgy, hogy évről évre mélyebbre kell nyúlnia a zsebében, miközben a termosztátot nem tekeri feljebb. Amíg egy évvel korábban a családok kicsit több mint ötöde fizetett 30-40 ezer forintos fűtésszámlát, addig az idén ezeknek a családoknak az aránya a negyedére nőtt. Míg azoknak a tábora, akiknek akár havi 45-50 ezer forintot is fűtésre kell költeniük 15 százalékra nőtt. A felmérésből kiderült az is, hogy a családi házban lakók még az átlagnál is többet költenek fűtésre, közülük minden negyedik háztartás 45 ezer forint fölötti fűtésszámlával szembesül egy-egy téli hónap végén.

Magyarországon a teljes energiafelhasználás 32 százalékát a lakossági fogyasztás teszi ki. Ez évi mintegy 4 500 000 toe (tonna kőolajjal egyenértékű) energiát jelent. Az ország lakóépületeinek éves energiafelhasználása vetekszik az ország nagyerőműveiben egy év alatt elégetett energiahordozók mennyiségével.

A földgázszállító társaság tájékoztatása szerint egy átlagos, közepesen hideg - nulla Celsius-fokos napi középhőmérsékletű - téli napon a hazai földgázigény 45-55 millió köbméter között mozog. Ilyenkor a teljes hazai fogyasztás mintegy 80-90 százalékát a lakossági fogyasztás teszi ki.

Így faraghatók a költségek

Magyarországon mintegy 7 millió ember családi házban él. Közel háromnegyedük 1980 előtt épült, energetikai állapotuk nagyban elmarad európai összehasonlításban, így nem meglepő, hogy a lakóépületek energiafogyasztásának és -pazarlásának nagy részéért ezek az épületek a felelősek. Pedig, ha egy régebbi családi házat például 12-15 cm vastagságú, korszerű kőzetgyapot szigetelőanyaggal megfelelően hőszigetelünk, annak fűtésigénye akár 30-40 százalékkal csökkenthető, így egy 90-100 négyzetméteres ingatlan 42 ezer forintos, átlagos havi fűtésszámlája 15 000 forinttal is csökkenhet. A korszerűsítésekhez azonban megfelelő állami támogatásra lenne szükség.