Tavaly 31 200 fővel csökkent az ország népessége, ez az elmúlt 20 év negyedik legnagyobb mértékű népességvesztését jelenti. Ám a számokban sokkal ellentmondásosabb kép tárul fel, amiben néhány biztató tendencia is felfedezhető - olvasható a portálon.
A népességfogyás első számú oka természetesen a kevés születendő gyermek, az alacsony gyerekvállalási kedv. Utóbbit a termékenységi rátával (szülésgyakorisággal) szoktuk mérni, vagyis azzal, hogy a szülőképes korú nők átlagosan hány gyereket szülnek. Ez a szám 2016-ban 1,49, ami ugyan messze elmarad a népesség reprodukciójához szükséges 2,1-es értéktől, de már szemmel láthatóan magasabb, mint a pénzügyi válság mélypontján volt (2011: 1,23).
Ám, míg a termékenységi ráta öt év alatt 20 százalékkal tudott növekedni, addig az élveszületések száma 6 százalékkal sem emelkedett, vagyis messziről nézve szinte stagnált.
A Portfolio szerint, a jelenség oka, hogy hiába emelkedik a termékenységi ráta, ha a javuló gyerekvállalás egyre kevesebb nőt érint. A szülőképes korú nők száma ugyanis folyamatosan csökken. A magyar népesség korfája alapján ez a tendencia folytatódni fog, a 70-es években született, utolsó "nagy" korosztály elhagyja a szülőképes kort, a belépők száma pedig alig több mint feleakkora.
A tényleges népességváltozáshoz azonban nem csak ez járul hozzá, hanem a ki- és bevándorlás is. A 2016-os évre vonatkoztatva a KSH meg is állapítja: a nemzetközi vándorlásból eredő többlet jelentősen elmaradt az előző évitől, és csak alig tudta mérsékelni a természetes fogyásból adódó népességcsökkenés mértékét. Ennek eredményeként a népesség tényleges fogyása mintegy 31 200 fő volt, ami 6100 fővel, 24 százalékkal haladta meg a 2015. évit. Mindez úgy történt, hogy Magyarország mindkét relációban kívül maradt a nemzetközi népességmozgástól: kevesebb ember is távozott az országból, mint 2015-ben, de még ennél is jobban csökkent az ide érkezők száma.