A PwC tavalyi vezérigazgató felmérése szerint a bővülő piacok, az új piacok megszerzése javíthatja a legjobban a versenyképességet, de a termékek és a munkaerő minősége is nagyon fontos - mondta Lőcsei Tamás, a PwC cégtársa. A másik oldalon, azaz a negatívumok között az adókat és a különadókat említették a cégvezetők, a második helyen a piacvesztés állt, míg a képzeletbeli dobogóra a politikai helyzet, a bürokrácia és a korrupció került.

Lőcsei szerint sokan mondják, hogy Magyarország elhibázta a gazdasági építkezést, mivel bérgyártó országgá váltunk, a kkv-k erősítése helyett. Ugyanakkor ez nem ilyen egyszerű a szakember szerint, hiszen nem lehetett volna másképp elindulni: a 80-as évek végén alig volt nemzetközi szinten is versenyképes vállalatunk, így olyan cégeket kellett az országba hozni, akiktől lehetett tanulni. Most már azonban szerencsére léteznek magyar beszállítók, ahogy elképzelhető, hogy 50 év múlva lesznek olyan nagy magyar cégek is, amelyek nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményeket érhetnek el: jó példák az informatikában már vannak.

A fő vetélytársainkat a régióban kell keresni és a versenyben nem mindig állunk túl jól - mondta Lőcsei, aki példaként elmondta, hogy Lengyelországban a magyarországihoz képest sokkal több vállalat van, amely már regionális tevékenységgel is rendelkezik. A magyar cégek kevésbé fürgék a nemzetközi terjeszkedésben - vélte Lőcsei.

Egyre fontosabb a minőség

Miért beszélünk egyáltalán a versenyképességről? - tette fel a kérdést Rencz Botond, az EY cégtársa, regionális adóvezetője. Sokaknak az jut eszébe, hogy ez nem jó dolog, hiszen többek közt költséget csökkentünk, munkaerőt küldünk el emiatt, ám azt sem szabad elfelejteni, hogy versenyképesség nélkül nincs növekvő életszínvonal.

Európa az elmúlt időszakban nehéz perióduson ment át, amit jól mutat, hogy jelenleg a globális befektetések 20 százaléka realizálódik itt. Ázsia picivel az öreg kontinens előtt van, ami annak is köszönhető, hogy a beruházások száma jelentősen visszaesett a 2008-as válság után. A projektek nagyságát nézve azt látjuk, hogy ezek során egyre kisebb a befektetett érték és egyre kevesebb munkahelyet hoznak létre. Az összbefektetésekből ráadásul a három legnagyobb ország 50 százalékot visz el, így Kelet-Európa matematikailag vesztett, hiszen a befektetők oda mennek, ahol még van kereslet a termékeikre - mondta Rencz. Ugyanakkor egy ország kilóg ebből a trendből, mégpedig Lengyelország. De mások is egyre inkább felzárkóznak, így például Szerbiának már ugyanannyi projektje van mint Magyarországnak, de egyre nagyobb figyelmet kell fordítani Romániára és Törökországra is.

Az elmúlt hét év trendje, hogy egyre több pénz megy a szolgáltatásba és gyártásba, ám ez az utóbbi időben kezd megfordulni, amivel párhuzamosan egyre több nagy hozzáadott értékű termék jön Európába. Ezeknél a cégeknél ráadásul kevésbé számít a munkaerő költsége, inkább annak minőségére figyelnek - hangsúlyozta az EY szakértője. Egy másik trend, hogy érzékelhetően nő a BRIC országok jelentősége Európában, ami főképp a versenyképességnek köszönhető a befektetők 54 százaléka szerint, ami várhatóan tovább fog nőni a következő években.