A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

− Hogyan értékeli, hogy Magyarország sikerrel adott el tegnap hosszú lejáratú dollárkötvényt?

− Egyértelműen pozitív fejleményként értékelem, hisz Magyarország 2011 májusa óta nem lépett ki a devizakötvény-piacra. A jelenlegi piaci környezet egyébként kedvező a kötvénykibocsátáshoz − a Fed és az ECB élénkítő akciói nyomán felduzzadt likviditásból ugyanis a világ tőkepiacaira − így Magyarországra is − jut bőven. A bő likviditáshoz kapcsolódó élénk kereslet miatt jelenleg kedvező árfolyamon lehet finanszírozni az adósságot.

Kapcsolódó

− Mit gondol, mikor kerülhet sor a következő kibocsátásra?

− Ezzel kapcsolatban nem bocsátkoznék spekulációba, ennek eldöntése kizárólag az állam és az ÁKK hatásköre.

− Mi a véleménye arról, hogy Magyarország állítólag Moszkvának tervez államkötvényeket eladni?

− Ez a magyar kormány szuverén döntése. Hitelminősítőként mi csak egy kormányzat képességét és eltökéltségét vizsgáljuk arra vonatkozóan, hogy teljesítse fizetési kötelezettségeit. A minősítés során a pénzügyi egyensúly az egyik tényező, amit vizsgálunk. Ha tehát egy kormány képes kötvényt kibocsátani, amit jó áron sikerül is értékesíteni, az mindenképp jót tesz az adósságszerkezetnek.

− Mit kéne tennie a magyar kormánynak és a magyar gazdaságnak, hogy ismét visszakapja az S&P-től a befektetésre ajánlott minősítést?

− Ezzel kapcsolatban nem szoktunk tanácsot adni. Mi azt vizsgáljuk, hogy egy kormány tevékenysége milyen hatással van a gazdasági növekedésre és a szélesebb makrokörnyezetre. Jelenleg úgy látjuk, Magyarországon a kockázat kiegyensúlyozott, ezért BB (két szinttel a befektetésre ajánlott szint alatti) az országra adott besorolásunk − stabil kilátással.

A kormány eltökéltsége a költségvetési hiány csökkentésére és az államadósság mérséklésére megkérdőjelezhetetlen. Szintén pozitív fejleményként tekintünk a gazdaság alkalmazkodására − ami például a folyó fizetési mérleg többletében is jól tükröződik.

Kép: Napi Gazdaság, Földi D. Attila

A teljes adósságszintet azonban még mindig túl magasnak látjuk. Ráadásul a költségvetési hiány leszorítására hozott néhány lépés korlátozhatja a hitelezést − különösen a vállalati szektor felé. Ez pedig fékezheti a beruházásokat, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a potenciális gazdasági növekedés alacsony szinten ragad be, ami a kiigazítási folyamatot sokkal nehezebbé teszi majd. Meglátásunk szerint a növekedés középtávon alacsony marad, ezért az adósságszint nem tud majd csökkenni. Nem is nő ugyan, de rettentő nehéz munka lesz összerakni egy olyan programot, ami mérsékelheti az eladósodottságot.

− Az új jegybankelnök személye lehet hatással a magyar adósság besorolására?

− A monetáris politikának több aspektusát is vizsgáljuk, többek között a monetáris politika megbízhatóságát és a transzmissziót. A magyar gazdaság erősen eurófüggő, tehát ez utóbbi nem olyan erős, mint egy kisebb eurókitettségű gazdaság esetében. Magyarországon március elején új jegybankelnököt neveznek ki, vele kapcsolatban a fő kérdés az, hogyan alakítja majd a monetáris politikát.

Leila Butt a HBLF XII. pénzügyi csúcstalálkozóján vett részt, az ott elhangzottakról bővebben itt olvashat.