A magyar kormány által elfogadott ""Egészséges Magyarország 2014-2020" egészségügyi ágazati stratégia fő célként fogalmazza meg az egészségben eltöltött életévek számának két évvel történő növelését, a halálozás tíz százalékos csökkentését  a halálozás, és az egyéni felelősségvállalás erősítését az egészség-megőrzésben. Az IGYE szerint néhány területen ugyan bekövetkezett pozitív változás, ám sok fontos népegészségügyi mutató továbbra is nagyon kedvezőtlen Magyarországon, és jól láthatóan lemaradtunk egyebek mellett a születéskor várt élettartamot, vagy a halálozási mutatókat illetően a régiós szomszédoktól is.

A problémák megoldására szánt eszközök közül hiányoznak a gyógyszeres kezelések hatékonyságának fokozására vonatkozó új elképzelések, annak ellenére, hogy egészséggazdasági tanulmányok bizonyítják: a hatásos és biztonságos gyógyszer az egészségbe történő állami befektetés egyik legeredményesebb eszköze.

Így hosszabbítja meg az életét az innovatív gyógyszer

A gyógyszerekre fordított kiadások szorosan együtt mozognak a születéskor várható élettartammal és a felnőttkori halálozással. Az elmúlt években a népesség várható életkorának növekedése 73 százalékban (+1,7 év) köthető az innovatív gyógyszerek alkalmazásához. Az innovatív gyógyszeripar által kifejlesztett gyógyszerek alapvetően változtatták meg számos betegség kezelését, illetve növelték a páciensek életesélyeit.

Mindebből logikusan következik, hogy a gyógyszert - mint az élet hossza és minősége növelésének lehetőségével rendelkező eszközt - jelentőségének megfelelően kell(ene) kezelni az egészségügyi rendszeren belül.

A közismerten nagyon alacsony magyar egészségügyi költségvetéshez viszonyítva magas a gyógyszerkiadások aránya, a számszerűsített értékük jelentősen elmarad a nyugati és több szomszédos országéitól. Sajnos időnként nem helytálló nemzetközi összehasonlítások is megjelennek és ezek akár fontos döntéseket is befolyásolhatnak - írja az IGYE, ezért  elengedhetetlennek tartják tisztázni, hogy a receptköteles gyógyszerkörben, 2012-ben fejenként az állam 146 dollárt költött a vényköteles gyógyszer állami támogatására (a zárszámadási törvényben szereplő adat), a beteg maga pedig 125 dollárt (KSH adat).

Plusz pénz nélkül nem megy

Ezzel az abszolút értékkel Magyarország a vizsgált 32 OECD tagállam között az utolsók között szerepel. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy megbetegedési mutatóink alapján a többet költők között lenne a helyünk, akkor még rosszabb a helyzet. A népegészségügyi mutatók tartós és jelentős javításához meg kell teremteni a fenntartható gyógyszer finanszírozás feltételeit, ami - hasonlóan az egészségügy más területeihez - plusz forrásbevonás nélkül nem valósítható meg - hangsúlyozza az IGYE.

Elkerülhetetlennek tartják a gyógyszer-közkiadások (beleértve minden gyógyszer ártámogatásra fordítható költségvetési sort) kiigazítását, a  legalább a gazdasági növekedés mértékével indokolt megemelését, mert enélkül a magyar betegek a legújabb, új gyógyulási lehetőséget jelentő gyógyszerek jelentős részéhez nem, vagy csak több éves késéssel jutnak hozzá.