Fontos, hogy az energiastratégia tartalmazza a szenet, megfogalmazása szerint nem nélkülözhető a fosszilis energia - hangsúlyozta Zoltay Ákos, a Magyar Bányászati Szövetség (MBSZ) ügyvezető titkára. A szénre alapozott áramellátás azért jó, mert hazai erőforrásból, hazai munkaerővel, ebből adódóan költségvetési bevétellel csökkentheti az energiaellátás kiszolgáltatottságát. Az MBSZ kutatásai szerint 10,6 milliárd tonna földtani szénvagyon van Magyarországon, a kitermelhető 8,6 milliárd tonna, gazdaságosan kitermelhető pedig 3,3 milliárd tonna - ez 300 évre elegendő lenne a teljes jelenlegi szintű magyarországi szénfelhasználás kielégítésére, lignitből például 10-20 ezer petajoule hasznosítható, ami akár 20 évre fedezheti a teljes magyarországi alapenergia-ellátást.
Európa és a világ között óriási az eltérés a széndioxid-csökkentés szempontjából, elképzelhető, hogy Európának meg kell változtatnia álláspontját, ha versenyképes akar maradni - tette hozzá Ságodi Attila KPMG energetikai és közüzemi tanácsadás partnere.
A változtatás nélkül Magyarországon is kockázattal jár szenes erőművek építése, a szabályozás abba az irányba mutat, hogy egyre alacsonyabb támogatások (ingyenes széndioxid-kvóták) és egyre keményebb környezetvédelmi elbírálás alá esnek ezek az erőművek. Ságodi szerint újak szenes erőművek építése egész Európában nem igazán látszik. A trend a szén jelentőségének csökkenése irányába mutat, de több erős uniós ország is érintett a dologban, amelyeknek fontos a szén. (Az unió szénből is importál.) Kérdés, hogy lesz-e jelentős technológiai változás a szénfelhasználásban, a kvótakereskedelem alakulása határozza meg a szén versenyképességét, emellett pedig a megújulóenergia jövőbeni versenyképessége, a földgázforrások, stb.
Európában vesztésre áll a szén alapú energiatermelés
A szén a jelenlegi állás szerint vesztésre áll, amennyiben az EU komolyan veszi a dekarbonizációs törekvéseket, de a magyarországi energiastratégia is atom-földgáz-megújuló irányt határoz meg, a szént csak tartaléknak tekinti - hangsúlyozta Kovács Csaba a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadás igazgatója. A szénkitermelés támogatási eddigi rendszere - a 2010-ig hatályos EU-szabályozás - a szénipar szerkezetátalakítására koncentrált. Ez nem volt sikeres, mivel bár sok pénz folyt ki, az országok szénipara nem alakult át. Az új rendszer a veszteséges szénbányák bezárását támogató program, ezen egységeket 2018 végéig kell bezárni - tette hozzá Kovács.
Zoltay szerint a kiotói vállalások nyomán a kéndioxid-kibocsátás mérséklése tüzelőanyagváltással (szén helyett fa) vagy pótlólagos beruházással kéntelenítőt építésével oldható meg. Utóbbi a Vértesi Erőműnél történt meg, a másik pedig az RWE finanszírozásában a mátrai erőmű visontai hőerőművében (ez akkori áron 18 milliárd forintos beruházás volt). Ez a magyar szén viszonlagosan magas kéntartalma miatt fontos versenyképességi kérdés.