A friss közlés szerint a növekedéshez a mezőgazdaság és az építőipar kivételével mindegyik nemzetgazdasági ág hozzájárult. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 3, az előző negyedévhez viszonyítva 1 százalékkal emelkedett, így egészében a gazdasági teljesítmény 2,9 százalékkal nőtt.
Az agrárium a hibás
Az ipar hozzáadott értéke 7,2, ezen belül a feldolgozóiparé 8,3 százalékkal nagyobb lett az előző évihez mérten. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás, valamint a kapcsolódó beszállító ágazatok teljesítménye nőtt jelentősen. Az építőipar teljesítménye 0,3 százalékkal növekedett, ezen belül az épületek építése bővült. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 12 százalékkal alacsonyabb lett.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 3 százalékkal nőtt. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 5 százalékkal emelkedett. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 1,5 százalékkal nőtt. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 2 százalékkal nagyobb lett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 6,4 százalékkal nőtt. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 1,5 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység hozzáadott értéke 1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A javuló teljesítményt elsősorban a hitelintézetek jutalék- és díjbevételének növekedése, valamint a biztosítók esetében a nem életbiztosítási szerződések számának bővülése okozta.
A GDP negyedévi, 3,2 százalékos növekedéséhez az ipar 1,6, a szolgáltatások 1,7 százalékponttal járultak hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ág hozzájárulása (0,6 százalékpont) volt a legjelentősebb. A mezőgazdaság 0,4 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.
Nőtt a háztartások fogyasztása
Felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 3,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A háztartások fogyasztási kiadása 3,5 százalékkal bővült, ezen belül a nagy súlyú kiadási csoportok közül az élelmiszerek, a lakberendezés, lakásfelszerelés, az egyéb termékek és szolgáltatások, valamint a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás esetében az átlagot meghaladóan emelkedett a volumen. A háztartások Magyarország területén történő (hazai) fogyasztási kiadása 3,5 százalékkal nőtt.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 1,9, a közösségi fogyasztásé 6,7 százalékkal bővült. A folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 3,7 százalékkal emelkedett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,5 százalékkal bővült. A gép- és berendezésberuházások volumene erőteljesen nőtt, az építési beruházásoké csekély mértékben csökkent. A nagyobb súlyú ágazatok közül a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, az ingatlanügyletek, a kereskedelem, gépjárműjavítás és a mezőgazdaság beruházási teljesítménye csökkent, a közigazgatás, védelemé, a vízellátás, szennyvízgyűjtés, -kezelés, hulladékgazdálkodásé, valamint az információ, kommunikációé nőtt.