Ezért nem jut nyugdíjemelésre - erre költ az állam

Az elmúlt évek lemaradását hozza be a kormány a 2017-es költségvetésben, s  valóban a lovak közé dobják a gyeplőt; alig van olyan kiadási tétel, ahol stagnálnak vagy csökkennek a számok 2016-hoz képest. A költségvetés részeként a kormány készíti el a kiadások funkcionális mérlegét - amelyből viszonylag pontos képet kaphatunk arról, hogy milyen területekre mennyi pénz jut. A mérlegből feketén-fehéren kiderül, hogy kerül-e a több pénz a közoktatásba (nem) mennyivel több pénz megy az egészségügyre, és a kormány többet költ-e magára (igen).

A funkciókat négy főcsoportba sorolják: állami működés, jóléti kiadások, gazdasági funkciók valamint az államadósság-kezelés. Ezek alatt számtalan alcsoport létezik, végső soron 50 különböző funkciót különböztet meg a statisztika. A fő funkciókat nézve nem meglepetés, hogy csökkennek az államadóssággal kapcsolatos kiadások, hiszen végső soron évek óta csökkenő kamatkörnyezetben vagyunk - ennek ellenére még 2017-ben ezer milliárd fölött költ erre célra az állam.

Börtönépítésre és béremelésre megy el a pénz

Az állami működési kiadások évről évre emelkednek: az olcsóbb állam jegyében jövőre már 3133 milliárd forint megy erre a célra, ami 12,2 százalékos növekedés 2017-hez képest. A kiadások növekedése mögött jelentős részben az illetményemelések húzódnak meg. Közel húsz százalékkal nőnek a védelmi kiadások, ám mivel a költségvetés más részeiből kiolvasható, hogy a 311,2 milliárd forintos kiadás alig tizede megy beruházásra, a növekmény egyértelműen a fegyveres béremeléseknek tudható be. A honvédelmi kiadások így a GDP 0,83 százalékára rúgnak - ami messze van a NATO által elvárt két százaléktól és GDP-arányosan nincs érdemi előrelépés 2002-2004-hez képest.

 

Hasonló  a helyzet a rendőrségnél és a büntetés-végrehajtásnál, ahol szintén emelkednek a bérek. A rendvédelmi kiadásoknál béremelésen túl érdemi kiadásnövekedés látható a titkosszolgálatoknál, és a terrorelhárításnál - ezen cégek jól meglovagolják a kormány terrorkampányát: csak az Alkotmányvédelmi Hivatal egy 7 milliárdos "felújítási" keretet kap - itt értelemszerűen nem a székházak tatarozásról megy el a pénz. A büntetés-végrehajtás kiugró kiadásnövekedése mögött a béremelések mellett a börtönépítések is keresendőek, csak beruházásra 22,7 milliárdot kapnak.

Nem találni az oktatási plusz százmilliárdokat

A jóléti kiadások teszik ki a büdzsé kiadásainak 55 százalékát. Csak az oktatási kiadások 16,6 százalékkal nőnek a kormány kimutatása szerint - ám a növekedés nem az óvodai és alapfokú oktatásban jelentkezik, ahol a legnagyobb a gond a Klik működése, illetve alulfinanszírozottsága miatt, hanem a középfokú oktatásban és az egyetemeknél. A felsőoktatásban is beindul a bérek emelése, ez magyarázza az egyetemi büdzsé növekedését, de megkezdik a Testnevelési Egyetem új campusának építését és folytatódik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusának fejlesztése is. A közoktatásnak plusz százmilliárdot ígért a kormány, ebből negyven milliárd  található meg a kormány számaiban is, ez viszont a 2015-ös szinten tartáshoz elég csupán.

Az oktatási kiadásokon belül viszont kiemelkedő, 22,2 százalékos növekedést mutatnak az "egyéb oktatási" kiadások sora. Ide tartoznak a oktatást kiegészítő "szolgáltatások" az étkeztetés, szállítás, kollégium, oktatási kiadások módszertani tevékenységek. Erre a célra a tavalyi 670,9 milliárddal szemben már 819,6 milliárd jut - más kérdés, hogy ezek a kiadások csak részben szolgálják az oktatás színvonalának emelést. Az egyéb kiadások között könyvelik el az uniós pénzből végzett beruházásokat fejlesztéseket is, illetve a közoktatásba nem illeszthető egyéb oktatási tevékenység állami kiadásait is.

Futottak még: szociális kiadások

A kormányzati propaganda szerint az egészségügy is a költségvetés nyertesei közé tartozik - állítólag száz milliárd forintos keretet különítettek el a költségvetésben a most folyó bértárgyalások fedezetére. Ilyen keretet nem találni, de nem kizárt, hogy a Miniszterelnökség céltartalékai közül az egyikre ráhúzható az lenne az egészségügyi béremelési alap - bár ez egyértelműen nem derül ki a 333 oldalas anyagból.

A funkcionális kiadások szerint az egészségügy kiadásai 1523 milliárd forintra emelkednek, ami 12,3 százalékos többlet idei tervekhez képet. A pluszpénz a kórházi ellátásokban jelenik meg, minden más - fogászat, háziorvosi ellátás finanszírozása stagnál. Így az állami egészségügyi kiadások jövőre a GDP 4,1 százalékát teszik ki.

A szociális kiadásokra fordított keret 3,1 százalékkal - tehát a 0,9 százalékra tervezett infláció felett emelkedik - ezzel együtt itt a legszerényebb a növekedés. A nyugellátásokra fordított összeg két százalékkal bővül a 0,9 százalékos nyugdíjemelés mellett, a különbség azzal magyarázható, hogy az új nyugdíjasok magasabb ellátást kapnak, mind az elhunytak, így a cserélődés is többletköltséggel jár. A munkanélküli ellátásokra fordított kiadások 18,7 százalékkal bővülnek - miközben nő a foglalkoztatás. A növekedés magyarázata, hogy 2017-tól a közfoglalkoztatás is munkanélküliség szempontjából jogszerző idő lesz - emiatt nőnek az munkanélküli ellátásra fordított kiadások.

Lassul a sporttal kapcsolatos direkt támogatások növekedése - jövőre 178 milliárd forint jut erre a célra, ami 14,3 százalékos növekedés. Ugyanakkor a direkt támogatásokon túl adókedvezményként további 81-91 milliárd forintnyi társasági adó kerül a sportba a két tétel, ami 200 milliárdos növekedés 2011-hez képest.

Tovább terjeszkedik az állam a gazdaságban

A költségvetés gazdasági kiadásai 38 százalékkal 3860 milliárd forintra emelkednek 2017-ben. Pozitívum, hogy a többlet most nem államosításokat jelent, mint az előző években, amikor a kormány a komplett energiaszolgáltatási szektort felvásárolta. A 2017-es kiugró növekedés mögött, felpörgő közlekedési-infrastruktúra beruházások állanak: nagy volumenű közútfejlesztések indulnak, csak erre célra csillagászati, 279 milliárd forint van a költségvetésben, ami több éves kiadási keret.  (Az idén erre a célra 7,9 milliárd forintot költöttek.)  Megugrik az egyéb közlekedési kiadások sora is - amit a felpörgő uniós támogatások, fejlesztések magyaráznak.