A Napi Gazdaság cikke

A forint gyengülése és az áfa emelkedése után árasztotta el az iparcikkpiacot a főleg webshopokon keresztül értékesített külföldi dömpingáru, amelynek jelentős része még csak nem is illegális módon kerül a magyar fogyasztóhoz. Az elemzők havi 10-12 milliárd forintra becsülik azt az összeget, amely a Magyarországon bejegyzett kereskedelmi vállalkozásoknál elmarad, nem jelenik meg a bevételekben. A rosszabbik hír az, hogy vélhetően ebből az összegből még a magyar költségvetés sem profitál, mert nem itt fizetik a termékek után az áfát. Pontos szám sohasem lesz arról, hogy mekkora a szürke zónában a forgalom − mondta lapunknak egy nemzetközi cég szakértője. Szerinte a helyzet kényes, senki sem szeretne névvel belekerülni az ügybe, ugyanis a szórakoztató elektronikában nagy márkákról van szó, amelyeknek teljesen mindegy, hogy belföldi vagy a környező országokból származó forgalmazókon keresztül jutnak el a végfogyasztóhoz.

A legagresszívabbak az elektronikai termékek lengyel nagykereskedői - ott kisebb az áfa, jobb a termékek bekerülési értéke. Ha találnak egy itteni ügyes kereskedőt, aki öt-tíz céget Lengyelországban bejegyez és működtet hozzá egy online kereskedelmi rendszert, évente több százezer euró értékű árut értékesíthet (egymaga), anélkül, hogy Magyarországon áfafizetési kötelezettsége keletkezne. (Az iparcikk jellegű vegyestermék-forgalom a KSH adatai szerint havi átlag 18-19 milliárd forint, vagyis éves szinten 300 millió forint forgalommal már egy feketéző képes megzavarni, lenyomni a belföldi árakat, nullázva az elérhető nyereséget.)

A másik megoldás, hogy a nemzetközi gyártókkal jó kapcsolatot ápoló vállalkozó két-három havonta végiglátogatja a nyugat-európai raktárakat és kifutó készleteket vásárol fel 200-300 ezer euró értékben, majd itthon kis üzletekben, viszonteladóknak vagy a neten a céghálózatán keresztül szétporlasztja az árut, ügyelve az összeghatárokra, hogy ne keletkezzen itthon áfafizetési kötelezettsége. Ez nem tiszta üzlet, viszont aligha érhető tetten, hacsak nem egyben kapják el a hatóságok a készletet.

A NAV mélységi ellenőrzéseiből kiderül, hogy sokan utaztatják az árut, vagyis külföldön vásárolnak, visszaigénylik az áfát és itthon már "elfelejtik" befizetni. Ez köztörvényes bűncselekmény, a feketepiacot erősíti. Ez ellen lehet védekezni az online pénztárgépekkel, ha nem is száz százalékig − mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Szerinte nem arról van szó, hogy a gép megakadályozza a feketézést, hanem arról, hogy a piac legális versenyzői az erőteljes ellenőrzés miatt kivetik magukból az ügyeskedőket, kizárják az üzletből és minden lehetséges jogi eszközzel küzdenek ellenük.

Az ellen viszont a fogyasztók védekezhetnének, hogy a lengyel, szlovák vagy az Ázsiából érkező termékek kikerüljenek a piacról. Olcsóbbak a termékek, ám a garanciális hátterük kritikán aluli. Van olyan kereskedő, amely maga szervez meg három-öt szerelőből álló szervizhátteret, nekik jogosítványuk van, hogy a forgalmazott márkatermékbe belenyúljanak (ez a jobbik eset, ám kissé macerás, mert sokszor Ázsiába kell küldeni a terméket cserére vagy javításra, mert nem európai piacra szánták), de az esetek többségében a forgalmazó szemérmesen hallgat a termék jogi hátteréről (lengyel vagy más külföldi számlát ad, ottani jótállási jeggyel, ami itthon nem érvényesíthető). Van olyan elektronikai termék (például telefon), amely kontinensenként eltérő szolgáltatásokat tartalmaz, így azok jellemzően helyben nem javíthatók, és ha nincs rá úgynevezett bolti garancia, ember nincs, aki helyben megszerelné.