Holnap az egyházügyi törvény lesz a parlament napirendjén, a részletes vitára négyórás időkeretben kerül sor, azt követően pedig vélhetően megszavazzák a jogszabályt. Annak ellenére, hogy komoly lobbimunka folyt a törvény bizonyos rendelkezései miatt, borítékolható, hogy nem bővül a 14 elismert egyház köre − vagyis sok más szekta, illetve alibi egyház mellett a hinduisták és muszlimok is csak egyesületi formában működhetnek tovább.
Ennél nagyobb visszhangja lesz a pénteki menetrendnek. Akkor kerül sor egyebek mellett az alkotmányhoz kapcsolódó jogszabályok és a jegybanktörvény zárószavazására. Előbbi csomag fő szabályként azt a célt szolgálja, hogy a hatályos jogszabályok és az új alaptörvény közti összhangot megteremtse, ennek részeként több mint száz törvényben cserélik ki a Magyar Köztársaság fogalmat Magyarországra.
Kapcsolódó
Nagy változások előtt a jegybank
Emellett azonban jutott idő arra is, hogy a volt kommunista vezetők nyugdíját csökkentsék. A legnagyobb visszhangja viszont kétségkívül annak volt, hogy az utolsó napokban olyan módosítót nyújtottak be, amely megteremti a lehetőséget a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonására. Az új szervezet alapítását külön jogszabály taglalná, így annak elnökét is önálló procedúra révén választanák meg. A jegybank és a PSZÁF jelenlegi elnökei automatikusan az új szervezet alelnökei lesznek − az pedig már adminisztrációs kérdés, hogy egy alelnököt milyen módon lehet kiradírozni a rendszerből. A két intézmény összevonását nem tartaná jó ötletnek sem az Európai Bizottság, sem az Európai Központi Bank − ám a miniszterelnök igen, úgyhogy nem kétséges, hogyan szavaz majd a parlament.
Hasonlóképpen ellentmondásos a jegybanktörvény módosítása is. Az újrakodifikálást az alaptörvény mellett az uniós szabályozás is magyarázza − szól az indoklás. Ennek részeként azonban egy sor olyan ötlet is bekerült a szövegbe, ami kicsapta a biztosítékot az Európai Bizottságnál is. Ilyen a jegybank függetlenségét veszélyeztető több szabályozás is, mint a Monetáris Tanács-tagok megválasztásának átalakítása. Az eredeti verzió szerint a tanácstagok személyéről a köztársasági elnök döntött volna, ám Rogán Antal végül olyan módosítót nyújtott be, amely ezt a tisztet az Országgyűlésnél hagyja.
A jegybank feladataiban is lesznek azonban változások. Az árstabilitás elérése és fenntartása mellett a jegybanknak a kormány gazdasági érdekeit is szolgálnia kell. Emellett a rendszerszintű kockázatok feltárásával és kezelésével kapcsolatos feladatokat is el kell látnia. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso azt kérte a magyar miniszterelnöktől, hogy a ház ne szavazza meg a jegybanktörvényt, ennek ellenére valószínűleg az igenek lesznek többségben. Emlékezetes, hogy a napokban a Standard & Poor's is részben a jegybanktörvénnyel indokolta Magyarország leminősítését.