- Kettéválik áprilistól a tárca, külgazdasági és külügyminisztériumra?
- A külpolitikai irányvonal nem változik. A Külgazdasági és Külügyminisztérium továbbra is pragmatikus külpolitikát folytat, melynek fókuszában a magyar nemzeti érdekek képviselete áll. A tárcát illetően terveink szerint a közeljövőben semmiféle szervezeti változás nem lesz.

- Ön nemrégiben tért haza Kijevből. Mi volt a visszhangja Vlagyimir Putyin magyarországi látogatásának Ukrajnában?
- Igen, részt vettem a Majdan-események, az úgynevezett Méltóság Forradalma évfordulójára szervezett megemlékezésen. A beszélgetés során megerősítettem Magyarország Ukrajna területi integritása, szuverenitása melletti elkötelezettségét. Mindazonáltal az ukrán fél tisztában van azzal, hogy nagyon komoly kitettsége van Magyarországnak a gázellátás terén, a megállapodás révén pedig hazánk energiabiztonsága a következő 3-5 évre biztosítva lehet.

- A Magyarországra érkezett brit külügyminiszter napirendjén az EU-USA között létrehozandó transzatlanti szabadkereskedelmi övezet (TTIP) volt a fő téma. Mi a magyar álláspont ennek kapcsán?
- Nagyon fontos ügyről van szó, a felek a világ teljes bruttó haza termékének csaknem felét, a világkereskedelem mintegy 30 százalékát adják, az egymás területén eszközölt közvetlen működőtőke beruházások teljes összege megközelíti a 3200 milliárd eurót, ami a világ teljes FDI-állományának mintegy 45 százaléka.

Rengeteg pozitív hozadéka lehet a TTIP-nek, ha teljesülnek azok a tartalmi feltételek, amelyeket az EU és Magyarország fontosnak tart. A magyar mezőgazdaság GMO-mentessége terén nem látunk tárgyalási lehetőséget, hiszen ezt a magyar alkotmány garantálja, de sok más területen a magyar gazdaság számára hasznos lehetőségek nyílhatnak meg. A vámok lebontása és az adminisztratív akadályok mérséklése csökkenti majd az üzleti költségeket és javítja a versenyképességet.

A konkrét gazdasági hozadék a megállapodás tartalma mellett azon is múlik majd, hogy a magyar vállalatok mennyire élnek a lehetőségekkel. A magyar üzleti érdekek felmérése és a társadalmi szervezetek aggályainak megismerése céljából, Mikola István államtitkár úr vezetésével, közel ötven szervezettel, szövetséggel folytak nagyon intenzív konzultációk. Fontos, hogy a TTIP nem célozza és nem is eredményezheti az emberi életet és egészséget, az állategészségügyet és állatjólétet, valamint a környezetet, élelmiszer biztonságot és a fogyasztók érdekeit védő EU és nemzeti jogszabályok biztosította oltalmi szintek fellazítását, a kormányok közpolitikai céloknak megfelelő szabályozási lehetőségeinek csorbítását. Ez nem képezheti alku tárgyát.

Beszéltem uniós külügyminiszterekkel, mindenki pozitív várakozásokkal néz a tárgyalás alatt álló szerződés elé. Amíg azonban nem ismerjük a TTIP alapvető kereteit, nagyon nehéz pontosan előre jelezni a várható hatásokat. Az eddigi becslések szerint egy megfelelő tartalmú megállapodás hatására Magyarországon középtávon akár 20 ezer új munkahely jöhetne létre, a GDP 0,2-0,3 százalékkal nőhetne .

- A leggyakrabban amiatt érik támadások a terveket, hogy egy cég és egy ország vitájában a döntéshozó testület az adott ország törvényei felett is állhat.
- A TTIP-ben ezt mi is szükségtelennek tartjuk, mert az uniós tagok és az USA jogrendje és jogszolgáltatási gyakorlata kiforrott, megbízható. Azt azért meg kell jegyezni, hogy Magyarországnak ötvennél több olyan beruházásvédelmi megállapodása van, amely tartalmazza az ilyen vitarendezés lehetőségét.

Fotó: Napi.hu, Földi D. Attila


- A szokásos nyári külpiaci értekezlet mellé márciusra összehívtak egy nagyköveti értekezletet. Mi indokolja a külszolgálaton lévő magyar diplomaták rendkívüli találkozóját?
- A pontos időpont még egyeztetés alatt áll, de a szándék az, hogy a közeljövőben találkozzunk a nagykövetekkel személyesen is, amikor beszámolnak a tapasztalataikról, illetve arról, hogy mi történt az elmúlt 7-8 hónapban - vagyis azóta, amióta meghirdettük az új, külgazdasági fókuszú külpolitikát. A világban zajló világpolitikai, világgazdasági és biztonságpolitikai változások indokolják azt, hogy a nagyköveteket ne csak évente egyszer hívja össze a minisztérium.

- Hogyan dől el, hogy hol nyitnak új kereskedőházat, külképviseletet?
- A tavaly év végi 25-ről idén 42-re tervezzük növelni a kereskedőházak számát. A külképviseletektől, a tiszteletbeli konzuloktól, kereskedőházaktól beérkező információk, a trendek elemzése alapján dől el az újabb helyszín - alapvetően azokban a régiókban, országokban várható nyitás, ahol piaci igény mutatkozik a magyar árukra és szolgáltatásokra. Fontos továbbá, hogy megtaláljuk a megfelelő és megbízható helyi partnert a működtetéshez. Ha egy-másfél év után sincs eredmény, akkor meg kell fontolni az adott kereskedőház bezárását.

2014-ben 60 külgazdasági attasé posztot hoztunk létre. Az így létrejött 138 státuszra 2014 végéig megszületett a személyi döntés. A külgazdasági attasék túlnyomó többsége már az álláshelyén van, 2015 szeptemberétől lesz teljes a létszám. A háborús övezetek és a Vatikán kivételével minden bilaterális külképviseleten van legalább egy külgazdasági attasé - a fontosabb országokban több is. Közel negyven meglévő poszton történt váltás, alapvetően azért, mert lejárt a külszolgálati időszak. A nagykövetség tekintetében 60 missziónál került sor váltásra, az idén pedig 14 helyen várható új nagykövet vagy konzul kihelyezése.

- Mi indokolja, hogy 4 helyett csak 3 évre szól egy nagykövet megbízatása? Van olyan vélemény, amely szerint ez épp kevés idő a helyi kapcsolatok kiépítéséhez és használatba vételéhez.
- Mint mindennek, ennek is van előnye és hátránya is. Egyrészt jó, ha minél több embernek tudunk lehetőséget adni a rövidebb forgási idővel, másrészt az új elvárásokat gyorsabban lehet installálni a világ minden részén. A világ több országában 3-4 év a külszolgálati idő, a multinacionális vállalatoknál általában 3-5 évre szól egy kiküldetés. Sok évet töltöttem külföldön a munkám során, a volt cégemnél, az Eli Lillynél például legalább kettő, legfeljebb öt évre szólt a szerződés.

Fotó: Napi.hu, Földi D. Attila


- A keleti nyitás hogyan teljesít?
- 2010 és 2013 között a keleti nyitás országaiba - Oroszország és FÁK, távol-keleti, valamint közel-keleti és arab országokba - irányuló magyar kivitel összességében 13 százalékkal bővült, ezen belül 2012 és 2013 között 6 százalékkal. A teljes tavalyi évre még nincsenek végleges adataink, de az látszik, hogy a magyar export szerkezete egy egészségesebb irányba mozdult el, ha nem is drámai a változás: 2009-ben még a teljes magyar kivitel 78,9 százaléka irányult az EU-piacokra, 2013-ban 77 százalék, a tavalyi előzetes adat pedig 75-76 százalék körüli értéket mutat. Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az exportunk egy része közvetítőn keresztül jut el az EU-n kívüli piacokra, tehát valójában az EU-n kívüli részarányunk jóval nagyobb már most, mint amit a statisztika mutat. Meg kell találnunk a módját, hogy ebből közvetlen exportot teremtsünk a hazai termelőknek - ezen dolgozunk a Kereskedőházzal. Európa nyugati felén egyébként már előrébb tartanak a keleti nyitásban. Például Németország exportjának 43-45 százalékát az EU-n kívüli piacokon - több mint 40 százalékát Ázsiában - realizálja.

- Oroszország az ukrán válsággal is összefüggésben nem tartozik épp dinamikusan növekvő gazdaságok közé. Ott mik a tervek, illetve hogyan alakult a magyar export?
- Az oroszországi föderáció az embargó okozta visszaesés ellenére is egyik vezető külkereskedelmi partnerünk, az elmúlt év 11 hónapjában mért adatok alapján a 4. legnagyobb, az EU-n kívüli országok között pedig az első, amiben természetesen az energiaimportunk játssza a főszerepet. Az elmúlt év első 11 hónapjában a dollárban mért kivitelünk 14,2 százalékkal csökkent éves összehasonlításban, míg az ukrán relációban 12,1 százalékos visszaesés történt. A jó hír az, hogy mindezt a teljes kivitel tekintetében sikerült kompenzálni, hiszen 2014 első tizenegy hónapjában a magyar kivitel értéke 104,5 milliárd dollár volt, ami 5 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A közvetlen export csökkenésén túl azt viszont nagyon nehéz felmérni, hogy az orosz piacról kiszorult lengyel vagy osztrák mezőgazdasági termék miatti árcsökkenés mekkora károkat okozott a magyar szereplőknek.

A kedvezőtlen piaci hatások mérséklésében fontos szerep hárul a Külgazdasági és Külügyminisztériumra, valamint annak intézményrendszerére. A helyzet fontosságára tekintettel külön miniszteri biztos működik közre a magyar érdekek védelmében. Oroszországban a meglévő moszkvai mellett négy kereskedőház nyílik - Jekatyerinburgban, Kazanyban, Rosztovban és Szentpéterváron -, amikkel a célunk továbbra is az, hogy a kkv-knak piacot szerezzünk. Szerencsére a termékek, szolgáltatások széles körét nem érintik a szankciók, nyilván ezért maradt meg az exportunk 86 százaléka.

- Mi az, amire most is van kereslet Oroszországban?
- Nagyon fontos a mérnöki munka, mezőgazdasági gépgyártás, a magyar iparnak még mindig jó híre van. Jelenleg több mint ötven magyar busz szállítására van magyar cégnek szerződése, hogy egy példát említsünk. Azok az orosz vállalatok, amelyek nem tudják megengedni maguknak a német, holland, amerikai mezőgazdasági gépek vásárlását, ár/érték arányban jól járnak a magyar gépgyártók termékeivel. A magyar gyártók előnye, hogy költséghatékonyabban megrendelőre tudják szabni a terméküket.

- A rubel értékvesztése nem fogja vissza méginkább az importigényüket?
- A fizetőképességüket korlátozza, de amennyire látjuk a trendeket, a partnerek megbízhatósága nem változott. Igaz, az euróban korábban megkötött szerződések nem biztos, hogy úgy teljesülnek, ahogyan azt eredetileg elképzelték: láttunk ilyen fennakadásokat nagy építkezéseknél. Ezért is reménykedünk abban, hogy minél hamarabb békés megoldása lesz az orosz-ukrán konfliktusnak.

Fotó: Napi.hu, Földi D. Attila


- Az Apollo Tyres hazai gumiabroncsgyára kapcsán megjelent egy olyan kritika, hogy egyre többe kerül a tőke idecsábítása, az indiai cég esetében egy munkahely létrehozása 30 millió forint támogatást igényelt.
- Az egész világon nőnek a támogatások, mert egyre élesebb a befektetésekért folytatott verseny és a növekedéssel is sok országnak vannak gondjai, főleg a világ fejlettebb részén. Látjuk, hogy a verseny erősödése azt is jelenti, hogy a beruházó nagyvállalatok próbálják maximálisan kihasználni a támogatási lehetőségeket. A támogatás maximális mértékét az Európai Unió szabályozza, ráadásul nagyberuházások esetén az Európai Bizottság előzetes jóváhagyására is szükség van. Az Apollo esetében a támogatást és annak mértékét a Bizottság szükségesnek és indokoltnak ítélte meg.

- Van arra valamiféle hüvelykujj-szabály, hogy mennyi idő alatt kell megtérülnie az állami bevételek révén a megítélt támogatásnak?
- Nem csak a bérjárulékokat és közvetlen adóbefizetéseket kell figyelembe venni, hanem nemzetgazdasági szempontból kell vizsgálni a megtérülést - így viszonylag rövid időről, 3-5 évről van szó. Erre vonatkozóan a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) végez konkrét számításokat, azonban még további nagyon komplex számítások kellenek ahhoz, hogy kimutassuk, milyen előnnyel jár a nemzetgazdaság számára, milyen tovagyűrűző hatást fejt ki egyéb ágazatokra, ha például az itt működő gumigyárakra alapozva kiépül egy iparág, amely az üzemek hulladékát innovatív módon képes hasznosítani.

Hozzáadódik még a pozitív hozadékokhoz a hazai beszállítók megerősödése, fejlődése, a kis- és közepes vállalkozói szektor növekedése, valamint az új munkahelyek létrehozása is. A gyógyszeriparban például kimutatták, hogy az a teljes nemzetgazdasági hozzáadott értékből 5 százalékkal részesül, ebben azonban nem szerepel a multiplikátor hatás: minden egyes gyógyszeripari munkahelyhez további 2,6 állás kapcsolódik a beszállítók, szolgáltatók tekintetében. Fontos továbbá, hogy Brüsszelnek a nagy projektek szubvencióit jóvá kell hagynia, így a pozitív döntés azt jelzi, hogy az Európai Bizottság is úgy látja, megtérülő támogatásról van szó - ez egyfajta garancia is a döntés helyességét illetően.

Egy nagy zöldmezős beruházásnak nem csupán a támogatásintenzitás számít, hanem az is, hogy a munkaerő megfelelő minőségben, elérhető áron álljon rendelkezésre. Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy az elmaradottabb régióit tudja fejleszteni, ezért is fontos a beruházókat a helyi felsőoktatási intézmények, szakiskolák irányába terelni. Ezzel nem csak az adott pillanatban meglévő munkaerőigények elégíthetők ki, hanem évekre előre tudnak tervezni. Kezd elterjedni a duális szakképzés - amelyet német mintára vezettünk be - és egyre több cég gondol proaktívan a jövőjére és az ezzel kapcsolatos képzési feladatokra, már maguktól is felveszik a kapcsolatot a közép- és felsőoktatási intézményekkel. A felsőoktatási intézmények vezetői pedig egyre gyakrabban a cégek igényeit számításba véve gondolkodnak.

- A General Electric ezerfős szolgáltatóközpont-bővítéséhez lesz állami támogatás?
- Amíg nincs hivatalos bejelentés, addig nem tudunk tájékoztatást adni a projektekről, az adatok nem publikusak.

- A kormány már jogszabályban is rögzítette, hogy a munkahelyteremtés szempontjából fontosak a szolgáltatóközpontok (ssc). Lesz-e arra állami program, hogy ezeket a központokat a vidéki városok felé orientálják?
- Egy friss példa már most is van arra, hogy egy ssc nem a fővárost választotta: a szaúdi székhelyű Sherbiny Holdings új beruházását, amely nagyszabású olaj- és földgázipari projektek műszaki tervezési feladatainak ellátásához létesít szolgáltató központot, Gödöllőre telepíti.

- Gödöllő azért erősen Budapest vonzáskörzetének számít.
- Amikor egy cég egy ssc létrehozásáról dönt, számukra nagyon fontos, hogy azonnal rendelkezésre álljon a szükséges 50-100-200-300 diplomás, nyelveket beszélő munkatárs, őket legkönnyebben Budapesten és környékén tudják elérni.

- Hány cég számíthat még arra, hogy stratégiai partnerségi megállapodást köthet a kormánnyal?
- A kormány jelenleg 55 stratégiai partnerrel írt alá stratégiai együttműködési megállapodást. A szám valószínűleg már nem fog a közeljövőben túlzottan emelkedni, mert nem szeretnénk, ha a megállapodás értéke csökkenne. Kiemelném, hogy a stratégiai partnerek és a kormányzati oldal részvételével munkacsoportok alakultak a bizalomépítés, a folyamatos párbeszéd és információáramlás elősegítésére. Az eddigi eredményekre építve próbálunk további beruházási lehetőségeket feltárni, feltérképezni, hogy az állami, önkormányzati, oktatási együttműködés hogyan teljesít, miképpen lehet még többet tenni az adott területen. A stratégiai partnerek egyébként nem kapnak külön adókedvezményt, viszont rendelkezésre áll a rendszeres konzultáció lehetősége. Azt már most tudjuk, hogy pozitívak a visszajelzések a HIPA egyablakos szolgáltatásáról: a befektetők örülnek, hogy nem kell több minisztériumot végigjárniuk, hanem egy helyen minden segítséget, információt megkapnak.