A magyar gazdaság villamosenergia-igénye a válság óta is növekedett, miközben a hazai termelés radikálisan csökken, tavaly már az import a teljes fogyasztáson belül 32 százalék volt - mondta Aszódi Attila, Paks 2 kormánybiztosa Napi.hu és a Noguchi Porter Novelli Hungarian Energy Investor Forum 2015 konferenciáján. A magas import oka, hogy a termelésből kiszorultak a hazai gázerőművek a magas gázárak miatt, így ma a hazai termelésben a paksi atomerőmű és a mátrai erőmű vált meghatározóvá. Az EU-ban a magyar a harmadik legnagyobb energiaimportú gazdaság, a legnagyobb importforrásunk Ukrajna, Csehország és Lengyelország. Ráadásul mindegyik forrásból szénerőművi áramot vásárol Magyarország - ám ezen erőművek a magas szé-ndioxid-kibocsátás miatt hosszú távon nem lehetnek versenyképesek. Emiatt botorság hosszú távon ezen szénerőművekben bízni, vagyis más források után kell nézni - mondta Aszódi.

Szavai szerint 2040-ig közel 7300 megawatt (MW) új kapacitásra van szüksége a magyar villamosenergia-szektornak, ebből 3100-3500 lehet nagyerőmű, a többi megújuló kapacitás. A magyar villamosenergia-termelés 60 százaléka szén-dioxid-mentes, míg a példa Németországban ez az arány 39,3 százalék - vagyis a magyar energiatermelés zöldebb, mint a német. Ennek része a paksi atomerőmű, illetve a Paks 2-projekt - mondta Aszódi.

A 2014. januári államközi megállapodás keretében két 1200 megawatt kapacitású blokk épülne a jelenlegi 4 darab 500 MW-os blokk kiváltására. A két új blokkhoz 20 évig szállít az orosz fél fűtőanyagot és a tárolásban is részt vesz. A teljes projekt költsége 12,5 milliárd euró, ebből az orosz fél 80 százalékot hitel formájában finanszíroz. Aszódi szerint a Paks 2 hosszú távon versenyképes energiával képes ellátni az országot. Magyar oldalon követelmény volt, hogy nyitott megismerhető legyen részelemek költsége.

A hitel első részét 2026 márciusában kell visszafizetni - eddigre működni kell az első blokknak. A biztonsági követelmények rendkívül szigorúan szabta meg a magyar fél - a paraméterek száma meghaladja a 11 ezret. A nukleáris energia jól készletezhető, így nem függünk az energiaforrásoktól vagy azok megszakadásától, ezért ellátásbiztonsági szempontból nem hasonlítható össze a többi technológiával - fogalmazott Aszódi.

Emiatt kellett titkosítani

A parlament két napja fogadta el a Paks 2 törvényt, de Aszódi szerint nem a lényeg, hanem a 30 éves titkosítás kapott nagy figyelmet. A projektörvény rögzítette a beruházási struktúrát, illetve annak feltételeit, hogy magyar munkaerő is bekapcsolódjon az építkezésbe. Kétségkívül korlátozza az adatok körének egy részének megismerhetőségét, hogy a folyamatos adatigénylés ne akadályozza a projekt megvalósulását - mondta Aszódi. A kormánybiztos ugyanakkor leszögezte: minden környezetvédelmi adat nyilvános lesz a jövőben is.

Az engedélyezési folyamatok is megváltoztak: a jelenlegi hat hónap helyett 15 hónapra nő az engedélyezési eljárás ideje, de ez akár 27 hónapra is meghosszabbodhat a biztonsági kérdések megvizsgálásához. Hamarosan kezdőnek a paksi telephelyvizsgálatok, egy Szentpétervár mellett működő erőmű terveit adaptálják a magyar viszonyokra. A következő években még a tervezésről szól , az építkezés 2018-ban kezdődhet, a blokkok 2025 végére léphetnek üzembe. A környezetvédelmi előkészítés jegyében több közmeghallgatás lesz, eddig tíz ország jelezte, hogy ebben részt kíván venni.

A tétlenkedésnek óriási kockázatai vannak, a mai energiamixben - a mátrai ligniterőművet leszámítva - egyedül a paksi atomerőmű versenyképes, ami biztató a jövőre nézve is. Jelenleg azzal számolunk, hogy a 2032-2037-ig termelnek a paksi blokkok, ám ebben is van kockázat - nem biztos, hogy minden blokk kiszolgálja az 50 éves üzemidejét - vélekedett Aszódi. Az európai energiatermelés komoly átalakulásban van: törnek fel a megújulók, ám jelentős atomerőművi kapacitások esnek ki Németországban következő 15 évben. Paks 2 akkor kezdheti meg a termelést, amikor nagy kereslet lesz alaperőművekre - mondta Aszódi.