Az Orbán-kormány az erős állam mellett egyre inkább a vállalkozások állami felvásárlásban látja a jövőt, pedig az állam vagyonkezelése bőven viszi a pénzt - ez derül ki a 2014-es büdzsé vagyonkezelési fejezetéből. A jövő évi költségvetés 150,3 milliárd forintos vagyonkezelési költséggel számol, illetve 183,2 milliárdos bevétellel terveznek. Látszólag tehát minden rendben van, ám a bevételi oldalon 120 milliárdot a digitális átallással felszabaduló frekvenciák értékesítéséből remélik.

E bevétel nélkül vaskosan veszteséges volna a vagyonkezelési mérleg, ráadásul iparági becslések szerint a 120 milliárdos terv túlzó, a reális ár inkább a százmilliárdhoz lehet közelebb.

További veszély, hogy a 120 milliárd forint bőven meghaladja a GDP 0,1 százalékát, mégpedig a büdzsét 2,9 százalékos  GDP-arányos hiánnyal fogadták el. Ez azt jelenti, hogy ha megcsúszik a koncessziós pályázat - ahogy erre volt példa már az elmúlt években - és nem érkezik be a tervezett bevétel, akkor az egész büdzsé borul, így évközi kiigazítás kellhet ahhoz, hogy Magyarország ne kerüljön vissza a túlzottdeficit-eljárás (edp) alá.

A kormány mindemellett 2 milliárd forintos egyszeri koncesszióbevételt tervez a vidéki kaszinónyitási jogok eladásából nem sokkal azután, hogy nemzetbiztonsági okokból megtiltotta a félkarú rablók üzemeltetését. A tervek szerint jelenleg működő három kaszinó mellett további 9 nyithatna meg vidéki városokban.

Csak a Szerencsejáték Zrt.-ben bízhatnak

Szolid osztalékbevételekkel is számol a kormány, hisz a 28,5 milliárdos tervből tíz milliárdot az Magyar Villamos Műveknek Zrt.-nek kell előteremtenie, 8,5 milliárdot remélnek az állami szerencsejáték-monopóliumtól, egymilliárdot pedig a a légiirányításért felelős HungaroControl Zrt. hoznat - és ezzel véget is ér a lista, ami a többségi állami cégeket jelenti. Sem a Magyra Posta Zrt., sem közlekedési cégek, sem a szolgáltató vállaaltok nem termelnek érdemi profitot. Természetesen fizetnek a tőzsdei cégek, így az állami részesedés után a Mol Nyrt., a Richter Nyrt. és az OTP Nyrt. fizethet osztalékot a közös kasszába. A gyógyszergyárban az államnak 25 százalékos részesedése van, ezután remél 3 milliárdos osztalékot. Ezzel szemben a Richter-részvényekre beváltható, jövőre lejáró kötvények kamataira 10,3 milliárdos kiadást terveznek - tehát 2014-ben a Richter-részesedésen vaskosan bukik az állam, igaz, ez a bukta több évvel ezelőtti kormányok döntésére vezethető vissza. Mivel több mint 700 millió euró értékű kötvénycsomagról van szó, minden bizonnyal tovább görgetik, azaz meghosszabbítják majd visszafizetés helyett.

Osztalékbevételi terv a 2014-es költségvetésben (milliárd forint)
Állami tulajdon (%)
Bevételi terv
MVM Zrt.99,910
Szerencsejáték Zrt.1008,5
Mol Nyrt.21,26
Richter Nyrt.253
OTP Nyrt.0,08
HungaroControl Zrt.1001
Összesen28,58
Forrás: költségvetés


Az osztalékokhoz mérhető bevételt hozhat a széndioxid-kvóták értékesítése - legalábbis a büdzsé 18,5 milliárd forintot remél a kormány, ami közel kétszerese az idei bevételnek, mivel jóval több kvóta értékesíthető. Az ingatlanértékesítésekből 8 milliárdot terveznek, ebből hatot az amúgy adóbevételekből épülő ferencvárosi stadion eladható telekrészeiből remél beszedni a kormány. A telket a tervek szerint nyilvános árverésen értékesítik, így javul a stadionberuházás szaldója, hiszen a projekt összesen 8,3 milliárd forintot emészt fel 2014-ben.

A bedőlt lakások viszik a pénzt, de jut Tokajba is

Mint az látható, az egyszeri értékesítésekből  származó bevételeket nem számítva mintegy 52,4 milliárd forintos vagyonkezelői (osztalék, bérleti) bevétellel számol a kabinet. A kiadási oldalon 150,3 milliárd forint áll, amiből a legnagyobb falat az Nemzeti Eszközkezelő Zrt. finanszírozása. Az állami lakáskezelő cég 2014-ben a tervek szerint 37 milliárd forint értékben vásárolhat a bedőlt devizahitelesek lakásiból. (A program keretében az eszközkezelőhöz kerülnek azon ingatlanok, amelyeket a piacon nem sikerül értékesíteni.) Az MNV Zrt. további 11,1 milliárd forintért vásárolhat ingatlanokat - ezek az ügyletek szerepel a fradi stadion építése, illetve 2,8 milliárdért két irodaház beszerzése, amely 800 fő elhelyezésére alkalmas.

További 22,7 milliárd forintot fordíthat a két állami vagyonkezelő - a magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt - vállalti felvásárlásokra. A célkeresztben a viziközműcégek vannak, csak 11 milliárdot terveznek a már állami tulajdonban lévő regionális vízművek feltőkésítésére, miközben a másik oldalon a csökkenő rezsidíjak miatt ezen cégek működése megnehezül. A tartósan veszteséges Tokaj Kereskedőház Zrt. a tervek szerint az idei 1,5 után jövőre újabb 1,5 milliárdos tőkeemelést kaphat, amit a technológia megújítására, "erőforrás allokációra, készletvásárlásra - befektetésre valamint új termékek fejlesztésére és piaci bevezetésére. fordíthatnak" (Az állami borház 2009-2011 között évi pár tízmilliós nyereséget termelt, amit vaskosan ellensúlyoz a 2012-es 2,7 milliárdos veszteség.)

Tízmilliárd működésre ügyvédekre

Épül még 2014-6,2 milliárdért Holokausztközpont, 1,1 milliárd juta a milánói világkiállítás magyar pavilonjára, 5,5 milliárd a Nemzeti Filmalap támogatására, 9,3 milliárd pedig környezeti kárenyhítésre. A költségvetési kiadások között szerepel még 2,3 milliárd forint tanácsadókra és ügyvédi díjakra, amiből csak a nagy értékű festmények tulajdonjogáért folyó Herzog-per ügyvédi költsége 700 millió forintot tesz ki

A költségeket tovább növeli az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 7,4 milliárdos és az Magyar Fejlesztési Bank vagyonkezelési működésének 600 milliós kiadása, vagyis az állami vagyonkezelés összesen 8 milliárd forintos működési költsége.