Ezért veszélyes Magyarország számára a további kamatvágás - így látja a jegybankár

- Mennyire van kényelmes helyzetben az MNB monetáris tanácsa (MT)?

- Alapvető feladatunk az árstabilitás és a pénzügyi rendszerek stabilitásának biztosítása. Ha mindkét cél teljesül, akkor lehetőség nyílik rá, hogy eszközeinkkel a kormány gazdaságpolitikáját támogassuk. Most pedig ez a helyzet. Egyrészt az infláció ugyanis alacsony és a teljes előrejelzési horizontunkon várhatóan alacsony is marad. Másrészt a pénzügyi stabilitással kapcsolatban sem látok különösebb kockázatokat. A jegybank stressztesztjei is azt mutatják, hogy egy extrém szituációban is csak mintegy 100 milliárd forint addicionális tőkeigény jelentkezik a bankszektor egészében, ez pedig kezelhető kockázatot jelent.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Nem katasztrófa, hogy a dolog jobban alakult, mint vártam

- A kamatdöntő ülések jegyzőkönyveiből kiderül, hogy ha Önön múlott volna, akkor jelenleg 3,35 százalékon állna az alapkamat. Miben lenne most más ez a helyzet?

- A kamatdöntésnél alapvetően két mérlegelési szempont ütközik egymással. Az egyik a belső, az országspecifikus mutatók alakulása, másik pedig a külső, a nemzetközi környezet. Az előzőek közül akár a költségvetési hiány, a GDP-növekedés, az államadósság vagy az infláció alakulását nézzük, a helyzet megnyugtató. E szempontból megértem a tanács többségét: ők az agresszívabb kamatcsökkentés mellett tették le a voksot.

Én - részben a szakmai múltamból fakadóan - kissé óvatosabb vagyok és azt gondolom, hogy a nemzetközi környezet hangulatváltozásai komolyan érintik a magyar gazdaság kockázati megítélését, emiatt egy óvatosabb kamatpályát gondoltam volna optimálisnak. De nem élem meg katasztrófaként, hogy a dolog jobban alakult, mint ahogy azt az én félelmeim indokolták volna.

Ha baj lesz, nagy emelés kell

- Egyesek szerint az is a minél alacsonyabb kamatszint mellett szól, hogy ha szükséges, akkor kisebb mértékű hirtelen szigorítás is elég lehet.

- Visszagondolva 1998-ra, 2003-ra vagy 2011-re, azt látjuk, hogy amikor komolyabb piaci turbulencia jelentkezik, akkor nem elég a kisebb szigorítás, agresszívabban, száz bázispontokat kell emelni. Ezek közül a 2011. november-decemberi kétszer 50 bázispontos emelésnél az árfolyamváltozásból látszott, hogy ekkor szigorítás nem lett volna elég, ha a kormány nem jelenti be az IMF-fel és az Európai Bizottsággal (EB) való tárgyalások megkezdését.

Az pedig, hogy nálunk ilyen alacsony az alapkamat, az részben megjelenik a pénzügyi sérülékenységben. A forint a legvolatilisabb deviza a régióban - ezt jelzik például az ukrán eseményekre adott piaci reakciók is. Ráadásul az árfolyam a gyenge irányba jellemzően nagyobb mértékben mozdul el, mint amikor javul a helyzet és erősödés van.

- Viszont az MNB-nek nincs árfolyamcélja.

- Nincs. Pontosabban indirekt árfolyamcélja van: akkor kerülünk döntési helyzetbe, ha az árfolyam változása már az inflációra is hat.

Veszélyforrások: Ukrajna, Törökország és a Fed tapering váratlan alakulása

- Bár az utóbbi hetek magyar makroadatai alapján a következő, április 29-i ülésen kamatmeghatározó ülésen a piac újabb 10 bázispontos vágást vár, az így kialakuló 2,5 százalékos magyar kamatszint már utolérné a lengyelt. Nem túlzás ez?

- A lengyelek hitelminősítése három fokozattal jobb, mint a magyaroké. Ha mi ugyanazokat a hozamokat ajánljuk, mint a lengyel állampapírpiac, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a befektetők átcsoportosítják eszközeiket a lengyel piacra. Csak ismételni tudom, hogy a nemzetközi piaci hangulat komoly befolyással lehet a kockázatok megítélésére. Ha pedig mi a vágással tovább megyünk, tovább fokozzuk a kockázatokat.

- A Fed taperingje eddig nem rengette meg a magyar gazdaságot, egyelőre az ukrán helyzet sem okoz nagy problémákat, az európai konjunktúra pedig lassan, de biztosan erősödik. Ön is ennyire pozitívnak látja az összképet?

- Nem élném meg tragédiaként, ha az aggályoskodásom indokolatlanná válna. Véleményem szerint a Fed szigorítását már beárazta a piac. Az pedig mellettünk szól, hogy a fejlődő piacok között kevés olyan ország van, ahol olyan erős a külső finanszírozási képesség, mint Magyarországon - ez nálunk a GDP 7 százaléka körül jár. Emellett stabil a fiskális helyzet is.

Azonban bármikor bármi történhet a piacon, és mi - egy nyitott, viszonylag magas adósságállománnyal és külföldi kitettséggel rendelkező országként - fokozottan ki vagyunk téve a történések következményeinek. Így eszkalálódhat az ukrán helyzet, de Törökország sem a "legbiztonságosabb paradicsom" jelenleg. Emellett a tapering váratlan alakulása is meglephet minket.

- A monetáris tanács több nyolc tagja menyire fogékony az Ön érveire?

- A kamatdöntések során az MT-n belül konstruktív vita folyik, ahol mindenki elmondja a saját érveit.

- És mivel foglalkoznak a havi nem kamatmeghatározó üléseken?

- Sok minden mással. A kamatdöntés ugyanis a tanács feladatainak csupán egy kis részét jelenti. Az üléseken szó van többek közt a monetáris eszköztár bővítéséről, a devizatartalék szintjéről és a növekedési hitelprogramról (nhp) - szóval kitöltjük a rendelkezésre álló időt.

A devizatartalékból néhány miliárd euró elkölthető

- Minden szigorú szabálynak bőven megfelel a magyar devizatartalék jelenlegi 36 milliárd eurós szintje. Mekkora összeget és milyen célra lehetne a felesleges állományból fordítani?

- Az MT célja, hogy a devizatartalékok szintje biztonsággal meghaladjanak minden releváns mutatót. A befektetők is azt szeretik, ha egy ország e szempontból is biztonságban van. Az e feletti részhez, a "fölösleghez" az MT döntése alapján hozzá lehet nyúlni. A fontos, hogy a lépés a kormány gazdaságpolitikáját segítse vagy az ország sérülékenységét csökkentse.

- Mekkora összeg jöhet szóba?

- Néhány milliárd euró.

- A célok között szerepelhet egy újabb devizaadós-mentés?

- Nem ismerem a kabinet ez irányú terveit. Az MNB nincs bevonva a gondolkodásba. Véleményem szerint a költségvetés és a bankrendszer is már sok terhet vállalt az eddigi mentőcsomagokkal. Az árfolyamgát kiszélesítése pedig kedvező megoldás lehet - különösen, ha sikerül szélesebb körben elmagyarázni a működését. Emiatt nem nagyon gondolom, hogy ilyen célra a devizatartalék egy részére szükség volna.

A bankok és a kormány testbeszédéből azt veszem ki, hogy mindkét fél a devizahitelek fokozatos kivezetésében érdekelt. Ehhez pedig nem feltétlenül szükséges a devizatartalék. Úgy tudom, hogy a kormány bizonyos állásfoglalásokra vár, majd ezek ismeretében dönt.

Újra leülhetnének a bankok és a kormányzat

- Milyen állapotban van a magyarországi bankszektor?

- A külföldi tulajdonosok elkötelezettségének is köszönhető, hogy pénzügyi stabilitási szempontból nem látszik különösebb aggály. A magyarországi bankrendszer stabil, tőkeerős és likvid. A bankrendszerrel a gond az, hogy nem indult be a hitelezés a gazdaság élénkítéséhez kívánatos mértékben.

A nhp azt bizonyította, hogy a kkv-k oldaláról van hitelkereslet. Bízom abban, hogy a következő időszakban elindul a közeledés a kormányzat és a bankszektor között, a jobb közös együttműködés feltételeinek kialakítása érdekében.

- Az előző ciklusban is volt közeledés, majd jöttek a különadók.

- Akkoriban a bankadót átmenetinek szánta a magyar kormány, ám az EB reakciója azt volt, hogy a túlzottdeficit-eljárás keretében az ideiglenes tételeket nem veszik figyelembe. Emiatt született az a döntés, hogy a bankadó marad, egészen addig, amíg a gazdaság állapota lehetővé teszi a kivezetését.

- Különösen méltánytalan a 2009-es bázis megtartása.

- Valószínűleg a bankoknak ezzel és a tranzakciós illetékkel kapcsolatban is kifogásuk van. Emiatt is remélem, hogy sikerül közös platformot találni a kormány és a bankszektor között, és végül mindkét fél megtalálja számítását: a bankok tudnak nyereségesebben működni, miközben a gazdaságpolitikai célok is teljesülnek.

- Az nhp I. keretében tavaly gyorsan elkelt 701 milliárd forint értékű kedvezményes hitel. Most fut az nhp2 első, 500 milliárd forintos kerete, ám sokak szerint egyre valószínűbb, hogy csak az év végére merül ki. Ön hogyan látja?

- Kevés információ áll még rendelkezésre. Eddig mintegy 90 milliárd forintra volt szerződéskötés az nhp2 keretében. Hozzá kell azt tenni, hogy egyrészt az nhp II.-ben jóval szigorúbbak a feltételek, mivel új beruházásokat szeretnénk támogatni ezzel a konstrukcióval, másrészt időben is rugalmasabb ez a facilitás, harmadrészt pedig egy új projekt elindításhoz hosszú hónapok kellenek. Összességében azt várom, hogy az nhp II. az idei második negyedévtől vagy még később kezdhet felpörögni és az utolsó negyedév lesz a legerősebb.

A keret várható kihasználtságát nem tudom megbecsülni. Az nhp nem kényszer, hanem egy olyan eszköz, amellyel az MNB hozzá kíván járulni a kormány gazdaságpolitikájának érvényesüléséhez. Az MT havonta kap tájékoztatást arról, hogy áll a program.

Jövőre érkezhet az első felminősítés

- Mikor lesz Magyarország a nagy nemzetközi hitelminősítőknél újra a befektetésre ajánlott kategóriában?

- Ez a kérdés nekem személy szerint is régi fájdalmam. Úgy gondolom ugyanis, hogy Magyarország már most is megfelelne a befektetési kategóriának. A hitelminősítők való találkozóimon sokszor azt láttam, hogy csak keservesen tudnak érveket előszedni amellett, hogy mi még mindig túl sérülékenyek vagyunk és még nem elég érettek a befektetési kategóriára.

Ha összehasonlítjuk az ország gazdasági helyzetét 2009-2010-zel, amikor még befektetési minősítésünk volt, akkor különösen nehéz az érvelésüket elfogadni. Előrelépni viszont azért is nehéz lesz, mert a minősítők előszeretettel hasonlítják össze az azonos besorolás alatt lévő országokat. Mivel Magyarországon a velünk egy megítélés alá eső, azaz befektetési kategóriába nem tartozó országokhoz képest magas az államadósság aránya, könnyen mondják azt: az ország sérülékeny, marad ebben a kategóriában függetlenül attól, hogy az EU-ban és az eurózóna országaiban is átlagosan a miénknél magasabb, és emelkedő trendet mutat a GDP-arányos államadósság szintje. Ma úgy látom, hogy a jelenlegi besorolásból elég nehéz lesz "kivackolódni". Pozitív viszont, hogy az S&P március 28-án negatívról stabilra javította a magyar kilátásokat, így legalább a további leminősítéstől nem kell tartanunk. Abban bízom, hogy egy-két éven belül felminősítenek minket és a befektetési kategóriába kerülünk - akár már jövőre.

- Mit lehet kezdeni az egyelőre alig csökkenő bruttó államadósság-rátával?

- Ez egy borzasztóan nehéz folyamat, ráadásul nálunk magas az adósság devizaaránya is. Bár a GDP-arányos ráta nem olyan mértékben csökken, mint ahogy azt a kormány 2010-ben elképzelte, de a tendencia javuló - ezt a Valutaalap és Brüsszel is elismerte. Mivel sok más országban a mutató romlik, a kis magyar javulást komoly eredménynek tartom.

- Milyen gyakran jelentkeznek be külföldi elemzők az MT-hez konzultációra?

- Komoly érdeklődés van Magyarország iránt, ahogy én látom, a külföldiek szeretik a magyar sztorit, szívesen és sűrűn jönnek. Vagy azt mondják, hogy valakivel szeretnének találkozni a tanácsból, vagy megnevezik az illetőt. Általában az MT-tag és az MNB szakértői együtt ülnek le a befektetőkkel.

- Ha Önön múlik, mikor fizethetünk legkorábban euróval?

- Egyrészt az EU-csatlakozáskor vállaltuk, hogy bevezetjük az egységes európai devizát. Másrészt viszont akkor érdemes ezt meglépni, ha a magyar gazdaság már elég erős és versenyképes lesz, hogy a bevezetés ne jelentsen hátrányt. Hogy ez mikor következik be, az most még nem látszik. Nincs semmi olyan sürgető tényező, ami a gyors euróbevezetésre sarkallna minket. Ráadásul a mostani turbulens időkben hasznos a saját deviza az alkalmazkodáshoz.

- Az MT-ben bármilyen szinten feltűnt-e, hogy országgyűlési választások voltak?

- Nem. A jegybank definíciószerűen független intézmény. Nem tapasztaltam azt, hogy a kormány részéről bármilyen elvárást támasztott volna az MNB-vel szemben. A választások a tanács munkáját nem érintették.

- Az utóbbi 2-3 évben minden gazdasági konferencia konklúziója az volt, hogy a cégvezetők a kiszámíthatóságot és a bizalmat hiányolják a gazdaságból. Ön szerint azzal, hogy az eddigi kormány - biztos többséggel - újrázhat, az erősítheti-e a kiszámíthatóságot?

- Született optimista vagyok, ezért bízom benne. Az előző négy év arról szólt, hogy fiskális szempontból rendbe kell tenni az országot, a kormány ennek rendelt alá sok mindent. Mára elértük azt, hogy ilyen szempontból nagyjából rend van. A kabinet is bejelentette, hogy most már a növekedésre fokuszál, valamint a jövőben az uniós források 60 százaléka gazdaságfejlesztésre megy. Ebből számomra az olvasható ki, hogy a kormány most már nagyobb figyelmet fordít a gazdaságra. Így nagyobb eséllyel juthatnak majd el a vállalkozók üzenetei is a kabinethez.