Az MKB-védőhálóról szóló bejelentés azért lehetett meglepő, mert az állami tulajdonszerzés szeptember végi közlésekor egyrészt arról volt szó, hogy az eladó Bayerische Landesbank 270 millió eurós tőkerendezést hajt végre a bankban. Ez és a magas tőketartalék elegendő arra - közölték akkor -, hog az elkövetkező átmeneti időszak esetleges veszteségeit fedezze. Október végén pedig ismét azt közölte az MKB, hogy stabil a tőkehelyzete, a tőkeemelés megfelelő tartalékot nyújt a devizahiteles-pervesztésekből eredő elszámolási terhek fedezésére.

A tranzakció előtt az MKB-t az MNB világította át. Ehhez képest Lázár János a Figyelőnek adott interjúban azt mondta, hogy az MKB egy rosszul vezetett, szétlopott bank volt, most az a feladat, hogy talpra állítsák. Szerinte azt még nem lehet megmondani, hogy a konszolidáció többe kerül-e, mint amennyit az anyabank beletett tőkepótlásként az eladáskor.

Szeptemberben azt is hangsúlyozták,hogy az új tulajdonos részéről tőkeemelés nem szükséges, az MKB átalakítása nem terheli az államot és az adófizetőket. Most már csak az a kérdés, hogy az MNB segítsége akkor minek számít és mi szükség van erre. Azt persze értjük, hogy az MNB pénzéből könnyebb költeni, mint a költségvetés kasszájából, hiszen nincs felette például parlamenti kontroll. (Mielőtt valaki azzal érvelne, hogy az MNB nem az állam, idéznénk Matolcsy György jegybankelnök korábbi szavait: "a jegybank az állam része, nem független Magyarországtól, a magyar emberektől".)

További részleteket a csütörtöki Orbán-Matolcsy-bejelentésről itt olvashat.