A pénteki közlés szerint a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztítva 6,7 százalékkal emelkedett éves bázison, amely az elmúlt 9 hónap legmagasabb adata. Utoljára tavaly júliusban mért ennél magasabb (6,8 százalék) értéket a KSH.
Ezen belül az egyes kiskereskedelmi szektorokban is felélénkült a forgalom. Az élelmiszer jellegű és vegyes termékeket árusító üzletekben - amelyben a dohányboltok nem szerepelnek - 4,2 százalékos volt a növekedés. Ez nem számít rekordnak, hiszen februárban ugyan ekkora volt a növekedés, tavaly nyáron pedig még magasabb, mégis kiemelkedik az elmúlt 12 hónap "mezőnyéből".
A nem élelmiszerek forgalma ugyanakkor 15 havi rekordot döntött 11,3 százalékos növekedéssel. Erős volt a ruházati cikkek és a bútorok kiskereskedelmi forgalmának növekedése.
A kiskereskedelem növekedése azért is figyelemreméltó, mert áprilisban a korábban szárnyaló üzemanyag-forgalom 3,5 százalékkal nőtt, amely az egyik leggyengébb adat az elmúlt 20 hónapban, vagyis a benzinkutak kevésbé tudták húzni a szektort.
Az adatok azért is érdekesek, mert idén márciusra esett a húsvét, míg tavaly áprilisra, vagyis idén az április még a tavalyi magasabb fogyasztású bázist is túlszárnyalta.
Nem lehet mindent a vasárnapra fogni
A kormány egyfelől a legjobb pillanatban döntött tavaly a boltzár bevezetéséről, ugyanis a reálbérek emelkedése miatt borítékolható volt, hogy nem esik vissza a kiskereskedelmi forgalom. Emellett a benzinárcsökkenés is milliárdokat hagyott az emberek zsebében, amelyek egy része szintén boltokban landolt.
Ezek a tényezők most is hatnak a kiskereskedelmi forgalomra, így pontos képet majd hosszabb adatsorok birtokában lehet kapni a törvény eltörlésének hatásáról.