Szijjártó Péter külügyminiszter rendkívüli külügyminiszteri sajtótájékoztatón jelentette be, hogy konzultációra hazarendelte a Hollandiába akkreditált magyar nagykövetet a holland nagykövet lapinterjúja miatt. A külügyminiszter úgy értékelte a lépést, hogy határozatlan időre megszakítottuk a nagyköveti szintű kapcsolatot Hollandiával. Az ügyvivői szintű kapcsolat marad - írja az Index.
A magyar külügy által kifogásolt interjúban a távozó holland diplomata, Gajus Scheltema többek között azt mondta, hogy az uniós pénzekkel a magyarországi korrupciót támogatják, szerinte ezért szigorítani kéne a forráselosztás felügyeletén. Szijjártó vélhetően nem ezen a kijelentésen háborodott igazán fel, hanem azon, hogy nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy "a muszlim terroristá ugyanolyan elv mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány". A külügyminiszter ugyanis leginkább erre reagálva nyilatkozott úgy tegnap, hogy nem tűrik, hogy sértegessék a magyar embereket, és a diplomata nem szívesen látott vendég Magyarországon.
Fontos gazdasági partnereknek üzenünk hadat
Hollandia és Magyarország között élénk kereskedelmi kapcsolatok vannak: az importpartnereink közül a hetedik legintenzívebb volt velük az áru- és szolgáltatásforgalom tavaly. Ez azt jelenti, hogy több terméket hozunk be onnan, mint az Egyesült Államokból, vagy a jóval fontosabb partnernek tartott Oroszországból. A KSH adatai szerint 2016-ban mintegy 1270 milliárd forintot tett ki az adat, ez a teljes hazai behozatal majdnem 5 százaléka. Összehasonlításképpen a legfontosabb partnerország, Németország esetében ez 24,6 százalék volt.
A KSH adatai szerint 913 milliárd forintnyi terméket és szolgáltatást vásárol fel tőlünk Hollandia. A megközelítőleg hasonló értékekkel a legtöbb évben a 11-12. legfontosabb felvevőpiacnak számítanak a magyar külkereskedelemben.
A most előállt új helyzetben miként alakulhatnak a kétoldalú kapcsolatok? Ezt a kérdést tettük fel a Magyar-Holland Kereskedelmi Kamara első emberének. Sem Kibédi Varga Loránt, sem a kamara más vezetője nem kívánt nyilatkozni az ügyről.
Több tucat holland világcég van jelen a magyar piacon
A brit-holland Royal Dutch Shell a MOL után a második legnagyobb benzinkúthálózatot üzemelteti az országban. Az Unilever a vegyiparban és élelmiszeriparban az egyik piacvezető. A Heineken - amely a közelmúltban a Csiki sörrel folytatott jogvitája lévén került összetűzésbe a kormánnyal - a Soproni sörgyár tulajdonosa. A háztartási szórakoztató elektronikai iparban érdekelt Philips hagyományosan nagy befektetőnek számít. A FrieslandCampina Hungaria az élelmiszeriparban számít nagy játékosnak. A biztosítási szektorban az NN Biztosító, a bankszakmában az ING Bank, a személyzeti tanácsadói üzletágban pedig a Randstad játszik jelentős szerepet. Egy sor ingatlanfejlesztő számít hollandnak, függetlenül attól, hogy mögöttük többnyire izraeli cégek állnak. És, akkor még nem beszéltünk a KLM, Holland Királyi Légitársaságról, amely az AirFrance-al közösen a ferihegyi reptér egyik legjelentősebb partnere.A Magyar Nemzeti Bank 2015-ös jelentése szerint a második-harmadik legnagyobb külföldi közvetlen befektető Hollandia és Luxemburg (a két ország együttes említése azért is fontos, mert sok a közös tulajdonú cég.) Igaz, a legnagyobb nem követlen befektetők (hitelezők, rövid lejáratú, illikvid invesztorok) között nincsenek az első ötben, az Németország, az Egyesült Államok, Izrael, Ausztria és Franciaország.
Az Egyesült Államokkal egy kalapban
Önmagában még korai lenne a gazdasági viszony felborulásáról beszélni, noha a nagykövetségek a legfontosabb gazdasági közvetítők az országok között. Vagyis, ha egy holland cég például befektetne Magyarországon, akkor azt a külképviseletén keresztül indíthatja meg. A nagykövetek ebben folyamatban fontos szereplők, akiknek inkább van bejárásuk a magyar minisztériumokba, mint egy attasénak.
Azonban a fontos partnereket azonban így is fogadják Szijjártóék, főként, hogy a külgazdaság javítása a miniszter számára kiemelten fontos terület. Az pedig nem példa nélküli, hogy ügyvivői szinten kell egyeztetni egy fontos gazdasági vagy katonai partnerrel: jó példa erre az Egyesült Államok, ahol az elmúlt öt évben inkább voltak diplomáciai ügyvivők, mint nagykövetek. Az idén távozó Colleen Bell helyére például nem neveztek ki új vezetőt, feladatait David J. Kostelancik ideiglenes ügyvivő vette át.
A címlapképen Áder János köztársasági elnököt üdvözli Hugo Gajus Scheltema, Hollandia budapesti nagykövete. Az államfő előadást tartott a hazánkba delegált diplomatáknak a klímavédelemről tavaly februárban. Forrás: MTI Fotó/Kovács Tamás