- A Magyarországon jelen lévő brit vállalatokat úgy tűnik, kiemelten sújtják az ágazati különadók. Született-e valamiféle brit összefogás amely nyomást gyakorolna a döntéshozókra, vagy elfogadták azon az alapon, hogy az Egyesült Királyságban is megszorítások vannak?
- A Brit Kamara tagvállalatai, illetve a szektorok, ahol jellemzően meghatározó brit vállalatok is jelen vannak Magyarországon (energiaipar, kiskereskedelem, telekommunikáció), felülreprezentáltak az ágazati különadóval érintett területeken.
Azon a brit összefogáson azonban, vagy sokkal inkább konzisztens kommunikáción, amely a jogi környezet kiszámíthatóságát célozza, ez a helyzet mit sem változtatott, sőt, erősített. A befektetői bizalomnak nem az egyetlen meghatározó, bár nyilván el nem hanyagolható tényezője az adózási környezet. Legalább annyira meghatározó az, hogy egy-egy adórezsim mennyire kiszámítható, mennyire és hogyan lehet vele közép- és hoszú távon kalkulálni, és milyen egyeztetések előzik meg annak bevezetését. Azaz nem csak az a kérdés, hogy mennyi, hanem az, hogy hogyan és meddig mennyi.
Az elmúlt időszak igényelt gyors és határozott megoldásokat, ugyanakkor tartósan nem lehet válságüzemmódban működni. A Brit Kamara és az általa képviselt vállalatok szívesen vesznek részt egy ágazati, kis- és nagyvállalati, versenyképességi stratégia formálásában, ami szükséges ahhoz, hogy a még akár rövidtávon kiigazításra szoruló utat is egy jól látható, konszenzusos, a versenyképesség irányában mutató vízióval egészíthessük ki.
Sokan azt gondolják, néhányan mondják is, hogy a nemzetközi vállalatok nem valódi elkötelezettjei a magyar piacnak. Ezt az állítást határozottan cáfolnom kell. Tenni akaró, sikereket és Magyarországon tartós sikereket elérni akaró vállalatok a tagjaink, akiknek az, hogy a hazai gazdaság mennyire versenyképes és mennyire vonzó befektetési célpont, vállalatként, vállalatcsoportként és vezetőik révén személyesen is fontos. Nem beszélve arról, hogy a Brit Kamara tagságának több mint fele mára jellemzően hazai vállalkozás, a nagyoktól a közepes méretűeken keresztül a kisvállalkozásokig.
- A nemzetközi kamarák voltak már kiemelt partnerei a kormányzatoknak, de volt, amikor nem volt túl nagy fogadókészség javaslataikra. Ha most kellene értékelni egy -5 és +5 közti skálán, hol áll a kapcsolat?
- Ezen a területen látok jó jeleket. A Brit Kamara két olyan egyeztetési sorozaton megy és ment keresztül aktív résztvevőként, amelyek jó példái az együttműködésnek. A kérdés, hogy az ezeken a területeken szerzett tapasztalatokat hogyan lehet átvinni az élesebb kérdésekre. Az egyik ilyen jellegű munka a vállalkozások adminisztrációs tehercsökkentése. El kell ismerni, hogy a Cséfalvay Zoltán államtitkár úr által vezetett csapat és folyamat professzionális volt, mindvégig szorosan menedzselve, egyértelmű célokkal, a vállalkozói vélemények alapos és felelős figyelembe vételével. A másik ilyen terület a Munka törvénykönyve fejlesztéseinek előkészítése volt, ahol a kamara HR igazgatói munkacsoportja, amely a hazai nagyvállalatok meghatározó részének szakértelmét öleli fel, számos javaslattal élt a kormányzat felé. Nem állítom, hogy ez az út vége, sőt, azt állítom, az út eleje. Azt remélem és forszírozom, hogy ezek a tapasztalatok egy sokak által konszolidációs időszaknak nevezett periódusban szolgáljanak a felelős együttműködés mintájaként.
- Úgy tűnik, a brit gazdaság még recesszióban is az egyik legvonzóbb hely a külföldi befektetők számára. Magyarországnak mit javasolnának, hogy nagyobb arányban vonzza a külföldi működőtőkét?
- Először is fontos rögzíteni, hogy amikor befektetésekről beszélünk, nem szabad csak az új, jellemzően FDI-ként aposztrofált beruházásokról beszélni, hanem a már egy adott országban működő befektető újrabefektetéséről, bővítéséről legalább olyan fontos említést tenni. A marketingszakemberek szerint sokkal többe kerül egy új ügyfelet megszerezni, mint egy meglévőt megtartani vagy többet adni el neki.
Befektetési szempontból vonzónak lenni több dolgot jelent. A magunk részéről a kiszámíthatóságot kell, hogy első helyre tegyük. Versenyképes tudás, versenyképes közlekedési és pénzügyi infrastruktúra, és világos megértése annak, hogy melyek azok a területek, szektorok, amelyekben régiós, európai vagy világszinten is versenyképesek tudunk lenni.
Van egy további nagyon fontos tényező is: nem elég jónak lenni, jónak is kell látszani, ám a Magyarországot övező percepciók jelenleg nem jók. A kritikák esetenkénti jogossága mellett számos esetben túlzók vagy aránytalanul súlyozottak. De azt gondolom, ezen nem keseregni kell, hanem megérteni, hogy a percepciónak mi a hatása a döntésekre és mi a működési természete. És azt nem szemlélni, hanem formálni kell.
Véleményem szerint három alapanyagra van most szükségünk: egyszerűen kommunikálható és kommunikált országstratégia, kiszámítható jogszabályi és adókörnyezet, és folyamatos, aktív párbeszéd a Magyarországon működő vállalatokkal és szektorokkal.
- Tagjaik közt végeztek-e felmérést, hogy inkább létszámnövelésre, csökkentésre vagy stagnálásra készülnek a vállalatoknál?
- A helyzet ebből a szempontból nem jó. Különösen, ha az átlagosan 11 százalék körüli munkanélküliségen túl az egyes korosztályokban, vagy az egyes régiókban vesszük szemügyre az adatokat. Foglalkoztatási döntések szempontjából a kamara táján mindhárom eset előfordul. Láttunk teljesen kivonuló vállalatot a banki területen, jelentősen leépítő céget a jogi tanácsadás, az ingatlanfejlesztés vagy a kereskedelem területén, de vannak tagjaink közt kiváró és létszámot fejlesztő vállalkozások is.
A 25 év alatti és az 55 év felettiek járulékkedvezménye valamelyest javíthat a helyzeten, bár átrendeződés legalább annyira várható, mint némi növekedés. A foglalkoztatást nem kizárólag annak költsége, hanem főleg a növekvő piac és gazdaság befolyásolhatja. Ebből a szempontból a kamara előtt kettős feladatot látok: egyrészt Budapesten kívül is kell befektetésösztönző stratégiát gyártani és befektetőket hozni, hiszen számos egyetemi, illetve ipari háttérrel rendelkező, kapacitásaik alatt teljesítő nagyvárosunk van. A másik, hogy a BCCH bilaterális jellegének erősítésével párhuzamosan az Egyesült Királyságba történő export növelését kívánjuk előmozdítani, sőt, mivel 2010 óta a 33 brit kamarát tömörítő szervezet egyik vezetőjeként is dolgozom, szeretném, ha a cél messze több mint bilaterális lenne. Növekedniugyanis lehet a belső piac és a külső piacok hátán is.
- Az idén mi a brit kamara kiemelt célja, mit szeretnének leginkább elérni?
- Belső céljaink között a tagsági létszám további növelése és a szolgáltatásaink fejlesztése állnak első helyen. Stratégiai céljaink közül hármat emelnék ki: a kormányzattal való együttműködés, javaslattétel és véleményezés továbbfejlesztése, a magyarországi nagyvárosokkal való aktív befeketetésösztönzési kapcsolat megerősítése, valamint a vállalatok üzletét közvetlenül támogatni képes események és rendezvények minőségi megvalósítása.
- Lesz-e a londoni olimpiához köthető, rendkívüli esemény a kamara életében?
- Ha nem használjuk ki ezt az évet a brit üzlet láthatóságának növelésére, akkor ez egy sikertelen év lesz. A Brit Nagykövetséggel közösen veszünk részt a nemzetközi "GREAT" kampányban, ahol számos felületen Nagy-Britannia legfontosabb üzleti és kulturális üzeneteit jelenítjük meg és több, kifejezetten az olimpiával kapcsolatos eseményt is szerveztünk-szervezünk, amelyeket a honlapunkon folyamatosan nyomon lehet követni.