Az első félévben lezárt 1758 ügy 40 százaléka egyezséggel végződött, az ajánlások 71 százalékát önként teljesítették a cégek, ez utóbbival több mint 200 ügy rendeződött. Baranovszky György kiemelte, hogy továbbra is a kereskedelem, illetve az egyéb szolgáltatási ügyekben érkezik a legtöbb megkeresés a testülethez.
A kereskedelemben még mindig tipikus hiba a jótállás automatikus elutasítása, a javítás, a csere, a vételár visszaadásának megtagadása, a cipők reklamálásánál megkérdőjelezhető a szakértői vélemény, a termékbemutatókon nem veszik vissza az elállásra rendelkezésre álló határidőn belül a megvásárolt terméket.
Az egyéb szolgáltatások közül az elektronikus hírközlési szolgáltatások, légijárat törlése, parkolás, kuponos vásárlás, a javító-karbantartás, az üdülési jog témakörben fordulnak leginkább a fogyasztók a békéltető testülethez - sorolta a BBT elnöke.
A fogyasztók mellett a vállalkozások is egyre gyakrabban keresik meg tanácsért a testületet, az első félévben 2760-an fordultak felvilágosításért hozzájuk - mondta.
Baranovszky György úgy becsülte, hogy az idén ötezerre nőhet a fogyasztói kérelmek száma, és felhívta a figyelmet arra, hogy a vonatkozó jogszabály kihirdetésétől, várhatóan szeptembertől a Budapesti Békéltető Testülethez lehet fordulni a határon átnyúló, konkrét online vásárláshoz kapcsolódó fogyasztói panaszokkal.
Az elnök szerint a fogyasztóvédelmi jogszabályok változása nyomán több egyezség születhet a jövőben, mert a vállalkozásoknak egyezségre felhatalmazott személlyel kötelező lesz személyesen megjelenni a meghallgatáson, ha ezt elmulasztják, a hatóság fogyasztóvédelmi bírságot szab ki rájuk.
Baranovszky György hangsúlyozta, hogy a megnövekedett feladatokra a testület szakmailag felkészült, ugyanakkor a költségvetési forrása csökken. Az idén a költségvetésben országosan 360 millió forint jut a békéltető testületek munkájára, a jövő évi büdzsében viszont 330 millió forint szerepel, ami szerinte nagyságrendileg kevesebb a Pénzügyi Békéltető Testületénél.