Az elmúlt négy év céltudatos átalakításai és az egészségügyi ellátórendszerben csaknem 500 milliárd forint értékben elvégzett fejlesztések után az ember, az ellátottak kerülnek középpontba - fogalmazott az egészségügy átalakításáról tartott sajtótájékoztatón Kovács Zoltán kormányszóvivő. Mint kifejtette, az elmúlt 4 év fontos célkitűzése volt a lakosság egészségi állapotának folyamatos javítása, ezért jött létre az ágazati stratégia. Az átalakitás egyik fontos célja, hogy az államreform második ütemének kerétben további hatékonyságjavításra kerüljön sor - tette hozzá.

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár a nemrégiben elfogadott, Egészséges Magyarország 2020 programot említte, mint a magyar lakosság egészségi állapotának javítását alátámasztó eszközét. Kiemelte, különösen fontos az egészségben eltöltött évek számának két évvel való növelése 2020-ig, a korai megelőzés és a már kialakult betegségek magas színvonalú és minél korábbi kezelése. Megcélozták a népbetegségek halálozási arányszámának10 százalékkal csökkentését, erre konkrét programjai vannak a kormánynak - mondta az államtitkár.

Kiterjesztik a szűréseket

Ennek kapcsán megemlítette az akut infarktust ellátó központok számának 5-ről 20-ra emelését, a rövidesen a mentőkben is elérhető új eszközrendszert, amelynek segítségével a centrumok megfelelő utasításokkal láthatják majd el a mentősőket és a legoptimálisabb ellátó helyre szállíthatják a betegeket. Ugyanilyen eljárást terveznek a sztrók kezelésében, s az onkológai ellátás átalakításának is a minél koraibb diagnózis és ellátás a célja - sorolta Zombor. A vastagbélrák szűrést kiterjesztik az egész országra.

Az államtitkár szavai szerint egészségfejlesztésre operatív programot fogadtak el, az onkológiai szűrések kiterjesztésére és új szűrésekre idén 4,6 milliárd forintot költhetnek. A háziorvosi ellátás, illetve a sürgősségi ellátás fejlesztése már idén konkrét programok keretében megvalósul, ebben az operatív programban 10 milliárd forintot szánnak a gyerek sürgősségi ellátás fejlesztésére. Budapesten a Heim Pál Kórházban, vidéken a megyei kórházakban hoznak létre ellátóhelyeket. A koncepció kész, az operatív program megnyílására várnak.

Ne bürokráciára költsék, ami gyógyításra lehetne

Zombor szerint az intézményi átalakítások azt célozzák, hogy a leghatékonyabban és legoptimálisabban szolgálhassák a népegészségügyi célokat. Nem költhetjük bürokráciára, amit gyógyításra is lehetne fordítani - hangsúlyozta. Ezért lesznek kisebbek és hatékonyabbak a háttérintézmények, a profilokat, irányítási szinteket  is letisztították.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontosnak nevezte, hogy újra önállóvál válik a gyógyszerészeti intézet, amely a hamis gyógyszerek és kontroll nélkül beözönlő táplálékkiegészítők elleni küzdelemben is nagy szerepet kap. Megerősödik a tisztifőorvosi hivatal, létrejön egy nemzeti egészségfejlesztési intézet. Nőnek az Oep kompetenciái, szerepet vállal a betegút szervezésében, a kapacitás - és finanszírozás tervezésben és kontrollban is. A Gyemszi Állami Egészségügyi Ellátó Központtá alakul.

Bekerülhet a 60 milliárd

Az államtitkár nagy eredménynek nevezte, hogy a költségvetésben szereplő 60 milliárdos konszolidációs összeg is bekerülhet az intézményi rendszerbe. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ április 1-től átveszi a teljes adósságállományt és az állam ezen keresztül rendezi a kérdést, az adósság többé nem terheli a kórházakat. Ezzel párhuzamosan arra készülnek, hogy olyan működésrendet vezessenek be, amely megelőzi az adósság újratermelődését - szögezte le az államtitkár.

Az átalakítással létrejön a szakorvosképzés központi rendszere. Az államtitkárság március 31-ig javaslatot készít arról, hogyan képzeli, hogy a végzett rezidensek jövedelme ne csökkenjen a szakképesítés megszerzése után, és bérfeszültséget se teremtsenek a frissen végzett szakorovosok. Jelentősebb szerepe lesz az országos betegjogi központnak, ide kerül majd a minőségüggyel kapcsolatos szakfőorvosi rendszer.

Az orvosi életpályamodell bevezetésének idejét firtató kérdésre Kovács Zoltán úgy fogalmazott: nincs céldátum, a kormány az ország teherbíró képességének fügvényében, és a háttérintézményrendszer átalakítása után foglalkozik ezzel. A feltételeket meg kell teremteni hozzá, ez is az egyik legfontosabb célja az átalakitásnak - mondta a kormányszóvivő.

Így rendeznék az orvosok bérét

Az államtitkárság bérrendezési stratégiájáról szólva Zombor megjegyezte, külön kell választani az orvosi és a szakdolgozói életpálya kérdését.
A szakodolgozók foglalkoztatása hasonló a közoktatásban dolgozókéhoz, itt a mérték és az ütemezés a kérdés, de szerinte idén célszerű lenne a bérrendezést alapbéresíteni. A többletforrás megvan, de kormánydöntés kell. Az orvosoknál rendkívül vegyes a kép, mert a jogviszonyok nagyon eltérnek. A hasonló feltételek mellett dolgozóknál javasolják, hogy ebben a ciklusban a fiatal szakorvosokhoz hasonlóan, akik aláírják, hogy Magyarországon maradnak, főállású közalkalmazottként, állami intézményben, és nem fogadnak el hálapénzt, azok kapják meg a 100 vagy 200 ezer forintos bérkiegészítést. Ez komoly lépés lenne - vélte az államtitkár. A védőnőkkel kapcsolatban a készülő, új alapellátási törvényt említette, hozzátéve, hogy egységes védőnői rendszer kialakítására törekednek

Az átalakításról szólva kiemelte, a, kormánynak az az álláspontja, hogy kórházak bezárására nem kerülhet sor és a betegellátás nem sérülhet.
Ésszerűsítésről, optimalizálásról, a párhuzamosságok felszámolásáról beszélt. A közelmúltban bejelentett új budapesti kórház kapcsán Zombor kifejtette, teljesen jogos és szakmailag indokolt a létesítése,  jelenleg a szakmai koncepció készül, a helyszín kiválasztása kormánydöntés lesz.