Az Orbán-kormány már korábban eldöntötte, hogy hiába tart az uniós költségvetési időszak 2014-től 2020-ig, ő bizony még 2018-ig, azaz a választások évéig kipörgeti az összes pénzt. Ennek köszönhetően Magyarország magasan a vezeti az erre vonatkozó statisztikákat.

Sokatmondó például, hogy a friss uniós adatok szerint hazánk 2020-ig a rendelkezésre álló források 94 százalékáról hozott már döntést, miközben a minket követő Írország csak 79 százalékot tud felmutatni, míg Belgium 69 százalékkal is felfért a dobogóra. Ennek a listának a végén egyébként a spanyolok állnak 30 százalékkal, nem sokkal lemaradva az egyaránt 36 százalékról döntő Ciprustól és Romániától.

Mindennek köszönhetően a beruházások 2017-ben 17 százalékkal növekedtek itthon, amit a KSH szerint az uniós forrásokon túl az is pörgetett, hogy javult a vállalkozások helyzete, miközben - például a lakásáfa alacsonyan tartásával - élénkültek a lakás- és egyéb ingatlanberuházások is.

A beruházások mértéke azonban nem nőtt mindig az elmúlt években: a 2008-as gazdasági válságot követően például csak 2013-ban tudott először pozitívumot felmutatni a magyar gazdaság, amit az azt követő évben egy hatalmas, közel 20 százalékos ugrás követett.

Ez a KSH szerint is főleg az uniós forrásoknak köszönhető, ahogy az is, hogy amikor vége lett a 2007-2013-as uniós ciklusnak, úgy a projektek befejezése miatt 2016-ban a beruházások 12,9 százalékkal estek vissza az egy évvel korábbihoz képest. Erről a mélypontról sikerült tavaly 16,7 százalékot nőni, ami egyrészről szép teljesítmény, másrészről az alacsony bázis miatt nem annyira meglepő. Jó hír ugyanakkor, hogy ez az emelkedés már nem feltétlenül csak - bár leginkább még mindig - az uniós forrásoknak köszönhető, a korábban említett ingatlanszektor és a vállalkozó szféra is bővítette beruházásait.

Azt, hogy alacsony bázisról volt az ugrás, jól mutatja, hogy a beruházások GDP-hez viszonyított aránya 2017-ben 16,9 százalékot tett ki, aminél 2014-ben és 2015-ben is tudtunk magasabb arányszámot (17, illetve 17,7 százalék) produkálni, sőt 2010-ben is közel jártunk hozzá (16,6), de a 2000 és 2017 közötti átlag is magasabb ennél, egészen pontosan 18 százalék. Ugyanakkor, mivel a gazdaság 4 százalékkal emelkedett tavaly, ezért összességében nőtt az érték.

Mit jelent mindez forintban kifejezve?

Főképp az uniós források térnyerése miatt a tárgyieszköz-beszerzésben is érintett projektekkel kapcsolatos kifizetések 2016-ban 1601 milliárd, 2017-ben viszont már 2000 milliárd forintot tettek ki.

A részletekből kiderül, hogy 600 milliárd ment többet közt közúti és vasúti infrastruktúrafejlesztés támogatására, 424 milliárd városrehabilitációkra és iparipark-fejlesztésekre, míg 397 milliárd forint jutott különféle energiahatékonysági, fűtéskorszerűsítési, illetve megújuló energiák kihasználását célzó fejlesztések lebonyolítására.

Alig volt beruházás a kereskedelemben

Mindez azt is jelenti, hogy mindössze egyetlen olyan nemzetgazdasági ágazat volt, ahol nem bővültek a beruházások, ez pedig az adminisztratív szolgáltatás. A másik végletet, azaz, ahol leginkább nőttek a beruházások, az oktatás (67 százalék) jelentette, de az egészségügyi szolgáltatás (66 százalék), valamint a közigazgatás (65 százalék) sincs sokkal elmaradva. Itt érdemes megjegyezni, hogy ezek főleg állami szektorok, ahol a növekedés az alacsony előző évi bázis mellett az uniós forrásoknak köszönhető.

A beruházási eredmény háromnegyedéért felelős feldolgozóiparban például ettől jelentősen elmaradó számot, 7,3 százalékot látunk, míg a másik két kiemelt súlyú nemzetgazdasági ágban, az ingatlanügyletekben (23 százalék) és a szállítás, raktározásban (24 százalék) jelentős volt a bővülés. A jó hír ugyanakkor, hogy a 13 feldolgozóipari részterület közül 7-ben emelkedett a volumen, miközben a bázis is történelmileg magas szinten volt. A legjelentősebb növekedés a feldolgozóipari beruházások közel háromtizedét realizáló járműgyártás, valamint a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területén valósult meg.

Érdekesség, hogy a kereskedelemben csak egészen minimális, 0,4 százalékos bővülést mértek, ez a KSH szerint annak köszönhető, hogy tavaly befejeződtek a korábbi, nagy értékű áruházfejlesztések. Itt az is magyarázatot adhat a beruházások elmaradására, hogy az elmúlt egy évben ezen cégek pénzüknek jelentős részét inkább béremelésre költötték, hogy egyáltalán legyen, aki dolgozik a boltokban. A pénzügyi szolgáltatások 22 százalékos bővülésének oka pedig az, hogy többen döntöttek bankfiók-felújítások, illetve számítógép-beszerzések mellett. (Komolyan üzent a kormány a kereskedelmi szereplőknek.)

Mire költik a pénzt?

Sokatmondó adat az is, hogy amíg 2016-ban az építési beruházások a nemzetgazdaságban megvalósult összes beruházás kevesebb mint felét (48 százalék) tették ki, addig 2017-ben ez az arány - a lakás-, ipari, logisztikai, infrastrukturális és egyéb építkezések élénk bővülésének az eredményeképpen - 51 százalékra nőtt.

Ezzel párhuzamosan a korábbi évben nagyobb részarányt (51 százalékot) képviselő gép- és berendezésberuházások a nemzetgazdasági beruházások 48 százalékát adták. A kis súlyú, földdel, tenyészállatokkal kapcsolatos egyéb beruházások súlya is némileg, 1,5 százalékról 1,2 százalékra csökkent.

Ki költi?

A fenti adatok után valószínűleg keveseket lep meg, hogy - a választásokat megelőző évben - a költségvetési szektor jóval magasabb mértékben (59 százalék) növelte a beruházásait, mint a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások (14 százalék). A háztartások beruházási teljesítménye 2017-ben - a lakásépítések jelentős és a lakásfelújítások visszafogottabb emelkedése miatt - 22 százalékkal emelkedett az előző évihez képest.

Ugyanennyivel, azaz 22 százalékkal bővítette beruházásait a nagyvállalati szektor is, ám ez leginkább a külföldi érdekeltségű vállalatok és hazai beszállítóik - kiemelten a gépjárműgyártók (azaz főleg Audi és Mercedes) és ellátási láncuk - kapacitásbővítésére, zöldmezős beruházásaira, továbbá az állami tulajdonú vállalkozások ismét beinduló uniós finanszírozású projektjeire vezethető vissza. Az Orbán-kormányok régi célja, hogy a nemzetgazdaság gerincét a kkv-k adják. Nos, ez a szektor tavaly mindössze 8 százalékkal tudta növelni beruházásait.

Visszatérve a központi költségvetési szervekre: ők tavaly az ismét megnyíló uniós fedezetű fejlesztési források hatására 85 százalékkal (!) növelték beruházásaikat. És hova ment a pénz? Főképp rend- és határvédelemre, de jutott belőle a fekvőbeteg-ellátásra és a felsőoktatásra is. Ezzel szemben az önkormányzatok - amelyek 38 százalékkal növelték beruházásaikat - elsősorban kulturális, úthálózat-fejlesztési, sporttevékenység-támogatási, szociális és köznevelési célú beruházásokat - jellemzően szintén uniós projektek keretében - valósítottak meg.

Az pedig valószínűleg senkit sem lep meg, hogy a beruházások döntő része a fővárosra és környékére összpontosul. Egészen pontosan a beruházások több mint háromnegyede Közép-Magyarországon és a dunántúli nagyrégióban realizálódott.