A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikkei

Nehéz szülés volt a Tesco üzleteinek bevonása az Erzsébet utalvány elfogadóhelyeinek listájába és vélhetőleg fájdalmas is, hiszen a kibocsátó hírek szerint a nemzetközi láncoktól kétszer annyi jutalékot kért, mint a kisebb elfogadóhelyektől vagy a magyar láncoktól. Mindenesetre a Tesco április 15-től fogadja el a papírokat, így a cég az első nemzetközi lánc, amely ezt megteheti − az titok, hogy milyen jutalékszinten szállt be.

Lapunk más nemzetközi láncokat is kérdezett az elfogadásról, a válasz az volt, hogy ezt a kibocsátó NÜSZ-től (Nemzeti Üdülési Szolgálat) kell kérdezni − ők szeretnének elfogadóhelyek lenni, ám a jelenlegi árak mellett a kért jutalék veszteséget termelne számukra. (Brüsszel jelenleg azt vizsgálja, hogy miért nincs a listán nemzetközi lánc.)

A kereskedők szerint a helyzet hasonló a vasárnapi nyitva tartáshoz: a cél mindkét esetben a kisebb egységek helyzetbe hozása, ami önmagában nem baj, de a jogszabályok épp a vásárlót fosztanák (fosztják) meg a lehetőségtől − a hétvégi bevásárlástól, illetve a megszokott áruháztól. Az ügy persze nem ennyire egyértelmű: az Erzsébet utalvány sehogy sem üzlet a nagyoknak, hiszen a cafeteriában adható összeg lényegében harmadolódott és erősebben szabályozták a használatát is, így közel sem akkora a készpénz-helyettesítő képessége, mint korábban az étkezési utalványoknak.

A kicsik viszont boldogok, számukra az utalvány a vendéglátóiparban és a szolgáltatószektorban is erőteljesen helyettesíti a készpénzt. Antalffy Gábor, a Kisosz ügyvezető elnöke szerint ez olyan eszköz, ami csak itthon költhető el és külön öröm, hogy a kis- és közepes vállalkozások is részesülnek belőle. Korábban az utalványok a nagy élelmiszerüzleteknél landoltak, a jelenlegi viszont az elfogadás szabályai miatt jórészt a kicsiknél köthet ki. Egyelőre nincs tapasztalat arra, hogy a vásárló hol váltja be az utalványt, de afelől senkinek sem lehet kétsége, hogy az üzletben megvásárolható krumpli esetében többet ér, mint az étteremben kapható rántott húsnál. Annak persze senki sem örül − mondta Antalffy −, hogy a béren kívüli juttatásban az utalvány csak 5 ezer forintig adható és később változik az elfogadás szabálya a vendéglátóiparban is.

Az utalványok torzítása kimaradhat a statisztikából

Még ha radikális elmozdulás lenne is a preferált vásárlóhelyekben a szociális juttatások vagy a segélyek Erzsébet utalványos fizetése nyomán, akkor is hosszabb idő kellene ahhoz, hogy ez az adatokban megjelenjen − mondta Mináry Borbála, a KSH szakértője a Napi Gazdaságnak. A KSH a mintába felvett boltok kijelölésekor figyelembe veszi, hogy mely láncokra mekkora százalékban jut a fogyasztás, de mivel az egyes cégek árazási gyakorlata területi egységenként eltérő, egy ilyen változás következtében új boltokat is be kellene venni a mintába. Ez számos adminisztratív nehézséggel jár, az összeírók között is meg kellene szervezni a váltást, valamint hivatalosan be kell jelentkezni az adatgyűjtésre.

Ha egy ilyen − még nem elfogadott − intézkedés az olcsóbb helyekről a drágábbakba terelné a fogyasztókat, az nem jelenne meg önmagában az árindexben, hiszen az az árszínvonalak változását méri − tette hozzá Mináry. Azaz nem az számít, hogy mennyibe kerül az adott áru, hanem az, hogy milyen mértékben és irányban változik annak az ára.

A számbavétel szempontjából az sem mindegy, hogy az érintettek mely településeken vásárolnak. A statisztikai hivatal jelenleg száznál több településen gyűjti az árakat. A megyéket népességszám alapján osztják fel, és a nagyobbakban öt-hat, a kisebbekben négy várost választanak ki. A nagyobb települések figyelembevétele mellett többek között az is szól, hogy ott a fogyasztók által vásárolt teljes termékskála megfigyelhető. Ennek következtében viszont azok, akik nem ezeken a településeken vásárolnak − ilyen lehet például a falvakban élő segélyezettek jó része −, kimaradnak a statisztikából.