Addig is, de utána főleg változtatásokra lesz szükség, mert kegyelmi állapot volt az utóbbi néhány évtized, hogy ennyire kiszámíthatóan tudott működni a nyugdíjrendszer, azaz lehetett tudni, hogy aki befejezi a munkát, annak lesz nyugdíja - állapította meg a szakember a rádióban.

Véleménye szerint azután is lesz állami nyugdíj, csak kevesebbet tud majd erre a költségvetés áldozni, főleg mert sokkal több idős ember lesz, mint most. Az Y-generációt már külön is érinti ez a nyugdíjprobléma, nekik kifejezetten indokolt az előtakarékosság és az öngondoskodás.

Kapcsolódó

Aki már huszonévesen elkezd takarékoskodni, annak elég havi 10-15 ezer forint, hogy aztán a várhatóan alacsonyabb állami nyugdíj mellett még viszonylag jó életszínvonalat tudjon fenntartani, majd ez az összeg felkúszik 20, majd 40 ezer forintra.

A jövőben lehet számítani a nyugdíjkorhatár emelésére is, akár jöhet a 70 éves öregségi nyugdíjkorhatár is. Farkas szerint azonban ettől nem kell feltétlenül kétségbeesni, hiszen eközben a várható élettartam is növekszik. Egy ország sem emelt úgy a nyugdíjkorhatáron, hogy nem nőttek a várható élettartamok.

A lényeg az lenne, hogy aki tud, az tegyen félre - mondta a mostanihoz hasonlóan Farkas András még áprilisban a Napi.hu Magyar Öngondoskodás 2019 konferenciáján. Véleménye szerint sokan azért sem kezdenek el takarékoskodni, mert úgy gondolják, a nyugdíjaskort meg sem fogják élni. Az önkéntes megtakarítást az egész világon támogatni kell, ez önmagától sem sem megy. Éppen ezért a szakértő szerint nem lenne rossz megoldás, ha nem önkéntes lenne a rendszer, hanem a munkáltató mindenkit bejelentene a pénztárakba. "Ha megadjuk a választási lehetőséget, akkor szinte senki sem fogja választani. Ha viszont beléptetjük őket, úgy senki sem fog magától kilépni, hülye lenne ezt tenni" - tette hozzá a nyugdíjszakértő.